Ugrás a tartalomhoz

Lápi galambgomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lápi galambgomba
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Galambgomba-alkatúak (Russulales)
Család: Galambgombafélék (Russulaceae)
Nemzetség: Galambgombák (Russula)
Pers., (1797)
Faj: R. paludosa
Tudományos név
Russula paludosa
Britzelm. (1891)[1]
Szinonimák
  • Russula elatior
    Lindblad (1901)
  • Russula integra var. rubrotincta
    Charles Horton Peck (1902)
  • Russula fragaria
    Otakar Kudrna (1919)
  • Russula olgae
    Josef Velenovský (1920)
  • Russula integra var. paludosa
    (Britzelm.) Rolf Singer (1923)[2]
Elterjedés
Európai elterjedési területe
Európai elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lápi galambgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lápi galambgomba témájú médiaállományokat és Lápi galambgomba témájú kategóriát.

Lápi galambgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

sárga
Kalap
Lemezek
Tönk

harang alakú

tönkhöz nőttek

csupasz

A lápi galambgomba (Russula paludosa) az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó, ehető gombafaj.

A russula nemzetség név jelentése vörös, a paluosa-é pedig lápon növő, oda tartozó.[3]

Erősen veszélyeztetett faj.[4]

Júniustól októberig terem.[5]

Előfordulása

[szerkesztés]

Főként Észak-Amerika és Európa.[6] Magyarországon nagyon ritka.[7]

Élőhelye

[szerkesztés]

Vegyes és tűlevelű erdőkben, kéttűs, fenyő és luc alatt, nedves helyeken, gyakran lápokon, mohák között fejfődnek.[4] Kizárólag a földön nő, de csak akkor található meg, ha fák vannak a közelben.[8] Mikorrhiza, a fák gyökerén növekszik.[9]

Tömegesen, vagy elszórtan terem. Kedveli a savanyú talajú erdőket.[10]

Megjelenése

[szerkesztés]

Nagyméretű gomba, a többi Russula fajnál magasabb.[10]

Kalapja

[szerkesztés]

Húsos, fiatalon harang alakú, néha púpos, később ellapul, idővel bemélyedő közepű lesz. Átmérője akár 15 cm is lehet.[4] Széle sokáig aláhajló, az idősebb példányoké bordázottá válik.[11]

Felszíne sima, fényes, néha sugarasan eres, kissé ragadós. Színe lehet élénkpiros, narancspiros, halványvörös, barnáspiros, gyakran, nagy, okkersárga foltokkal díszített. A kalap közepe többnyire sötétebb színű. A bőr lehúzható, alatta a hús kissé színes.[7]

Lemezei

[szerkesztés]

A tönkhöz nőtt lemezek sűrűn állnak, vékonyak és rugalmasak, sok közteslemez és villás elágazás is megfigyelhető. A színük sokáig fehér, majd vajsárga lesz, néha a kalap széle felé vöröses.[7]

Spórája

[szerkesztés]

Okker színűek, tojásdad vagy ellipszis alakúak, szemölcsökkel díszítettek, kissé hálózatosak. Méretük 8-10,5 x 7-8 μm, a szemölcsök legfeljebb 1,2 μm magasak.[12]

Vastag, fehér színű, öregen enyhén beszürkül. Eltörve sem változtatja meg a színét.[4]

Szára

[szerkesztés]

10–15 cm magas, 1–3 cm vastag.[10] Formája hengeres, bunkós. Színe fehéres, gyakran vöröses árnyalatú, idővel szürke színű lesz. Fénylő, többé-kevésbé finoman erezett vagy bordás.[3] Gyűrűvel nem rendelkezik.[9]

Fogyaszthatósága

[szerkesztés]

Ehető, törékeny húsa enyhe ízű.[10]

Összetéveszthetősége

[szerkesztés]
Hánytató galambgomba

Mivel mérgező gombával is összekeverhető, indokolt az óvatosság, csak annak ajánlott gyűjteni, aki biztosan meg tudja határozni. Mérgező gombák közül a hánytató galambgombával lehet összetéveszteni, melynek kalapján nincsenek sárga foltok, valamint íze csípős.[3]

Megkülönböztető jegyei

[szerkesztés]
  • élénkpiros, narancspiros kalapszín, általában nagy okkersárga foltokkal
  • nem szürkülő lemezek, hús és tönk
  • jellemző, fák alatti élőhely
  • enyhe íz[11]

Képgaléria

[szerkesztés]
Kifejlett példány
Többféle korú példány
Lemezei
Félbevágva

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Russula paludosa. mycobank.org. (Hozzáférés: 2017. augusztus 12.)
  2. Index Fungorum. indexfungorum.org. (Hozzáférés: 2017. augusztus 11.)
  3. a b c Lápi galambgomba. gombaportal.hu. [2019. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 25.)
  4. a b c d Gombászok kézikönyve. Ewald Gerhardt. Budapest: Mérték Kiadó. 2008. 16. o. ISBN 978 963 9889 13 2  
  5. Lápi galambgomba. gobice.com. [2017. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 13.)
  6. Russula paludosa (Tall Bog Russula). mushroom.world. [2017. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  7. a b c Gombák. Helmut és Renate Grünert. Budapest: M-érték Kiadó. 2006. 166. o. ISBN 963 7304 75 4  
  8. Russula. minnesotaseasons.com. [2017. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  9. a b Russula paludosa. mushroomthejournal.com. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  10. a b c d Gombák - Képes ismertető több mint 500 gombáról. Thomas Laessøe. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kiadó. 2002. 128. o. ISBN 963 9090 719  
  11. a b Gomba adatlap. terra.hu, 2013. február 8. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  12. Russula paludosa Britzelm.. first-nature.com. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.)