Ugrás a tartalomhoz

Vöröstönkű galambgomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vöröstönkű galambgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Russulales
Család: Russulaceae
Nemzetség: Russula
Tudományos név
Russula olivacea
(Schaeff.) Fr. 1838
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröstönkű galambgomba témájú médiaállományokat és Vöröstönkű galambgomba témájú kategóriát.

A vöröstönkű galambgomba (Russula olivacea) a galambgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lomb- és fenyőerdőkben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A vöröstönkű galambgomba kalapja 8-16 cm széles, alakja eleinte domború, idősen laposan, középen benyomottan kiterül. Széle fiatalon behajló, később egyenes. Felszíne sima, száraz, matt. Színe fiatalon piszkos olívbarna, olívsárgás, idősen borvöröses, bíborbarna, gyakran foltos vagy koncentrikusan többszínű. A kalapbőr nem lehúzható.

Húsa vastag, kemény, törékeny. Színe fehér, idősen sárgás; sérülésre nem változik. Szaga nem jellegzetes vagy kissé gyümölcsös, íze kellemes, némileg diószerű.

Lemezei tönkhöz nőttek vagy felkanyarodók. Fiatalon fehérek és sűrű állásúak, idősen krémsárgásak és viszonylag ritkásak. A tönk közelében villásan elágazhatnak.

Tönkje 8-13 cm magas és 2,0-3,5 cm vastag. Alakja nagyjából egyenletesen hengeres. Színe fehéres, főként a felső részén halványrózsás, lilásvöröses, ritkán teljesen fehér. Felszíne sima vagy ráncolt.

Spórapora halványsárga. Spórája közel gömbölyű vagy tojásdad, felszíne szemölcsös, nem hálózatos, amiloid, mérete 8,5-10,5 x 7,5-9 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

Az ízletes galambgomba és a sárgalemezű galambgomba hasonlít hozzá.

A vöröstönkű galambgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

sárga
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem ritka.

Savanyú talajú lomberdőben vagy fenyvesekben él, különösen bükk, ritkán luc alatt. Júniustól októberig terem.

Ehető. Nyersen vagy nem kellően átsütve gyomorpanaszokat okozhat.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]