Trakostyán
| Trakostyán (Trakošćan) | |
 | |
| Trakostyán vára | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Bednja |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mirko Bistrović |
| Irányítószám | 42253 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 19 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 4,95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 266 m |
| Terület | 4,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 15′ 29″, k. h. 15° 56′ 49″46.258000°N 15.947000°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 29″, k. h. 15° 56′ 49″46.258000°N 15.947000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trakostyán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Trakostyán (horvátul: Trakošćan) falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Bednjához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Ivanectől 20 km-re északnyugatra, távol a sűrűn lakott területektől, a Zagorje területén, a Macelj, a Ravna gora és a Strahinjčica hegyek között fekszik. A várkastély egy kúp formájú dombra épült, melyet gazdag növényzetű park együttes és egy tó vesz körül. Ez a táj egyben természetvédelmi terület is.
Nevének eredete
[szerkesztés]A hagyomány szerint a vár egy ókori erődítményről arx Thacorumról kapta a nevét, mások szerint Drachenstein lovagjairól, akik a kora középkorban ellenőrzésük alatt tartották a vidéket.
Története
[szerkesztés]A 13. században, mint megfigyelő erőd a zagorjei grófság védelme érdekében készült. Az első századokban Trakostyánt és környékét egy számunkra ismeretlen főúri család birtokolta. Először 1394-ben említik, amikor Cillei Hermann kapta adományul. A vár az északnyugat-horvátországi várrendszer része és a középkorban a Ptuj felől Bednja völgyében haladó utat tartotta szemmel. 1456-ig, a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka. E nemzetiség kihalása után Trakostyán is osztozott a többi vár és birtok sorsában. Birtokaik feloszlottak, többszörösen gazdát cseréltek. A vár először Vitovec János hadvezéré, majd Corvin Jánosé lett, aki Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták és sokat építettek is rajta, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovich Györgynek, horvát bánnak adta. Ezt követően a Draskovichok többször átépítették.
Ekkor emelték a nyugati bástyát, mely már alkalmas volt az erődítmény ágyúkkal és tűzfegyverekkel való hatékony védelmére is. Az itt elhelyezett címer és a felirat bizonyítják, hogy Draskovich II. János és Péter 1592-ben építtették. A várkastély, mint arról egy 1667-ből származó rajz is tanúskodik már ekkor megkapta napjainkig megőrzött formáját. Amikor azonban a család többi zagorjei birtokai virágzásnak indultak a Draskovichok 18. században elhagyták és a vár enyészetnek indult. Ezután már főként csak katonaság tartózkodott benne. A 19. század közepén a főúri családok egy részében újra divatba jött a romantika, a családi hagyományok felélesztése és a régi épületek felújítása. Ekkor 1840 és 1862 között Draskovich V. György a várat romantikus várkastéllyá építtette át és köréje díszes parkot építtetett. 1944-ben a család Ausztriába menekült és a várkastély állami tulajdon lett. 1953-ban állandó kiállítás nyílt benne.
A falunak 1857-ben 27, 1910-ben 44 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott. 2001-ben 7 háztartása és 21 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A várkastély[2] II. világháború végét elhanyagoltan, de komolyabb károsodások nélkül és nagyrészt eredeti berendezéssel vészelte át. Az összes zagorjei kastély közül ez őrizte meg a legjobban az uralkodó központ és főnemesi birtok szellemét. A várkastély berendezése 1952-től időszakonként történik. A helyiségek közül kiemelkedik a vadász-, a vitézterem és a zeneszalon, valamint Erdődy Draskovich Julianana festőnő műterme. Külön említést érdemel a fegyvergyűjtemény, mely több teremben kapott helyet. A vár eredeti megőrzött bútorzata közül a legértékesebb gyűjtemény 19. századi, mely külön rendelésre készült a felújított kastély berendezésére. Ezen bútorok némelyike családi címerrel van ellátva. Mindezek mellett ki kell emelni a 18. század festészetét bemutató arcképgyűjteményt, mely Draskovich tisztjeit ábrázolja, akik részt vettek a "hétéves háborúban", valamint a térség legismertebb biedermeier festője, Michael Stoy allegorikus ciklusa "A négy kontinens".
- A vártól délkeletre álló Szent Kereszt-kápolnát a 18. század közepén építették klasszicizáló barokk stílusban. A kápolnában vasárnaponként tartanak istentiszteletet.
- Trakostyán az egyik legszebben kialakított és gondozott parkegyüttes, érdekes hangulattal és szép kilátással, mely az érintetlen természet páratlan élményét nyújtja.
-
Trakostyán vára -
A vár egyik terme -
A Draskovich család címere a várban -
A vár melletti tó
További információk
[szerkesztés]- Trakostyán várkastélyának honlapja (horvátul)
- A honlap magyar nyelvű oldala
- Információk Trakostyánról (horvátul)
- Bednja község hivatalos oldala (horvátul)
- Bednja község turisztikai honlapja (horvátul)
- Trakostyán vára a történelmi Magyarország várainak honlapján
- Képek a várról[halott link]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-886.