Tuboly Mihály (főszolgabíró)
Tubolyszeghi Tuboly Mihály (Zala vármegye, 1719 körül – Szentliszló, Zala vármegye, 1782. szeptember 9.) földbirtokos, főszolgabíró.
Élete
[szerkesztés]A régi zalai nemesi tubolyszeghi Tuboly családba született. A család eredetileg 1519. november 15-én II. Lajos magyar királytól nemesség és földbirtok adományban részesült Zala megyében.[1] Apja tubolyszeghi Tuboly Zsigmond, földbirtokos, Zala vármegye esküdtje.[2] A török kor után a család első olyan tagja, aki fontosabb megyei hivatalt töltött be, ezáltal a családot megyeszerte ismertté tette: 1747-től az egerszegi járás alszolgabírája, majd 1768-tól haláláig ugyanennek a járásnak főszolgabírája.[3] Nevéhez fűződik az úrbéri rendelet végrehajtásának kezdete a járásban. Leszármazottai között találunk több táblabírót, László fia főszolgabíró; unokája, Mihály a vármegye főjegyzője.
Házassága és gyermekei, leszármazottai
[szerkesztés]Tuboly Mihály felesége gulácsi Farkas Krisztina (1734– ?) lett, kinek szülei idősebb gulácsi Farkas László (1705–1769), káldi földbirtokos, és nemes Sala Terézia (1707–1763) voltak. Tíz gyermekük született:
- Tuboly László (Szentliszló, 1756. április 10. – Nagylengyel, 1828. május 21, ): Zala megyei jogász, főszolgabíró, táblabíró, költő, szabadkőműves, nyelvújító, földbirtokos. Felesége boldogfai Farkas Erzsébet Dorottya (*Boldogfa, Zala vármegye, 1761. április 15. – †Muraréthát, Zala vármegye, 1801. december 2.)
- Tuboly Terézia (Szentliszló, 1758. január 25. – ?)
- Tuboly Imre Gábor (Szentliszló, 1759. október 25. – Hencsepuszta, 1829. október 12.) főszolgabíró, táblabíró, földbirtokos
- Tuboly Antal József (Szentliszló, 1762. március 18. – Szentliszló, 1772. április 25.)
- Tuboly Anna Julianna Borbála (Szentliszló, 1765. március 26. – ?)
- Tuboly Mihály (Szentliszló, 1766. október 1. – ?)
- Tuboly János (Szentliszló, 1769. június 24. – Szentliszló, 1769. november 26.)
- Tuboly Erzsébet (1771k – Gutorfölde, 1813. április 27.) férje egyházasbüki Dervarics Antal (1765-1818) alszolgabíró, gutorföldei földbirtokos
- Tuboly János (Szentliszló, 1773. december 30. – Szentliszló, 1818. március 10.) táblabíró, földbirtokos. Felesége Ján Borbála (Zalalövő, 1787 – Zalalövő, 1823) Ján Ferenc lövői postamester és Nagy Katalin leánya. Fiuk, ifj. Tuboly János (1803–1874) 1828-tól szintén lövői postamester lett. Az 1840-es években Zalalövő egyik legtekintélyesebb nemeseként tartották számon. A postamesteri hivatalból tekintélyes bevétele származott, emellett még mintegy 150 holdas földbirtokkal is rendelkezett, 1848-ban a lövői nemzetőrök között találjuk.[4] Egy leánygyermeke volt, Tuboly Emília Mária (1829–?) egervári Egerváry Lajos (1820–1854) neje.
- Tuboly Lázár (Szentliszló, 1773. december 30. – )
Leszármazottai 1810-ben[5], majd 1828-ban[6] osztották fel egymás között a vagyont. Legidősebb fiának, Tuboly Lászlónak a nagylengyeli birtokrész jutott; Erzsébet és férje, Dervarics Antal a gutorföldén kapta ki osztályos részét; a legfiatalabb öcsnek, Jánosnak három fia volt: a fent említett János postamester, Imre és Gáspár, akik rendre a lövői, a hencsei és a szentliszlói birtokrészt örökölték.
Tuboly Mihály ága fiágon kihalt: László fiának egy fiúgyermeke született: Mihály, akinek csak leányai lettek; Imre fia magtalanul halt el; János fiának három fia volt: János, Imre és Gáspár. Az ifjabb Jánosnak egy leánygyermeke volt; Imre, akárcsak azonos nevű nagybátyja, magtalanul halt el; Gáspárnak egy fia, Tuboly Gyula Jenő Aladár (1844–1911) és rajta keresztül egy fiúunokája volt: Tuboly Ferenc Gyula Gáspár (1873–1926), aki egyben Mihály ágának az utolsó férfitagja volt. Leányágon a család sikeres házasságokat kötött: közvetlen rokonságukban találjuk az egyházasbüki Dervarics, a domjánszegi Domján, a kálóczfai Szente, a debrétei Babos, a baranyavári Baranyay, az egervári Egerváry, valamint a várbogyai és nagymádi Bogyay családot is. Tuboly Mihálytól származott Tuboly Viktor első két neje: Tuboly Alojzia Zsuzsanna (1841–1869) és húga, Tuboly Hermina (1846–1872); továbbá bácsfalusi Istók Jánosné Tuboly Ilona (1880–1962).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Zala megye - Investigatio nobilium - A - 66.
- ↑ MNL ZML Acta nobilium comitatum, Szentliszló 1808.
- ↑ Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
- ↑ Zalalövő története · Szerkesztette: Molnár András · Kiadó: Zalalövő és Környéke Közéletéért, Kultúrájáért, Környezetéért Alapítvány · Megjelenés éve: 1998.
- ↑ MNL ZML, Tuboly atyafiak egyezsége, 1810
- ↑ ZML közgyűlési ir. 1828:2029. (Csatolva Zala megye gyámi választmánya 1828. okt. 22-i irataihoz, 2. sz.)