Dombszög
Dombszög (Stožok) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Gyetvai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1773 | ||
Polgármester | Darina Petrincová | ||
Irányítószám | 962 12 (pošta Detva) | ||
Körzethívószám | 045 | ||
Forgalmi rendszám | DT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1074 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 105 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 377 m | ||
Terület | 8,95 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 31′ 51″, k. h. 19° 21′ 29″48.530833°N 19.358056°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 51″, k. h. 19° 21′ 29″48.530833°N 19.358056°E | |||
Dombszög weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombszög témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Dombszög (1886-ig Sztosok, szlovákul: Stožok) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Gyetvától 6 km-re délnyugatra, a Szalatna bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1773-ban említik először, amikor Végles uradalmához tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STOSZOK. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, és több Urak, lakosai katolikusok, határja sovány.”[2]
1828-ban 46 házában 365 lakos élt, lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztozsok, tót falu, Zólyom vmegyében, Nógrád szélén: 356 kath. lak. Sovány hegyes határral. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Végles.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 757, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 718 lakosából 706 szlovák volt.
2011-ben 936 lakosából 897 szlovák volt.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.