Ugrás a tartalomhoz

Tonino Guerra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tonino Guerra
Született1920. március 16.[1][2][3][4][5]
Santarcangelo di Romagna[4]
Elhunyt2012. március 21. (92 évesen)[6][1][2][3][4]
Santarcangelo di Romagna[4]
Állampolgársága
  • olasz (1946. június 18. – 2012. március 21.)
  • olasz (1920. március 16. – 1946. június 18.)
GyermekeiAndrea Guerra
Foglalkozása
IskoláiUrbinói Egyetem
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Tonino Guerra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Antonio „Tonino” Guerra[9] (Santarcangelo di Romagna, 1920. március 16. – Santarcangelo di Romagna, 2012. március 21.) olasz költő, író és forgatókönyvíró, aki a világ legjelentősebb filmrendezőivel dolgozott együtt.[10]

Élete és munkássága

[szerkesztés]

Santarcangelo di Romagnában született.[11]

A The Guardianben megjelent gyászjelentése szerint először akkor kezdett verseket írni, amikor egy németországi fogolytáborba internálták 22 évesen más santarcangelói antifasisztákkal együtt.

„To pass the time he told his companions stories: when he came home in 1945 he found a publisher for a book of them, I Scarabocc (Cockroaches, but also "scribblings").[11]”

30 évesen Rómába költözött, és tanítóként dolgozott.[11] Ezalatt találkozott Elio Petrivel, a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében (1970) című film leendő rendezőjével, aki Giuseppe De Santis asszisztenseként dolgozott. Guerra azután szerezhette meg első forgatókönyvírói megbízását, hogy Petrivel az Abruzzi-hegységbe mentek, hogy tájékozódjanak a farkasvadászatról; „Bár felfedezték, hogy a farkasvadászok már nem léteznek, De Santis mindenesetre folytatta az Uomini e Lupi (Férfiak és farkasok, 1957) című filmmel.”[11]

Bár Cesare Zavattini követője volt, aki alapvetően meghatározta az olasz neorealizmus stílusát és erkölcsét, Guerra eltért mentorától: míg Zavattini a saját társadalmi és morális spekulációiba irányította azokat a rendezőket, akikkel együttműködött, addig Guerra a filmkészítőkhöz ment, és segített nekik előmozdítani a saját koncepciójukat. Olyan filmesekkel dolgozott együtt, mint Michelangelo Antonioni, L'Avventura (A kalan, La notte (Az éjszaka), L'Eclisse (Napfogyatkozás), A Vörös sivatag, Nagyítás, Zabriskie Point és az Identification of a Woman (Egy nő azonosítása) című filmekben ; Federico Fellini: Amarcordban ; Theo Angelopoulos: Tájak a ködben, Örökkévalóság és egy nap és Trilógia: A síró rét ; Andrej Tarkovszkij: Nosztalgiában ; és Francesco Rosi: a Mattei-ügyben, a Lucky Lucianóban és Exquisite Corpsesben.

1990-ben Guerra Giovanni Urbinatival együttműködve létrehozta a „La Cattedrale dove va a dormire il mare/A katedrális, ahol a tenger elalszik”[12] című kiállítást a [[Bologna>]] melletti budriói felszentelt templomban.

1995-ben a 19. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon kitüntető oklevéllel jutalmazták.[13]

Ateista volt.[14]

Válogatott filmográfia

[szerkesztés]

Íróként

[szerkesztés]

Színészként

[szerkesztés]
  • Er Più – Storia d'amore e di Coltello (1971)
  • Naissance d'un Golem (1991) – (nem hitelesített)
  • Le Chien, le Général et les Oiseaux (2003) – Il generale (hang)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  3. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b c d Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  5. ↑ CineChile
  6. ↑ Famous Italian Screenwriter Tonino Guerra Dies at 92. (Hozzáférés: 2012. augusztus 12.)
  7. ↑ https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-2002.71.0.html, https://web.archive.org/web/20190418125535/https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-2002.71.0.html, 2019. december 16.
  8. ↑ http://www.u-bordeaux-montaigne.fr/fr/universite/decouvrir-bordeaux-montaigne/histoire-d-universite.html
  9. ↑ Lim. „Tonino Guerra, Italian Screenwriter and Poet, Dies at 92”, The New York Times, 2012. március 23. 
  10. ↑ „Great screenwriter Guerra dies at 92”, Ansa Mediterranean, 2012. március 21.. [2022. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. március 21.) 
  11. ↑ a b c d John Francis Lane. „Tonino Guerra obituary | Culture”, The Guardian, 2012. március 21. (Hozzáférés: 2012. március 24.) 
  12. ↑ Fonte: La Cattedrale dove va a dormire il mare/The Cathedral where the sea goes to sleep.
  13. ↑ 19th Moscow International Film Festival (1995). MIFF. [2013. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  14. ↑ Tonino Guerra ovvero l'ottimismo di un poeta, FilmTV, 12 August 2010.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tonino Guerra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tonino_Guerra&oldid=27102555”