Elevátor-ház
| Elevátor-ház | |
 | |
| Település | Budapest IX. kerülete |
| Cím | 1093 Budapest, Közraktár u. (Nehru part) |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1881–1883 |
| Megnyitás | 1883. július 20. |
| Bezárás | 1948 |
| Lebontás éve | 1948 |
| Lebontás oka | az épület súlyos sérüléseket szenvedett a második világháborúban |
| Építési stílus | eklektika |
| Tervező | Ulrich Keresztély |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Magassága | 50 m |
| Alapterület | 3150 m² |
| Elhelyezkedése | |
 Elevátor-ház
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 03′ 53″47.480820°N 19.064670°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 03′ 53″47.480820°N 19.064670°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elevátor-ház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Elevátor-ház egy nagy méretű budapesti ipari létesítmény volt a Boráros tértől északra, a Közraktár utca Duna felőli oldalán. A Közraktárak számára és a beérkező áruk osztályázására, tárolására, átrakodására épült.
Története
[szerkesztés]A Duna Fővám tér és a Boráros tér közötti partfala 1879–1881 között tartó kiépítésének befejezését követően[1][2] épült, 1881 és 1883 között Ulrich Keresztély tervei alapján. A mai Petőfi híd pesti hídfőjének északi oldalán fekvő területen helyezkedett el.[3] (Érdekesség, hogy eredetileg három ilyen épületet akartak felépíteni, de végül csak egy valósult meg.)[4]
Alapterülete 90 × 35 méter, magassága 50 méter volt. Az első világháború után a kereskedelmi tendenciák megváltozásával csökkent jelentősége, ráadásul a második világháborúban komoly sérülést is szenvedett, ezért 1948-ban részlegesen, 1966-ban pedig teljesen lebontották. A hozzá csatlakozó Budapest-Dunapart teherpályaudvart 1992-re bontották el.[5]
Nehru-part
[szerkesztés]A második világháború után a funkcióját vesztett Közraktárak és az Elevátorház romjai menti Duna parton a fővárosi hidak újjáépítésével foglalkozó Közúti Hídfenntartó Vállalat rendezte be a telepét. 1965-ben leköltözött Soroksárra, a Haraszti út végére.
A Petőfi hídtól északra 1966-1968 között alakították ki az 1987 óta az első indiai miniszterelnök, Dzsaváharlál Nehru nevét viselő parkot, amelyet 2016-ban újított fel a főváros.[6][7]
Képtár
[szerkesztés]-
Az épület még teljes épségében, 1930-ban -
Az épület még teljes épségében a Petőfi (akkor Horthy Miklós) híd mellett, az 1930-as években -
Az épület romos állapotban, 1944-ben -
Halász a Dunán, háttérben a Közraktárak és az Elevátor-ház 1942-ben -
Közraktár utca, balra az Elevátor-ház maradványai 1950-ben -
A parti sétány 2017-ben
_h%C3%ADd_felj%C3%A1r%C3%B3ja_%C3%A9s_az_Elev%C3%A1tor-h%C3%A1z._Fortepan_17145.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Garami Tibor, dr. Gőbel József, Párnay Zoltán - Budapest székesfőváros árvízvédelme és az 1940–41. évi árvizek
- ↑ Kolundzsija Gábor: A rakodópart kövei. Budapest: Postcard. 2018. ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ Budapest (1918-46) • Budapest kataszteri térképsorozata az 1918 és 1946 közötti időszakból
- ↑ Domonkos Csaba: Óriás állt a Duna partján: az Elevátor-ház története. pestbuda.hu, 2018. február 5. (Hozzáférés: 2024. április 28.)
- ↑ Fejes Balázs: A MÁV Budapest Dunaparti teherpályaudvara – Megszűnt 1992-ben. villamosok.hu, 2007. október. (Hozzáférés: 2024. április 28.)
- ↑ Nehru part - Zöldkalauz. [2022. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
- ↑ Molnár Dávid, Fülöp Dániel Mátyás: Elkészült: Így néz ki a felújított Nehru part. 24.hu, 2016. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. április 28.)
Források
[szerkesztés]- Domonkos Csaba: Óriás állt a Duna partján: az Elevátor-ház története. PestBuda, 2018. február 5. (Hozzáférés: 2020. augusztus 4.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
|
Ez az épületről vagy más építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |