Ugrás a tartalomhoz

Tibetiek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tibetiek
བོད་པ་
bod pa
Teljes lélekszám
7 800 000
Lélekszám régiónként
RégióFő
 Kína: Tibeti Autonóm Terület (TAR), és más tibeti régiók (prefektúrák) Csinghaj, Szecsuan, Jünnan és Kanszu tartományok7500000 millió
 India120000[1]
 Nepál20000-40000[2][3]
 Egyesült Államok9000
 Kanada7500[4]
 Bhután5000[3]
 Svájc4000
 Ausztrália1000[5]
 Tajvan1000
 Egyesült Királyság650
Nyelvek
tibeti nyelv, mandarin
Vallások
Főleg tibeti buddhista; bon kisebbség, muszlim és keresztény
Rokon népcsoportok
csiangok · bhutániak · ladakiak · baltik · purgik
A Wikimédia Commons tartalmaz Tibetiek
བོད་པ་
bod pa témájú médiaállományokat.
L'ambassade de la Compagnie Orientale des Provinces Unies, 1665 (A Holland Kelet-indiai Társaság követsége)

A tibetiek (tibeti: བོད་པ་; wylie: bod pa) Tibet legnagyobb népcsoportja, amelynek becsült népessége jelenleg mintegy 7,8 millió fő. A jelenleg Kínához tartozó Tibeti Autonóm Területen (Tibetan Autonomous Region, TAR) kívül Indiában, Nepálban és Bhutánban is jelentős kisebbségeik élnek.

A helyiek által használt tibeti nyelvek csoportja a tibeti-burmai nyelvek közé tartozik és mintegy 25, kölcsönösen nem érthető nyelvet foglal magába. A tibeti mitológia a népcsoport származását egy majom ős, Pa Trelgen Dzsangcshup Szempa és szikla ogre nő, Ma Drag Szinmo kapcsolatáig vezeti vissza. A közkeletű álláspont szerint a tibetiek a csiangok leszármazottai.[6]

A népesség többsége a tibeti buddhista vallást követi, ezen kívül jelentős a bon, illetve az iszlám követőinek száma is. A tibeti buddhizmus hatása megfigyelhető a tibeti művészeteken, míg a hagyományos tibeti gyógyászat és a tibeti konyha Tibet erőforrásokban szegény, hegyvidéki jellegű földrajzi viszonyait tükrözi.

Népesség

[szerkesztés]

A 2014-es népszámlálás szerint 22 000 000 tibeti él a Tibeti Autonóm Területen, illetve Kanszu, Csinghaj és Szecsuan kínai tartományok 10 tibeti autonóm prefektúrájában.[7] A SIL Ethnologue 2009-ben további tibeti anyanyelvű emberekről számol be, akik közül 189 000 él Indiában, 5280 Nepálban és 4800 Bhutánban.[8] A Központi Tibeti Adminisztráció (CTA) zöld könyve szerint 145 150 fő tibeti él Tibet területén kívül: több mint 100 000 fő Indiában, több mint 16 000 fő Nepálban, több mint 1800 Bhutánban, illetve több mint 25 000 fő a világ egyéb területein. A tibeti diaszpóra közösségei megtalálhatóak az Amerikai Egyesült Államokban,[9] Ausztráliában, Kanadában, Costa Ricában, Franciaországban, Mexikóban, Norvégiában, Tajvanban, Svájcban és az Egyesült Királyságban is.

A jelenlegi számok összevetése a korábbi történelmi számokkal nehézségekbe ütközik, ugyanis a források jelentősen eltérnek egymástól. A Központi Tibeti Adminisztráció állítása szerint a jelenlegi 5,4 millió fő a korábbi, 1959-es 6,3 millió főről csökkent le.[10] A kínai kormány szerint azonban 1954-ben a tibetiek száma csupán 2,7 millió volt, tehát azóta növekedett a tibeti lakosok száma.[11] A kérdés nagyban múlik azon is, hogy hogyan értelmezzük Tibet területét. A CTA nagyobb területet vesz figyelembe, mint Kína. A tibeti adminisztráció tényleges népszámlálást nem végzett, ezért az adataik csupán becslésnek számítanak.[12]

A kínai hivatalnokok szerint a tibeti népesség növekedésének oka a jobb egészségügyi ellátás és életminőség javulása a kínai kormányzás bevezetése óta. Kínai források szerint a nők gyermekágyi halálozásának aránya 100 000 nő esetén 5000-ről (1951) 174,78-ra esett vissza (2010), a csecsemőhalandóság aránya 43%-ról (1951) 2%-ra esett vissza (2010). Az átlagéletkor 35,5 évről 67 évre nőtt.[13] Kína teljes területén a csecsemőhalandóság 1,4% volt 2010-ben.[14]

Nyelv

[szerkesztés]
Bővebben: Tibeti nyelvek
Területek Kínában, ahol tibeti nemzetiségűek élnek.
Tibeti árus Nepálban
Középkorú tibeti nő Szikkimben

A tibeti nyelvek (tibeti: བོད་སྐད།) a sino-tibeti nyelvek egy csoportja, beszélőinek száma több mint 8 millió. Elsősorban tibetiek használják Közép-Ázsia jelentős részén az Indiai szubkontinenstől északra, a Tibeti-fennsíkon, illetve, a szubkontinens észak részén, Baltisztán, Ladak, Nepál, Szikkim és Bhután területein. A klasszikus tibeti nyelv számít a fő irodalmi nyelvnek a régióban, elsősorban a buddhista irodalom használja.

A közép-tibeti nyelvet (Ü-Cang-i dialektus, ide tartozik Lhásza is), valamint a kham-tibeti és az amdo-tibeti nyelvet általánosságban ugyanazon nyelv dialektusainak tekintik, és mind ugyanazt az irodalmi nyelvet használják. Ezektől jelentősen eltér a bhutáni, a szikkim, a serpa és a ladaki nyelv.

Annak ellenére, hogy a khami csiangok néhány csoportját Kína tibeti nemzetiségűnek tekinti, a csing nyelvek nem tartoznak a tibeti nyelvcsaládba, önálló ágat képeznek a sino-tibeti nyelvcsaládban.

Fizikai jellemzők

[szerkesztés]

A tibetiek többféle fenotípushoz tartoznak. Egy, a tibetiek anyagcseréjét vizsgáló kutatás szerint a többi emberhez képest nincs több oxigén a vérükben, viszont vérükben az alacsonyabban élőkhöz képest tízszer annyi a nitrogén-monoxid található és kétszer nagyobb az alsókar vérárama, emiatt képesek normálisan működni a tengerszint feletti 4400 méter fölötti magasságokon is, ahol ritkább az oxigén. [15][16][17][18] A nitrogén-monoxid tágítja az ereket, így könnyebben áramlik a vér, és könnyebben jut el a szövetekig az oxigén. Emiatt és más, magaslati életből származó fizikai előnyök következtében a tibetiek EPAS1 nevű génje mutálódott.[19][20]

Eredetük

[szerkesztés]

Genetika

[szerkesztés]

A modern tibeti emberek genetikailag leginkább a modern kelet-ázsiai népekre hasonlítanak.[21] Genetikai hasonlóságot mutatnak még a modern közép-ázsiai, illetve a szibériai népekkel is.[21]

Kapcsolatuk más népekkel

[szerkesztés]

Egy 2010-es tanulmány arra következtetett, hogy a tibetiek génjének többsége mintegy 3000 évvel ezelőtt válhatott külön a han kínaiakétól.[22] Lehetséges azonban, hogy Tibetben már korábban is éltek emberek,[23][24] akik szintén hozzájárultak a modern tibeti génállomány kialakulásához.[25]

Egy 2016-os tanulmány szerint a tibetiek és a han kínaiak valamikor 9000 és 15 000 évvel ezelőtt,[21] a tibetiek és a serpák pedig 7000 és 11 000 évvel ezelőtt válhattak szét.[21]

Viszonyítása az ősemberekhez

[szerkesztés]

A modern csendes-óceáni lakosság után a modern tibetieknél van az ősi embertípusokkal megegyező legtöbb allél (génvariáció) – több mint 6%.[21] A modern tibetiek genetikai hasonlóságot mutatnak három ősi embertípussal: megtalálhatóak bennük a gyenyiszovai ember, a neandervölgyi ember és egy azonosítatlan ősi csoport génjei is.[21]

A modern han népességgel összehasonlítva a modern tibetiek nagyobb genetikai hasonlóságot mutatnak a gyenyiszovai emberrel, azonban a neandervölgyi emberrel hasonló arányú azonosságot mutatnak.[21]

A modern tibeti embernek van a legtöbb, az uszty-isimi emberrel azonos génvariációja.[21]

Mitológia

[szerkesztés]

A tibeti mitológia egyik fontos alapja, hogy a tibetiek egy ősi majomember, Pha Trelgen Changchup Sempa, és egy szikla ogre nő, Ma Drag Szinmo házasságából származnak.[26]

Vallás

[szerkesztés]
Három kántáló szerzetes, Lhásza, 1993.
Lásd még: Tibeti buddhizmus

A tibetiek többsége tibeti buddhista vallású, vagy a még ősibb bon (mára nagyjából beolvadt a tibeti buddhizmusba) vallást követi. Ezen kívül létezik még muszlim,[27] illetve keresztény kisebbség is - főleg Tibet keleti részén, illetve a kínai Jünnan tartományban.

