Tervben maradt nevezetes budapesti épületek, építmények

Az alábbi lista olyan Budapesten tervezett épületeket, építményeket sorol fel, amelyek – különböző okokból – nem (vagy csak részben) épültek fel.

A lista

Kép (egy pályázat)	Név	Tervezés ideje	Elhelyezkedés	Megjegyzés
[1],	Gellért-hegyi történelmi emlékmű (I. Nemzeti Pantheon)	1871	Gellért-hegy tetején	Feszl Frigyes és Berczik Gyula terve
[2]	tornyos történelmi emlékmű a Margit-hídra	1873	Margit-híd közepén	Schulek Frigyes terve
	Elevátor-házak	1879	a mai Közraktár utca mentén	Három Elevátor-ház megépítése volt tervbe véve, ezek közül csak 1 épült meg.
	Gellért-hegyi történelmi emlékmű (II.)	1880-as évek	Gellért-hegy tetején
[3]	Ívhíd a Gellért-hegy tetejére	1880-as évek	a mai Erzsébet-híd helyén
[4]	Ivócsarnok	1885	Hősök tere
	Szent István-szobormauzóleum a Halászbástyán	1890 k.	Budapest, Szentháromság tér	Schulek Frigyes terve
[5]	Gellért-hegyi Kastély	1892	Gellért-hegy tetején	Straub Sándor és Kolbenheyer Gyula terve.
[6]	piramisszerű történelmi emlékmű	1890-es évek
	Gellért-hegyi történelmi emlékmű (III., Akropolis)	1890-es évek	Gellért-hegy tetején	Willheim Adolf terve
[7]	A szabadságharc központi emlékműve	1891	Hősök tere
[8]	A Farkasréti temető ravatalozója	1899	Budapest, Németvölgyi út	Monumentális, díszes, várszerű épületet tervezett Hegedűs Ármin, de nem valósult meg. A mai ravatalozóépület 1938-ban épült.
[9]	Lipótvárosi zsinagóga	1899	Szalay utca–Szemere utca–Markó utca–Koháry utca tömb
[10] Archiválva 2022. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben	Rákoskeresztúri (mai Kozma utcai) zsidó temető árkádjai	1901–1902	1108 Budapest, Kozma utca 6.
[11]	Erzsébet királyné budapesti emlékműve	1901–1902, majd 1913	1014 Budapest, Szent György tér	Csak 1932-ben készült el (5. pályázat eredményeként), jelentősen módosított tervek alapján.
[12]	Budapesti főpályaudvar	1902	n. a.
[13]	Gellért-hegyi történelmi emlékmű (III., Nemzeti Pantheon)	1902–1903	Gellért-hegy tetején	Medgyaszay István terve
[14]	Székesfővárosi krematórium	1903–1904, majd 1915
[15] Archiválva 2022. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben	A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (Kultuszminisztérium) épülete	1905	1055 Budapest, Balassi Bálint utca
[16]	A Magyar Természettudományi Múzeum épülete	1905–1911	Budapest, Vérmező	Lendl Adolf terve.
	A Közlekedési Múzeum új épülete	1910-es évek	Lágymányos	Helyhiány miatt merült fel a gondolata.
	Népház	1911	János Pál pápa tér (akkor Tisza Kálmán tér)
[17]	Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet	1911
[18] Archiválva 2022. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben	Budai zsinagóga	1912	Krisztina körút – Széll Kálmán tér
[19]	Újságpalota	1913	Rákóczi út
	Új Nemzeti Színház	1913
	József Fiúárvaház új épülete	1917
[20]	Néprajzi Múzeum	1923
	Gellért-hegyi magyar kálvária	1926	Gellért-hegy	Alpár Ignác és Kotál Henrik tervei szerint 13 kis kápolnából és egy Golgothából állt volna.
[21]	Kiskörúti toronyház	1927	Anker-ház mellé
[22]	34 emeletes toronyház	1928	Rókus Kórház helyén
[23]	Attila-emlékmű	1929	Vérmező	Füredi Richárd terve.
[24]	új Városház a Duna-parton	1936	a Margit-szigettel szemben feküdt volna
	A szeretet és békesség temploma	1939	Baross tér	Megépítésére a háború miatt nem kerülhetett sor.
	A Fiumei Úti Sírkert új ravatalozója	1939, majd 1950-es évek	1086 Budapest, Fiumei út 16-18.	A Fiumei Úti Sírkert ravatalozója és boncterme helyére épült volna.
[25]	120 méter magas tornyú új Városház és az Erzsébet sugárút	1940	a Bajcsy-Zsilinszky út és a tervezett Erzsébet sugárút között
	Magyar Szentföld-templom	1940–1949	1021 Budapest, Heinrich István u. 3.	Részben épült fel.
	140 m magas Magyar Dolgozók Partjának irodái és a Központi Kultúrpalota toronyháza	1945 után	pesti Duna-part	A Lomonoszov Egyetem mintájára épült volna.
[26]	MTESZ székház az Astoriánál	1970	Astoria	A helyén mára egy irodaház épült, a Budapest ONE.
	150 m magas toronyház	2000 körül	Őrmező
[27]	felhőkarcoló	2007	Clark Ádám tér
[28]	Magyar Innováció Háza	2016	1146 Budapest, Hermina út 26-28.	A Közlekedési Múzeum egyes részei a második világháború során elpusztultak. Később új szárnyak épült a megmaradt részhez, azonban 2016–2017-ben a teljes múzeumot lebontották. Ekkor felmerült az eredeti, háború előtti épület visszaépítése a múzeum céljaira, később Magyar Innováció Házát rendezték volna be benne, azonban ez nem valósult meg.

Egyéb létesítmények

Kép (egy pályázat)	Név	Tervezés ideje	Elhelyezkedés	Megjegyzés
[29]	Reitter-csatorna	1868	belváros	A csatorna felett tizenkét híd ívelt volna át, de végül a projekt pénzügyi gondok miatt el sem indult.

Érdekességek

Eger városában is terveztek egy nagyobb szabású mauzóleumot Gárdonyi Géza írónak, azonban ez sem készült el sohasem.

Egyéb hivatkozások

• Magyar Építőművészet / Magyar Pályázatok 1903–2020
• Építő Ipar – Építő Művészet 1877-1932
• A pesti Duna-parton épült volna fel a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya
• Ilyen is lehetett volna Budapest – A meg nem valósult fővárosi tervekről nyílt kiállítás
• Meg nem épült budapesti felhőkarcolók 1. A Horthy-kor elképesztő toronyház- és stadiontervei
• Egy százéves tervpályázat - Párizsi-udvar I. rész
• Buda legnagyobb zsinagógája is tornyosulhatna a Széll Kálmán tér felett
• Zsinagóga a Széll Kálmán téren?
• Lajta Béla zsinagógái
• Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019, 89. o.
• Szocreál stílusú felhőkarcolók Budapesten?
• A Horthy-korszak meg nem épült felhőkarcolói

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest elpusztult nevezetes épületeinek listája