Fornószeg
| Fornószeg (Tepličky) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galgóci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1113 | ||
| Polgármester | Mária Janičková | ||
| Irányítószám | 920 62 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | HC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 299 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 217 m | ||
| Terület | 5,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 27′ 57″, k. h. 17° 51′ 10″48.465833°N 17.852778°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 57″, k. h. 17° 51′ 10″48.465833°N 17.852778°E | |||
| Fornószeg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fornószeg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fornószeg (szlovákul Tepličky, korábban Fornosek) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Galgóctól 7 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Valószínűleg már az i. e. 3000 körüli időben éltek a község területén emberek. Kičir nevű határrészén mamutot ástak ki, melyet ma a pöstyéni őstörténeti múzeumban őriznek. Területén 1996-ban II. Claudius Gothicus császár idejéből, a 268. évből származó római érméket találtak, ezeket a galgóci múzeumban őrzik.
1113-ban Fornoseg alakban említik először. A falu neve onnan származik, hogy területén három melegvizű forrás is található.
Vályi András szerint "FORNASZEG. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Bossányi Uraság, lakosai katolikusok, határja közép termékenységű, fája, réttye, legelője van."[2]
Fényes Elek szerint "Fornoszegh, falu, Nyitra vármegyében, Galgóczhoz egy órányira: 216 kath., 9 evang., 18 zsidó lak. F. u. többen."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Önkéntes tűzoltó egyesülete 1933-ban alakult. Utolsó birtokosai a Dobiás és Szörényi családok voltak. 1952-ben a faluban tűz ütött ki, melyben öt pajta égett le. A község 1970 és 1989 között közigazgatásilag a szomszédos Felsőatrakhoz tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 250 lakosából 249 szlovák volt.
2011-ben 286 lakosából 277 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Klasszicista stílusban készült Szentháromság kápolnája a 19. század első felében, 1834-ben épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Galgóci járás települései | ||
|---|---|---|
Galgóc (Hlohovec) | ||
Alsóatrak (Dolné Otrokovce) · Alsóvásárd (Dolné Trhovište) · Alsózélle (Dolné Zelenice) · Bajmócska (Bojničky) · Décskelecsény (Kľačany) · Felsőatrak (Horné Otrokovce) · Felsővásárd (Horné Trhovište) · Felsőzélle (Horné Zelenice) · Fornószeg (Tepličky) · Jalsó (Jalšové) · Kaplat (Koplotovce) · Karkóc (Trakovice) · Merőce (Merašice) · Nyitrapásztó (Pastuchov) · Ratkóc (Ratkovce) · Ság (Sasinkovo) · Szilád (Siladice) · Tököld (Tekolďany) · Udvarnok (Dvorníky) · Újvároska (Leopoldov) · Vágmedence (Madunice) · Vágvörösvár (Červeník) · Zsúk (Žlkovce) |  | |