A legendák szerint Tibet 28. királya, Thothori Nyancen megálmodta, hogy a mennyországból egy szent kincsesláda fog lezuhanni, amely tartalmazza majd a buddhista szútrát, a mantrát és egyéb vallási tárgyakat. Azonban mivel a tibeti írást még nem alkották meg, ezért a szöveget nem tudták leírni, és sokáig nem értették, hogy mi van a ládában. A buddhizmus nem is tudott meggyökerezni Tibetben Szongcen Gampo király uralkodása előtt, aki azonban két buddhista hercegnőt is feleségül vett: a nepáli Bhrikutit és a kínai Vencseng hercegnőt. Végül akkor vált igazán népszerűvé a buddhista vallás, amikor Padmaszambhava ellátogatott Tibetbe Triszong Decen, 38. tibeti király uralkodása idején. Ő volt egyébként Tibet három dharma királya közül a második.

Manapság a tibetiek mani köveket helyeznek el a köztereken. A tibeti lámák jelentős szerepet játszottak, mind a buddhista, mind a bon hívők életében, ugyanis ők vezették a szertartásokat és ők vigyáztak a kolostorokra. A zarándokok imazászlókat helyeznek el a szenthelyek környékén jószerencsét remélve ezért.

Az imakerekeket a mantrák folyamatos recitálására használják, mindig az óramutató irányába hajtva a kerekeket. Ez igen népszerű a tibetiek körében. A vallási helyek szentségét is úgy tartják tiszteletben, hogy az óramutató járásának megfelelően járják körbe a sztúpáka, a maniköveket, a gompákat. A bon vallásban az irány ezzel ellentétes. A tibeti buddhisták legközismertebb mantrája az "Om mani padme hum", a bon vallásban ez úgy hangzik, hogy "Om matri muje szale du".

Kultúra

[szerkesztés]
Tipikus sapkát viselő tibeti ember, aki pirított árpát őröl. A kézimalom függőleges hajtókarja forgattyús mechanizmus szerint működik (1938-as fénykép).
Bővebben: Tibeti kultúra

Tibet gazdag kultúrával rendelkezik. A külföldi hatásokat is tartalmazó tibeti fesztiválok – mint például a Loszár, a Sotön, a Linka fesztivál, vagy a fürdő fesztivál – a helyi lakosok kultúrájában mélyen gyökereznek. Mindenki részt vesz életében háromszor a fürdő fesztiválon: születés után, házasságkötéskor, és a halál után.

Művészet

[szerkesztés]

A tibeti művészet mélyen vallásos természetű, a gompák rendkívül részletesen díszített szobraitól kezdve, a fafaragásokon át, a színes thangka falfestményekig. A tibeti művészet szinte minden tárgyon és a hétköznapi élet minden aspektusában felfedezhető.

A thangka festészet – amely az indiai tekercsfestmények és a nepáli-kasmiri festmények szinkretizmusa révén jött létre – a 8. század környékén jelent meg először Tibetben. A négyszögletes, pamutra vagy lenvászonra készített festmények általában hagyományos, vallásos, illetve kozmológiai témájú motívumokat ábrázolnak - olykor mandalát. Úgy akadályozzák meg a képek megfakulását, hogy a festékhez organikus és ásványi pigmenteket adnak, és a képet selyembrokát kerettel veszik körbe.

Dráma

[szerkesztés]

A tibeti népopera, a lhamo különféle táncok, kántálások és énekek kombinációja. A művek buddhista történetekből és a tibeti történelemből merítkeznek.

A tibeti operát a 14. században Thang Tong Gyalpo, láma, hídépítő alapította. Gyalpo és az általa toborzott hét nő szervezte meg az első előadást, hogy pénzt gyűjtsenek a hídépítésekre, amelyek a tibeti szállítmányozást voltak hivatottak egyszerűbbé tenni. A hagyományt közel hétszáz éven át megőrizték, és a különböző fesztiválokon a mai napig tartanak ilyen előadásokat. Rendszerint a táncokból, kántálásból és énekekből álló előadásokat csupasz színpadon tartják. A szereplők megkülönböztetésére gyakran színes maszkokat viselnek a szereplők, amelyeknél a vörös a királyokat, a sárga az istenségeket vagy lámákat szimbolizálja. Az előadás rendszerint a színpad megáldásával és megtisztításával kezdődik. Ezután a narrátor énekben összegzi a történetet és elkezdődik az előadás. A mű végén szintén szertartásos áldás következik. A magas rangú lámák több történelmi/mitológiai témájú művet írtak egy-egy kiválasztott életéről, akik hatalmas dolgokat visznek véghez.

