Gyermekvédelem

A gyermekvédelem a szociális munka szakterülete, olyan köztevékenység, mely a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására szolgál.

A gyermekvédelmi rendszer egy adott állam gyermekvédelmének leírására szolgáló kategória, mely magába foglalja a gyermekvédelem funkcióit, szabályait, megoldásait, szervezeteit, működésmódjait.

Magyarországon törvény, amely szabályozza: az 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

A gyermekvédelem története Magyarországon

Az első magyar gyermekvédelmi törvény

Az első magyar gyermekvédelmi törvényt 1901. évi VIII. törvénycikk az állami gyermekmenhelyekről Hajdu József előterjesztésében tárgyalta az Országgyűlés 1901 március 12-én. A törvény állami feladatként határozza meg a hatóságilag elhagyottaknak nyilvánított hét éven alóli gyermekek védelmét. Magyarországon nem volt kiépített állami gyermekvédelmi intézményrendszer . 1881 és 1885 között évente átlagosan 1100 magyar gyermeket neveltek a bécsi lelencházban és ez a magyar államnak évente 33.000 forintjába került. Nyilvánvaló módon ezek a gyermekek miután német nyelvű nevelést kaptak egyben el is vesztek a magyar nemzet számára. De gyakorlat volt a Felvidékenaz is, hogy a tót anyanyelvű árvákat Prágába vitték és csehországi lelenc menhelyeken helyezték el. A gyermekvédelmi törvény szükségességét indokolta, hogy az 1886 évi XXII-es törvénycikk az árvák, és törvénytelen gyermekekről történő gondoskodását a községek feladatává tette és sok szegény település ezt a feladatát képtelen volt ellátni. Az országban két egyesületi alapon működő gyermek menhely volt: az „Első budapesti gyermekmenhely” és a „Fehérkereszt országos lelencház-egyesület” Ez a két társadalmi szervezet mindössze az országban élő ellátásra szoruló gyermekek egyhatodának az ellátását volt képes biztosítani. A törvény 3 alapvető pontot tartalmazott:

1. A gyermek menhelyi elhelyezésére határozat alapján kerül sor. A határozat meghozatala előtt nyomozást kell végezni kivizsgálva a körülményeket, különösen az anya és családja vagyoni helyzetét. Talált gyermek esetén kísérletet kell tenni a szülőanya megkeresésére.
2. Az intézetbe felvett gyermekek, csak időlegesen kerülnek intézeti elhelyezésre és a lehetőség szerin a lehető legrövidebb időn belül tápanyának adatnak ki. A törvény támogatja, hogy a gyermekek családba kerüljenek és családi körülmények között nevelkedjenek. A gyermekek orvosi felügyeletéről gondoskodni szükséges.
3. A gyermekek menhelyi ellátása az állam anyagi lehetőségeit figyelembe véve 7 éves korukig tart. A 7-15 év közötti gyermekek ellátásának terhei az illetékes községek terheit képezik.

A törvénybe a záró szavazást megelőzően bekerült még egy kiegészítés:

Az állami gyermekmenhelyek a kötelékükbe tartozó vagy tartozott kiváló tehetségű gyermekeknek továbbképeztethetőségük céljából a különböző állami tanintézeteknél lévő ingyenes ellátási helyekre felvétele érdekében közbejárjanak.

ONCSA

1940-ben létrejött az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) a sokgyermekes, szegény családok támogatására.

A jelenleg hatályos jogszabály

A jelenleg hatályos jogszabály az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

Gyermekvédelmi alapellátások

• Pénzbeli ellátások:
  • rendszeres pénzügyi támogatás,
  • rendkívüli pénzügyi támogatás,
  • kiegészítő pénzügyi támogatás
  • óvodába járási támogatás
  • gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése,
  • otthonteremtési támogatás
• Személyes gondoskodást nyújtó ellátások:
  • gyermekjóléti szolgáltatás (tájékoztatás; tanácsadás; várandós anyák támogatása; szabadidős programok szervezése; veszélyeztetettség feltárása, javaslat készítése; családgondozás)
  • gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet)
  • átmeneti gondozási formák
    • helyettes szülő
    • családok átmeneti otthona
    • gyermekek átmeneti otthona

Helyettes szülő az lehet, aki a 24. életévét betöltötte, büntetlen előéletű magyar állampolgár, nincs eltiltva saját gyermeke(i)vonatkozásában a szülői felügyeleti jog gyakorlásától és sikeresen elvégezte a szükséges tanfolyamot. Max. 5 gyermeket nevelhet (a sajátjaival együtt).

Szakellátás

Hatósági intézkedések

• nevelésbe vétel
• védelembe vétel
• családba fogadás
• kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezése
• utógondozás
• kiskorú nevelési felügyeletének elrendelése
• bűnelkövető fiatalkorúak intézeti ellátása és pártfogó felügyelete

gyermekjóléti szakellátások

• Otthont nyújtó ellátás
  • nevelőszülő
  • gyermekotthon
  • speciális otthon
  • csecsemőotthon
• Területi Gyermekvédelmi Szakszolgáltatás (TEGYESZ)

A nevelőszülő

Fajtái:

• nevelőszülő: max. 5 gyermeket nevelhet
• különleges/speciális nevelőszülő: max 3 gyermeket nevelhet

Ki lehet nevelőszülő?

• Minimum 24 éves kor
• nincs eltiltva a közügyektől
• személyisége, lakáskörülményei alkalmasak gyermek befogadására
• min. 18, max. 50 évvel idősebb a gyermeknél
• Elvégezte az előírt tanfolyamot

Feladata:

• befogadás, gondozás, nevelés
• csak osztott gyám lehet (oktatás, egészségügy, okiratok beszerzése)

Megszüntethető:

• felmondással (a nevelőszülő kérésére)
• a nevelőszülő
  • elköltözik
  • gondnokság alá kerül
  • bűncselekményt követ el
  • elhalálozik A nevelőszülők 2014. január 1-től foglalkoztatási jogviszonyban állnak a működtetővel.

Gyermekvédelmi intézmények

• Szolgáltatást nyújtó intézmények: gyermekjóléti szolgálat, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, napközbeni ellátást nyújtó intézmények, átmeneti gondozást nyújtó intézmények
• Hatósági jog- és feladatkörrel rendelkező intézmények: helyi önkormányzat képviselő-testülete, jegyző, gyámhivatal

Digitális gyermekvédelem

Komplex társadalmi szemlélet és gyakorlat, amely az online, hálózati környezetben/kultúrában a

• kiskorúakat érintő online kockázati kitettségek azonosítását,
• azok minimalizálását célzó intézkedéseket, programokat (különösen az online médiatudatosság fejlesztését),
• a káros/veszélyes tartalomszolgáltatási és felhasználási módok szabályozását és az áldozathibáztatást kerülő sérelemkezelést jelenti – az állami és egyházi intézmények, az iparági szereplők, illetve a civilszféra és a családok aktív részvételével.

A digitális gyermekvédelem vonatkozásában megemlítendőek az ún. fekete és fehér listák is, amelyek a gyermekek fejlődésére ártalmasnak vélt, illetve kifejezetten a gyermekek számára készített tartalmakat, internetes oldalakat tartalmaznak.

Források

• 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• Herczog M.: A gyermekvédelem dilemmái, Gyermekvédelmi Kiskönyvtár, Pont Kiadó, Budapest, 1997

Szociális intézmények