Völkisch-mozgalom
A német népi mozgalom vagy Völkisch-mozgalom [1][2] (németül: Völkische Bewegung) egy szélsőjobboldali, etno-nacionalista mozgalom volt, amely nagy befolyásra tett szert a Német Birodalomban és Ausztriában és a 19. század végétől a Német Birodalom 1945-ös bukásáig működött. Hatással volt a nemzetiszocializmusra (nácizmus), éppúgy, mint a modern szélsőjobboldalra.[3] Az ideológiájának központi elemei a rasszizmus és az elitizmus voltak.[4] Nézeteik újpogány vallási összetevőt is tartalmaztak.[5]
Az ideológia a német nemzeti romantikából (romantikus nacionalizmus) fejlődött ki. A mozgalom egyesítette a nacionalizmust, az anti-liberalizmust, a kulturális pesszimizmust és a rasszizmust egy közös ideológiai rendszerben.[4] A propagálói a romantika korából és a Napóleon elleni szabadságharcból ihletet merítve, a német nyelv, spiritualitás és „faj” egyediségét és felsőbbrendűségét hirdették.[6] Ideológiájuk a „vér és talaj” (Blut und Boden) soviniszta eszméjére épült, hogy a „vér” (vérszármazás, faj) és a „talaj” (szülőföld), azaz a faji származás a német nemzet alapja. A mozgalom gondolatai közvetlen hatást gyakoroltak az ariozófia okkult tanításaira.[4] A mozgalom nagyszámú vallási-politikai egyesületből állt, amelyek vezetői és követői szoros kapcsolatban álltak egymással, majd később a fejlődő náci párttal.[5] Az ideológiájuk a 19-20. század fordulóján jelentős hatást gyakorolt a német társadalom különböző aspektusaira.[7]
„Idegen népnek” tekintették az országban élő zsidókat,[8] akik a német „Volk”-tól (néptől) eltérő „fajhoz” vagy „néphez” tartoznak.[9] A Harmadik Birodalom idején Adolf Hitler és a nácik érvényesítették a német Volk definícióját, amely a kategóriából kizárta a zsidókat, a cigányokat, a Jehova Tanúit, a homoszexuálisokat és más, Németországtól "idegen elemeket".[10] Irányelvük oda vezetett, hogy ezeket a "nemkívánatos személyeket" összegyűjtötték és legyilkolták, amely az utókor számára a holokauszt néven vált ismertté.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ NÉPI NACIONALIZMUS ÉS POROSZ HEGEMÓNIA. mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
- ↑ Szummer Csaba: Éj anyánk: Jung völkisch miszticizmusáról. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ Puschner, Uwe: Völkische Weltanschauung und Bewegung (de-DE nyelven). Belltower.News, 2008. április 15. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ a b c Goodrick-Clark N.: A nácizmus okkult gyökerei (The Occult Roots of Nazism). ISBN 5-85233-003-18.
- ↑ a b Poewe, Karla és Hexham, Irving (2009) The Völkisch Modernist Beginnings of National Socialism
- ↑ Stackelberg, Roderick. Völkisch Movement and Ideology // Antisemitism: a historical encyclopedia of prejudice and persecution. 2005. (Contemporary world issues). — ISBN 978-1-85109-439-4.
- ↑ Mosse, George L. The Crisis of German Ideology: Intellectual Origins Of The Third Reich. — New York : Grosset & Dunlap, 1964.
- ↑ JEWISH COMMUNITIES BEFORE THE NAZIS RISE TO POWER. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ Joseph W. Bendersky. A History of Nazi Germany: 1919–1945. Rowman & Littlefield, 34. o. (2000). ISBN 978-0-8304-1567-0
- ↑ Christopher Hutton (2005). Race and the Third Reich: Linguistics, Racial Anthropology and Genetics in the Dialectic of Volk. Polity. pp. 93, 105, 150. ISBN 978-0-7456-3177-6.