Építészet

[szerkesztés]

A tibeti építészet legszokatlanabb jellegzetessége az, hogy a házak és a kolostorok többségét déli fekvésű magaslati, napfényes helyre építik. Előszeretettel építkeznek sziklakő, fa, cement és sár keverékéből.

A Potala palota, 2013

A fűtésre és a világításra kevés olaj áll rendelkezésre, ezért a hőmérséklet megőrzése érdekében a lapos tetőt részesítik előnyben, és több ablakkal törik át a falakat, hogy a napfény könnyebben bejuthasson. A falak gyakran 10 fokban befelé dőlnek, mintegy védekezve a hegyvidéki területekben tapasztalható gyakori földrengésekkel szemben. A tibeti épületeket kívülről fehérre festik, belül pedig gazdagon díszítik.

A 117 méter magas és 360 méter széles Potala palota a tibeti építészet egyik legfontosabb remeke, amely korábban a dalai láma rezidenciája volt. A több mint ezerszobás, tizenhárom emeletes épületben rengeteg festmény és szobor található. A palota külső része a Fehér palota, amely közigazgatási negyedként működött, a belső része a Vörös negyed, amely a lámák gyülekezőhelye, illetve itt kaptak helyet a kápolnák, egy hatalmas buddhista könyvtár és 10 000 ereklye.

Tibeti nomád és sátor, 1938

Gyógyászat

[szerkesztés]

A hagyományos tibeti gyógyászatban közel kétezer gyógynövényt, negyven állatfajt és ötven ásványanyagot használnak. A kialakulásának egyik fő alakja a 8. századi Juthog Jontan Gonpo orvos volt, aki létrehozta a négy orvosi tantrát, amely Perzsia, India és Kína gyógyászati hagyományait ötvözte magába. A tantrák 156 fejezetből álltak thangka festmény formájában, amelyek tibeti és más helyek gyógyászatát mesélik el.

Juthog Jontan Gonpo utódja, Juthok Szarma Jonten Gonpo, tovább erősítette ezt a hagyományt 18 gyógyászati művel. Az egyik könyvében olyan festmények is szerepelnek, amelyek a törött csontok helyretételét mutatják. Ezen felül összeállította a belső szervek anatómiai képeinek egy csoportját.

Konyhaművészet

[szerkesztés]

Tibet konyhaművészete a magaslathoz kiválóan alkalmazkodó emberek és ország gazdag örökségét, valamint a vallások általi megszorításokat tükrözi. A legfontosabb takarmánynövény az árpa. Az árpalisztből készült fánk, a campa Tibet legfőbb étele. Ezt vagy beforgatják tésztába vagy gőzölt gombócot, úgynevezett momót készítenek. A húsételek többnyire jakból, kecskéből vagy bárányból készülnek, amelyek gyakran szárított húst jelentenek, vagy fűszeres raguba vannak belefőzve krumplival. Tibetben termelnek mustármagot, amely erőteljesen jelen van a tibeti konyhában. Gyakran fogyasztanak jaktejből készült joghurtot, vajat és sajtot.

Öltözékek

[szerkesztés]
Tibeti harcos páncélingben

A tibetiek többsége hosszú hajat visel, bár az elmúlt években a kínai hatás következtében néhány férfi a rövid hajat választja. A nők kettő, a lányok egy tincsbe fonják hajukat.

A hideg tibeti időjárás miatt a férfiak és a nők hosszú, vastag ruhát, csubát viselnek. A férfiaké rövidebb, mivel ők lent nadrágot viselnek. Az öltözék stílusa régiónként változó. A nomádok vastag birkabőrt viselnek.

Irodalom

[szerkesztés]

Tibet nemzeti irodalmába vallásos, félig spirituális és világi művek tartoznak. A vallásos művek ugyan jóval ismertebbek, Tibet félig spirituális műve, a Geszer kán eposza a világ leghosszabb eposza, amelyet Mongólián át Közép-Ázsia egyéb tájain is olvassák. A világi művek közé tartozik A Tea és a Chang közötti vita (Chang - a tibeti sör) és Khacse Phalu tanácsa.

