Ugrás a tartalomhoz

Traumáinkon innen és túl (film)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Traumáinkon innen és túl
Alternatív cím: Moving Past Trauma
RendezőSkrabski Fruzsina
ProducerSkrabski Fruzsina
Műfajdokumentumfilm
ForgatókönyvíróGergely Zoltán
FőszerepbenBöjte Csaba, Tóth Zsé Ferenc, Bagi Iván, Szabó Borbála, Danó Éva, Dunai Attila, Skrabski Fruzsina (riporter)
ZeneCzomba Imre
OperatőrSznák Ádám
VágóAntal Szabolcs
HangmérnökPéter Almásy, Simon Koch
Gyártás
OrszágMagyarország
Nyelvmagyar
Játékidő52 perc
Forgalmazás
Bemutató2020. október 6.
További információk
SablonWikidataSegítség

A Traumáinkon innen és túl egy 2020-ban bemutatott dokumentumfilm, amely olyan emberek történetét mutatja meg, akik árvaházban vagy nevelőszülőknél, nagyon nehéz körülmények között nőttek fel, mégis túl tudták tenni magukat gyerekkori traumáikon, és képesek voltak ennek ellenére kiegyensúlyozott, boldog felnőtté válni. A film rendezője Skrabski Fruzsina, és az M5-ös csatornán került bemutatásra, valamint az Indafilmen a mai napig megtekinthető.[1][2]

Szinopszis

[szerkesztés]

"A tréner, a szociális munkás, az író, a humorista, a futóverseny-szervező. Mindannyian gyermekkori traumákon mentek keresztül, mégis kiváló felnőttek váltak belőlük. Mi a titkuk? Pszichológusokkal beszélgetnek, hogy lehet valaki nehéz gyerekkor után „normális” szülő. A három riporter: Skrabski Fruzsina, Szabó Borbála és Bodacz Balázs ered történetük nyomába. Böjte Csabát is bevonják, aki több ezer árva gyermekből nevelt sikeres felnőttet. Végül a főszereplők családtagjait is megismerjük, akik bemutatják őket egy játék keretében, hogy miért váltak belőlük jó anyák, apák, férjek, feleségek."[3]

Főszereplők

[szerkesztés]

Cselekmény

[szerkesztés]

A film Szabó Borbálával kezdődik, aki gyerekkori megpróbáltatásait egy regényben írta ki magából. Arról beszél, mikor és hogyan volt képes saját lelki terheitől megszabadulni annak érdekében, hogy saját gyerekeinek már ne kelljen az ő terheit cipelnie. A feladattal való közös megbirkózási stratégia és az a fordulópont, amikor döntésüket meghozták, az, ami közös minden megszólaltatott szereplőben. Van közöttük olyan is, aki az árvaházból kikerülve maga is hivatásos nevelő lett, és ma már árvaházat vezet. Másoknak azt a pluszt, ami segített átlendülni a holtponton, a civil szférában való jótékonykodás adta meg.

Megismerjük Danó Éva gyerekvédelmi esetmenedzser történetét is, aki szociális munkásként dolgozik, és bántalmazó szülők mellett nevelkedett. Életében a gyökeres fordulatot a szomszéd lelkész felesége hozta, történetét pedig egy novellaíró pályázaton indulva mesélte el először.

Sokaknak a művészet jelentette a terápiát. A film bemutatja Bagi Iván humorista életét is, aki úgy tudott hozzájutni a számára a túléléshez szükséges erkölcsi többlethez, hogy másokat parodizált. Később ez lett számára a kibontakozás felé vezető út is.

A film végére pedig világosság válik, hogy a szereplők túlélési stratégiájában nincs lényeges különbség: türelem, akaraterő és következetesség. Nagyon erős negatív mintáikat ennek a három képességnek a kifejlesztésével sikerült legyőzniük, és ez egyben tudatossá teszi őket a következő generáció nevelésében is.[5]

Szakértők

[szerkesztés]

Megszólalók

[szerkesztés]

Forgatási helyszínek

[szerkesztés]

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]