Végles
| Végles (Vígľaš) | |||
 | |||
| A vár a 2014-es felújítás után | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Gyetvai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1393 | ||
| Polgármester | Róbert Záchenský | ||
| Irányítószám | 962 02 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | DT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1546 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 352 m | ||
| Terület | 32,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 33′ 20″, k. h. 19° 17′ 41″48.555556°N 19.294722°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 20″, k. h. 19° 17′ 41″48.555556°N 19.294722°E | |||
| Végles weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Végles témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Végles (korábban Véghles, illetve Véglesváralja, szlovákul Vígľaš, korábban Podvígleš) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Gyetvai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Zólyomtól 15 km-re keletre, a Szalatna partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Végles vára kevéssel 1368 előtt épült Nagy Lajos király vadászkastélyának, akinek kedvelt tartózkodási helye volt. A várat és a települést 1393-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. 1424-től 1490-ig és 1527-től 1546-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az 1440-es években Giskra birtokolta, de Mátyás visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A 16. században megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd 1582 és 1668 között a töröknek adózzon. 1605-ben Rhédey Ferenc ostrommal foglalta el, az 1670-80-as években Thököly kétszer is elfoglalta. 1690-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt kuruc őrség állomásozott itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIGLES. Régi Vár Zólyom Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, épűlt Zólyomhoz 1 mértföldnyire. Hajdan a’ Királyoké vólt, a’ mint Zsigmond Királynak itt lételekor, 1397-dikben kőltt Királyi Levele bizonyíttya. Bél Mátyásnak itten vólt útazásakor 1719-dikben omladozni kezdett, ’s megújjíttatását kívánnya, víg fekvéséhez képest. Valamint Bocskaiaknak, úgy Rákócziaknak ostromlásokat is kiállotta, ’s majd 2 esztendeig szemesen védelmeztetett; vólt ágyúi között ezzel az írattal is találtattak: Sp. Dominus Sós de Poltár, Eques auratus, fieri curavit.”[2]
A településnek 1828-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Végles-Váralja, (Podvigles), Zólyom m. tót falu, a Szalatna vize mellett s völgyében, Zólyomtól keletre 2 mfldnyire: 519 kath., 117 evang. lak. Postahivatala Nagy-Szalatnára tétetett. A faluval általellenben a Szalatna bal partján áll kősziklára épült régi vára, mellyben hajdan Corvin Mátyás vadászat kedveért gyakran mulatozott; mostan pedig nevet ád egy hg Eszterházy birtokához tartozó szép uradalomnak.”[3]
A véglesi uradalmat a kiegyezés után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. 1870-ben a várat Nemeskéri Kiss Miklós teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. 1890-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.
A vár a második világháború végén, 1945 februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre. 1946-ban 1 családot jelöltek ki áttelepítésre.[4] 2009 és 2014 között újjáépítették a várat.[5] Ma általános iskola és több étterem is található a településen.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 840 lakosából 17 magyar és 765 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 884-en lakták, ebből 14 német, 68 magyar, 792 szlovák és 10 egyéb anyanyelvű.
1900-ban 934 lakosából 21 német, 44 magyar, 848 szlovák és 10 egyéb anyanyelvű volt.
1910-ben 1041-en lakták, ebből 54 magyar és 932 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1140 lakosából 5 német, 1130 csehszlovák és 5 egyéb vagy külföldi volt.
1930-ban 1132 lakosából 8 német, 1123 csehszlovák és 1 állampolgárság nélküli volt.
1991-ben 1628-an lakták, ebből 3 magyar és 1564 szlovák.
2001-ben 1636-an lakták: 2 magyar és 1589 szlovák.
2011-ben 1697 lakosából 2 magyar, 5 cseh, 36 cigány, 1513 szlovák és 139 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 1546-an lakták, ebből 1460 (+9) szlovák, 24 (+12) cigány, 7 cseh, 4 ukrán, 4 orosz, 1 (+2) magyar (0,06%), 1 ír, 1 egyéb, (+2) ruszin és 44 ismeretlen nemzetiségű.[6][7]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1540-ben Wesselényi Ferenc főkamarás, főispán, kincstárnok.
- Itt hunyt el 1614-ben Pogrányi Benedek törökverő vitéz.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szalatna-folyó bal partján egy hegyvonulat kiálló szikláján áll Végles várkastélya a gótikus várkápolnával.
- A vártól délre emelkedő Šamilovec-hegyen 16. századi őrtorony maradványai találhatók.
- A községben látható az 1806-ban épült klasszicista stílusú harangláb.
- Egy 1906-ból származó technikai műemlék, egy kisvasút vonatszerelvény része látható a harangláb közelében.
- Pstruša nevű településrészén a múlt század elejéről származó, még ma is jó állapotban lévő házak és egy öreg malomépület találhatók.
Képgaléria
[szerkesztés]A vár az újjáépítés előtt
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ adatbank.sk
- ↑ Újjáépült Végles. archeologia.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 28.)
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Csáky Károly 1991: Kő kövön - Végles vára. A Hét 1991/ 13, 33. (1991. március 29.)
- Matunák Mihály 1960: Vígľašský zámok. Zvolen
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Végles Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- Végles vára (szlovákul, sok képpel)
- Végles vára régi metszeten
A Gyetvai járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
