Nedeljanec
| Nedeljanec | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Vidovec |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Bruno Hranić |
| Irányítószám | 42205 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1320 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 226,7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 16° 17′ 24″46.289000°N 16.290000°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 16° 17′ 24″46.289000°N 16.290000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nedeljanec témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nedeljanec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Zamlacsszentvidhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Varasdtól 4 km-re délnyugatra, községközpontjától Zamlacsszentvidtől 2 km-re keletre a 35-ös főút mellett a Drávamenti-síkságon fekszik. A község legnagyobb és legkeletibb települése.
Története
[szerkesztés]1479-ben Bárthory István országbírónak a csázmai káptalannak Varasd város határai 1470.évi kiigazításáról szóló oklevelét megerősítő oklevelében található, melyben a település "Nedelancz" alakban szerepel. A korabeli források beszámolnak arról, 1554-ben az adót fizetni nem tudó falvakat, köztük Nedeljanecet a török felégette. Az elpusztított falvak csak nagyon sokára népesültek be újra és a török korban a népesség számát sokban befolyásolta a török lovasságtól való állandó félelem. 1599-ben a pestis pusztította a falu lakosságát. Az elpusztultak helyére Pakrac környékéről telepítettek be jobbágyokat. 1682-ben a pestis újabb hulláma tört rá Varasd környékére, ezúttal Stájerországból. Harminc évvel később, 1712-ben újabb pestisjárvány következett, mely ezúttal Magyarországról érkezett, az 1731-es járvány pedig főként az állatállományt sújtotta. A háborús idők elmúltával a település is gyors fejlődésnek indult.
A falu a 16. századig egyházilag Zamlača Szent Ulrik plébániájához tartozott. A vidoveci plébánia létezéséről 1574-ből van először adatunk. Az 1638-as egyháti vizitáció szerint ekkor még állt a falu Szent István tiszteletére szentelt kápolnája, melynek harangtornya is volt, de sekrestye nélkül. A hívek számának rohamos növekedése miatt az 1880-as években az egyházközség új kápolna építésébe kezdett, melyet Boldog Augustin Kazotić és a Szent Család tiszteletére szentelek fel. Hamarosan felépült a még hiányzó harangtorony is.
A falunak 1857-ben 416, 1910-ben 921 lakosa volt. A falu 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett. 2001-ben a falunak 400 háza és 1501 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szent Család tiszteletére szentelt kápolnája az 1880-as években épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.