Ugrás a tartalomhoz

Kajsza lisztgomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kajsza lisztgomba
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Döggombafélék
Nemzetség: Clitopilus
Tudományos név
Clitopilus prunulus
(Scop. ex Fr.) P. Kumm.
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kajsza lisztgomba témájú médiaállományokat és Kajsza lisztgomba témájú kategóriát.

a kajsza lisztgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy benyomott

lefutók

csupasz

A kajsza lisztgomba (Clitopilus prunulus) a döggombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, erdőkben, ligetekben, füves területeken élő, ehető gomba.

Megjelenése

[szerkesztés]

A kajsza lisztgomba kalapja 3-12 cm széles, alakja fiatalon domború, majd kiterül, középen bemélyed, végül kissé tölcséressé válik. Széle eleinte begöngyölt, idősen hullámos lesz, gyakran kajla, szabálytalan. Színe fehér, fehéresszürkés, halványbarnás árnyalatú. Felszíne matt, deres, nedvesen kissé tapadós.

Húsa vastag, elég kemény (a tönkben szálas); színe fehér, sérülésre nem változik. Erősen lisztszagú és -ízű.

Sűrű, keskeny lemezei mélyen lefutók. Színük fiatalon fehéres, később rózsaszínűek, végül hússzínűek lesznek.

Tönkje 2-8 cm magas és 0,3-1,5 cm vastag. Gyakran kissé oldalt álló, alakja hengeres. Színe fehér vagy halványszürke. Felszíne hosszanti szálas.

Spórapora barnásrózsaszínű. Spórája hegyes végű ellipszoid, hosszában bordázott, mérete 8-12 x 4-6 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A súlyosan mérgező mezei tölcsérgombával vagy viaszfehér tölcsérgombával lehet összetéveszteni, amely azonban karcsúbb, tönkje vékony. Ezenkívül megkülönbözteti még tőle a kajsza lisztgomba erősen lisztszagú húsa és rózsaszín spórapora. Hasonlíthat hozzá az ehető szürke tölcsérgomba és az elefántcsont csigagomba is.

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon helyenként nem ritka.

Lomberdőkben, fenyvesekben, ligetes, füves helyeken nő. Júliustól novemberig terem.

Ehető, de könnyen összetéveszthető mérgező fajokkal, ezért fogyasztása nem ajánlott.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]