Házasság

[szerkesztés]

Tibet egyes vidékein elterjedt a többférjűség. Leggyakoribb formája amikor egy nő testvérpárhoz megy feleségül. Ez leggyakrabban azért történik, hogy ne kelljen felosztani a családi vagyont, és így pénzügyi biztonságot tudnak elérni.[28] A monogámia azonban jóval általánosabb Tibet egészét tekintve. A házasságot gyakran ma is a szülők intézik, ha a gyermek egy bizonyos korig maga nem választ párt.

Tibeti államok listája

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The Dalai Lama has given his opinion on the refugee crisis and it's extremely controversial. Independent.co.uk, 2016. június 1.
  2. ↑ Refugees, United Nations High Commissioner for: Refworld - Nepal: Information on Tibetans in Nepal
  3. ↑ a b Tibetan - Becoming Minnesotan. Education.mnhs.org. [2013. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
  4. ↑ Tibetan refugees arrive in Canada from India as part of federal deal. The Vancouver Sun, 2013. december 15. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
  5. ↑ Australian Tibetans Vote In Landmark Election For Tibet's New Leader
  6. ↑ Toni Huber, Stuart Blackburn. Origins and Migrations in the Extended Eastern Himalayas. BRILL, 309. o. (2012). Hozzáférés ideje: 2017. február 19. 
  7. ↑ „China issues white paper on history, development of Xinjiang (Part One)”, 2003. május 26. (Hozzáférés: 2010. július 31.) 
  8. ↑ Lewis, M. Paul (ed.), 2009. Ethnologue: Languages of the World, Sixteenth edition. Dallas, Tex.: SIL International. Online változat: ethnologue.com
  9. ↑ "US senators approve 5,000 visas for Tibet refugees". The Straits Times. May 21, 2013.
  10. ↑ Population transfer and control. Wikiwix.com. [2011. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 21.)
  11. ↑ 1950—1990 年 (chinese nyelven). [2007. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. ↑ Fischer, Andrew M..szerk.: Anne-Marie Blondeau, Katia Buffetrille: Has there been a decrease in the number of Tibetans since the peaceful liberation of Tibet in 1951?" In: Authenticating Tibet: Answers to China's 100 Questions. University of California Press, 134, 136. o. (2008). ISBN 978-0-520-24464-1 
  13. ↑ „Life expectancy in Tibet nearly doubled over last six decades: white paper”, 2011. július 11. 
  14. ↑ Mortality rate, infant(per 1,000 live births)
  15. ↑ "Special Blood allows Tibetans to live the high life." New Scientist. 3 November 2007, p. 19.
  16. ↑ Elevated nitric oxide in blood is key to high altitude function for Tibetans. Eurekalert.org
  17. ↑ Tibetans Get Their Blood Flowing. Sciencenow.sciencemag.org
  18. ↑ Nitric oxide and cardiopulmonary hemodynamics in Tibetan highlanders. Jap.physiology.org. [2007. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  19. ↑ Genetic Evidence for High-Altitude Adaptation in Tibet, 72–75. o.. DOI: 10.1126/science.1189406 (2010. július 2.) 
  20. ↑ O'Luanaigh, Cian. Mutation in key gene allows Tibetans to thrive at high altitude (2010. július 2.) 
  21. ↑ a b c d e f g h (2016. szeptember 1.) „Ancestral Origins and Genetic History of Tibetan Highlanders”. The American Journal of Human Genetics 99. 
  22. ↑ (2010) „Sequencing of 50 Human Exomes Reveals Adaptation to High Altitude”. Science 329 (5987), 75–78. o, Kiadó: AAAS. DOI:10.1126/science.1190371. PMID 20595611. PMC 3711608. 
  23. ↑ Journal of World Prehistory, Volume 18, Number 1. SpringerLink. (Hozzáférés: 2012. június 21.)[halott link]
  24. ↑ Chinese Science Bulletin, Volume 52, Number 19. SpringerLink. (Hozzáférés: 2012. június 21.)[halott link]
  25. ↑ Mitochondrial genome evidence reveals successful Late Paleolithic settlement on the Tibetan Plateau. Pnas.org. (Hozzáférés: 2012. június 21.)
  26. ↑ Stein, R.A.. Tibetan Civilization, J.E. Stapleton Driver (trans.), Stanford University Press, 28, 46. o. (1972) 
  27. ↑ 卡力岗现象及其分析—— 中文伊斯兰学术城. Islambook.net. [2012. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 21.)
  28. ↑ Stein  97-98. oldal

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tibetiek&oldid=27340651”