Jamno
| Jamno | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Bednja |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mirko Bistrović |
| Irányítószám | 42254 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 84 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 48,48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 268 m |
| Terület | 2,64 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 16′ 55″, k. h. 15° 56′ 06″46.282000°N 15.935000°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 55″, k. h. 15° 56′ 06″46.282000°N 15.935000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jamno falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Bednjához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Varasdtól 31 km-re nyugatra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A trakostyáni uradalomhoz tartozott. 1456-ig a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka. Ezután Vitovec János horvát báné, majd Corvin Jánosé lett, aki Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovics György horvát bánnak adta és a 20. századig család birtoka volt. A falunak 1857-ben 325, 1910-ben 468 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben a falunak 51 háztartása és 128 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu felett északra a szlovén határon emelkedő hegyen áll a Szent Ágoston és Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt kápolna. A kápolnától pompás kilátás nyílik a szlovéniai Ptuj és Maribor irányába és a Bednja-folyó völgyére.
- Jagarinci nevű településrészén a népi építészet emlékei.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.