Tülkösszarvúak

Tülkösszarvúak
	Evolúciós időszak: Kora miocén – jelen, 20–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Fekete lóantilop (Hippotragus niger)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Bovidae; J. E. Gray, 1821
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tülkösszarvúak témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tülkösszarvúak témájú kategóriát.

A tülkösszarvúak (Bovidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család. A család egyéb nevei: tulokfélék vagy szarvasmarhafélék.

A családba 152 recens faj tartozik.^{[* 1]}

A tülkösszarvúak hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén és borjú szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a kecskeformák egyes fajai, amelyeknél a bak, nőstény és gida (lásd: kecskék, havasi kecske, zerge, vadkecske), illetve a kos, nőstény és bárány nevek használatosak (vadjuhok és juh, féljuhok, sörényes juh).

Rendszerezés

A családba az alábbi 10-12 élő alcsalád és 3 fosszilis alcsalád tartozik:

impalaformák (Aepycerotinae) J. E. Gray, 1872 - pliocén-jelen - 1 recens faj
Nesotraginae - 2 recens faj
tehénantilop-formák (Alcelaphinae) Brooke, 1876 - késő miocén-jelen - 9 recens faj
antilopformák (Antilopinae) J. E. Gray, 1821 - 40 recens faj
sziklaugró antilopformák (Oreotraginae) - 1 recens faj
tulokformák (Bovinae) J. E. Gray, 1821 - miocén-jelen - 29 recens faj
kecskeformák (Caprinae) J. E. Gray, 1821 - késő miocén-jelen - 34 recens faj
bóbitásantilop-formák (Cephalophinae) J. E. Gray, 1871 - késő miocén-jelen - 21 recens faj
lóantilopformák (Hippotraginae) Sundevall, 1845 - késő miocén-jelen - 8 recens faj
†Hypsodontinae - középső miocén
†Oiocerinae - késő miocén
nádiantilop-formák (Reduncinae) Meyer, 1907 - késő miocén-jelen - 8 recens faj
†Tethytraginae - középső miocén^[1]^[2]

tibeti antilopformák (Panthalopinae) - az önálló alcsaládi státusza kétséges mivel először a Pantholops-ot az antilopformák közé sorolták, csak később kapott saját alcsaládot; azonban a legújabb molekuláris- és alaktani-vizsgálatok azt mutatták, hogy a tibeti antilop (Pantholops hodgsonii) legközelebbi rokonai a kecskeformák között találhatók.^[3]
őzantilopformák (Peleinae) - az önálló alcsaládi státusza kétséges mivel 2000-ben az amerikai biológus, George Schaller és paleontológus, Elisabeth Vrba azt javasolták, hogy a monotipikus Pelea-t, az alcsalád egyetlen nemét vonják be a nádiantilop-formák közé, habár az őzantilop (Pelea capreolus) alaktanilag nem hasonlít a nádiantilop-formákra.^[4]^[5]

Kifejlődésük és csoportosításuk

A tülkösszarvúak 143 ismert recens fajjal és 300 felfedezett fosszilis fajjal a párosujjú patások legnépesebb családját alkotják.^[6] A molekuláris kutatások bebizonyították, hogy a tülkösszarvúak családja tényleg monofiletikus csoportot alkot, azaz az összes idetartozó állat egy közös őstől származik.^[7]^[8] Hogy ez a család valójában hány alcsaládból áll, azt még senki sem tudja pontosan.^[8] 1992-ben, a londoni Natural History Museumnak dolgozó Alan W. Gentry az alcsaládokat két fő kládba csoportosította; a primítivebb Boodontia-ra és a fejlettebb Aegodontia-ra.^[9]

Az alábbi kladogram 1997-ben először Gatesy és társai elképzelésének alapján, aztán pedig Gentry és társainak megerősítésével készült el; ámbár azóta egyes elképzelések/csoportosítások meglehet, hogy már nem érvényesek.

Bovidae

Boodontia (Bovinae)

	Tragelaphini (kuduk, nyalák stb.)

	Bovini (bölények, bivalyok, szarvasmarhák stb.)

Aegodontia

Antilopinae

	Antilopini (gazellák, vándorantilopok stb.)

	Neotragini (dik-dikek stb.)

	Cephalophinae (bóbitásantilopok stb.)

