Ugrás a tartalomhoz

Thury Zsuzsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thury Zsuzsa
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született1901. április 22.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1989. október 14. (88 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
HázastársaSándor Kálmán
SzüleiThury Zoltán
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (608-259. templomi fülke)[4][5]
Írói pályafutása
SablonWikidataSegítség

Thury Zsuzsa (Budapest, 1901. április 22. – Budapest, 1989. október 14.) magyar író, Thury Zoltán lánya, Thury Lajos húga, Sándor Kálmán író felesége. Nővérének, Thury Erzsébetnek az unokája Bächer Iván, író, újságíró, publicista.

Életútja

[szerkesztés]

Debrecenben érettségizett 1918-ban. 1921-től a Pesti Naplóban jelentek meg novellái. Első önálló elbeszéléskötete Debrecenben jelent meg 1927-ben. 1927–1929 között Párizsban élt, a Pesti Napló párizsi tudósítója volt, rövid ideig a Sorbonne-on folytatott tanulmányokat. Hazatérése után, 1930–1936 között a kolozsvári Ellenzék című lap belső munkatársa volt, szerepelt az Új arcvonal című antológiában. Ezeknek az éveknek irodalmi és társadalmi életét dolgozta föl a Barátok és ellenségek című visszaemlékezésében.

1936-tól Budapesten folytatta írói tevékenységét. 1945-ig legtöbb regénye irodalmi sorozatokban jelent meg. Rigó utca 20–22 című, a Révai Kiadónál megjelent regényében a kritika figyelemre méltónak találta elbeszélő modorát, az elmélyült lélektani ábrázolást. 1945 után megjelent regényeit, ifjúsági regényeit önéletrajzi motívumok szövik át. Ördögtánc című regényében apjának alakját elevenítette föl, A fivér című regény hősét Thury Lajosról mintázta. Októbertől februárig című regényében családja ostrom alatti hónapjait elevenítette fel. Válogatásában és előszavával jelent meg Thury Zoltán elbeszélésgyűjteménye.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • A Szentpétery gyerekek (1931)
  • Schmitt Terka (1937)
  • Rigó utca 20–22 (1941)
  • Két asszony (1942)
  • Botrány Körösváron (1942)
  • Furcsa tolvaj (1942)
  • János doktor két menyasszonya (1942)
  • A könnyelmű Balogh-lány (1942)
  • A világ legjobb embere (1942)
  • Az ügyetlen asszony (1943)
  • A titokzatos ismeretlen (1943)
  • A professzor lánya (1943)
  • Második házasság (1943)
  • Magda titka (1943)
  • Anya nem megy férjhez (1943)
  • Katit visszalopják (1944)
  • A nagy riport (1944)
  • Rejtelmes mosoly (1944)
  • Az áruló (1946)
  • Szerelmes idegenek (1947)
  • Válás után (1947)
  • Bányai Júlia (1951)
  • Egy fedél alatt (1952)
  • A francia kislány (1953)

  • Virradat előtt (1955)
  • Zalai nyár (1955)
  • Mostohatestvérek (1956)
  • Ördögtánc (1958)
  • A jó fiú (1959)
  • Angéla (1961)
  • A tűzpiros üveggömb (1962)
  • Bűvös kör (1965)
  • Körülményes ifjúság (1967)
  • Apollónia kisasszony vendégei (1968)
  • Tű a lemezen (1969)
  • A bécsi országút (1973)
  • Az amerikai nagynéni (1973)
  • Buksi a repülőgépen (1975)
  • Játék (1976)
  • Októbertől februárig (1977)
  • Szökés karácsonykor (1977)
  • Barátok és ellenfelek (1979)
  • Júlia vándorévei (1981)
  • Családi dolgok (1982)
  • Amerikából jöttem (1983)
  • A fivér (1988)
  • Az öreg hölgy történetei (1990)

Műfordításai

[szerkesztés]

Származása

[szerkesztés]
Thury Zsuzsa családfája[8][9]
Thury Zsuzsa
(Budapest, 1901. ápr. 22. –
Budapest, 1989. okt. 14.)
író, újságíró
Apja:
Thury Zoltán[10][11]
(Kolozsvár, 1870. márc. 7. –
Budapest, 1906. aug. 27.)
író, újságíró
Apai nagyapja:
újfalussi Köpe Lajos[12]
(1831 körül –
Kolozsvár, 1880. febr. 23.)
százados
Apai nagyapai dédapja:
n.a.
Apai nagyapai dédanyja:
n.a.
Apai nagyanyja:
lozsádi Zudor Klára
Apai nagyanyai dédapja:
lozsádi Zudor Sámuel[13][14]
Apai nagyanyai dédanyja:
n.a.
Anyja:
Márton Gizella[15]
(Budapest, 1875. febr. 12. –
Budapest, 1958. dec. 5.)
Anyai nagyapja:
Márton Imre[16][17]
(Sátoraljaújhely, 1841 –
Budapest, 1914. jan. 19.)
szatócs, kereskedő
Anyai nagyapai dédapja:
Moskowitz N.
Anyai nagyapai dédanyja:
n.a.
Anyai nagyanyja:
Manheit Regina
(Pest, 1847–?)
Anyai nagyanyai dédapja:
Manheit Adolf
Anyai nagyanyai dédanyja:
n.a.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  3. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. Magyar Közlöny, 1971. április 20. (27. szám)
  7. Magyar Közlöny, 1986. május 16. (19. szám)
  8. Bächer Iván: Kutyamandovszky. Göncöl Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 963-918-322-9
  9. OSZK gyászjelentések
  10. Thury Zoltán gyászjelentése. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 13.)
  11. Köpe Zoltán és Marton Gizella házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 44/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  12. Köpe Lajos gyászjelentése
  13. Nagy Iván: Magyarországi családai, XI, kötet. 448-449. o.
  14. Zudor Károly gyászjelentése. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 13.)
  15. Márton Gizella születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 236/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  16. Márton Imre és Manheit Regina házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 121/1866. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  17. Márton Imre halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 25/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)

Források

[szerkesztés]