	Reduncinae (nádiantilopok, víziantilopok stb.)

Aepycerotinae (impala)

Caprinae

	Ovibovini (takinok, pézsmatulkok)

	Caprini (zergék, juhok, kecskék stb.)

Hippotraginae (lóantilopok, oryxok stb.)

Alcelaphinae (lantszarvúantilopok, gnúk stb.)

Megjegyzések

↑ Azért recens és nem élő, mert az elmúlt 11 700 év alatt kihalt fajokat is tartalmazza.

Jegyzetek

↑ Paleontology and Geology of Laetoli Human Evolution in Context. Dordrecht: Springer, 363–465. o. (2011. december 17.). ISBN 978-9048-199-624
↑ (2012) „First evidence of Azanza and Morales, 1994 (Ruminantia, Bovidae), in the Miocene of the Vallès-Penedès Basin (Spain)”. Journal of Vertebrate Paleontology 32 (6), 1457–62. o. DOI:10.1080/02724634.2012.696082.
↑ [1]
↑ Antelopes, Deer, and Relatives : Fossil Record, Behavioral Ecology, Systematics, and Conservation. New Haven: Yale University Press (2000. december 17.). ISBN 978-0300-081-428
↑ [2]
↑ Bovidae: antelopes, cattle, gazelles, goats, sheep, and relatives. Animal Diversity Web . University of Michigan Museum of Zoology. (Hozzáférés: 2014. október 7.)
↑ (1997) „A cladistic analysis of mitochondrial ribosomal DNA from the Bovidae”. Molecular Phylogenetics and Evolution 7 (3), 303–19. o. DOI:10.1006/mpev.1997.0402. PMID 9187090.
↑ ^a ^b (2005. december 17.) „A complete estimate of the phylogenetic relationships in Ruminantia: a dated species-level supertree of the extant ruminants”. Biological Reviews 80 (2), 269–302. o. DOI:10.1017/S1464793104006670. PMID 15921052.
↑ Neogene Paleontology of the Manonga Valley, Tanzania : A Window into the Evolutionary History of East Africa. New York: Plenum Press, 113. o. (1997. december 17.). ISBN 978-0-306-45471-4

Források

ITIS szerinti rendszer besorolása
A kecskeformák legújabb genetikai összehasonlítása
Novum állatvilág enciklopédia II.: Emlősök II.: Főemlősök, nagy testű növényevők. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2007. ISBN 963-9703-04-4 – magyar nevek
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bovidae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Azért recens és nem élő, mert az elmúlt 11 700 év alatt kihalt fajokat is tartalmazza.

[harrison2-2] Paleontology and Geology of Laetoli Human Evolution in Context. Dordrecht: Springer, 363–465. o. (2011. december 17.). ISBN 978-9048-199-624

[tethytragus-3] (2012) „First evidence of Azanza and Morales, 1994 (Ruminantia, Bovidae), in the Miocene of the Vallès-Penedès Basin (Spain)”. Journal of Vertebrate Paleontology 32 (6), 1457–62. o. DOI:10.1080/02724634.2012.696082.

[4] [1]

[vrba2000-5] Antelopes, Deer, and Relatives : Fossil Record, Behavioral Ecology, Systematics, and Conservation. New Haven: Yale University Press (2000. december 17.). ISBN 978-0300-081-428

[6] [2]

[adw-7] Bovidae: antelopes, cattle, gazelles, goats, sheep, and relatives. Animal Diversity Web . University of Michigan Museum of Zoology. (Hozzáférés: 2014. október 7.)

[gatesy-8] (1997) „A cladistic analysis of mitochondrial ribosomal DNA from the Bovidae”. Molecular Phylogenetics and Evolution 7 (3), 303–19. o. DOI:10.1006/mpev.1997.0402. PMID 9187090.

[vrba2005-9] (2005. december 17.) „A complete estimate of the phylogenetic relationships in Ruminantia: a dated species-level supertree of the extant ruminants”. Biological Reviews 80 (2), 269–302. o. DOI:10.1017/S1464793104006670. PMID 15921052.

[harrison-10] Neogene Paleontology of the Manonga Valley, Tanzania : A Window into the Evolutionary History of East Africa. New York: Plenum Press, 113. o. (1997. december 17.). ISBN 978-0-306-45471-4

[* 1]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]