Tenesszium
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Általános | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Név, vegyjel, rendszám | tenesszium, Ts, 117 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Latin megnevezés | tenessine | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elemi sorozat | vsz. halogén | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport, periódus, mező | 17, 7, p | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megjelenés | ismeretlen, vsz. ezüstösfehér vagy fémesszürke | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomtömeg | (291) g/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronszerkezet | [Rn] 5f14 6d10 7s2 7p5 (asztácium alapján vsz.) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 32, 32, 18, 7 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Halmazállapot | vsz. szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
CAS-szám | 87658-56-8 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások |
A tenesszium[1] (korábbi nevén ununszeptium) a periódusos rendszer 117. eleme. A Magyar Tudományos Akadémia 2019. július 24-én kiadott ajánlásban[1] javasolta a tenesszium nevet. Az elem felfedezése óta a magyar nyelvhasználók ezen kívül használták még a tenesszin és tenesszinum változatokat is. A 2019-ben központilag előállított, minden magyar középiskolába 2019. augusztus végén kerülő fali periódusos rendszerben a tenesszin név szerepel.[2] Vegyjele Ts, korábban Uus. A halogének csoportjában található, azonban nincs arra kísérleti bizonyíték, hogy kémiai tulajdonságai hasonlítanának a jódéra vagy az asztáciuméra. A kvantummechanikai alagúteffektus modellel végzett elméleti számítások alapján felezési ideje 0,1-40 milliszekundum között lehet, melynek során alfa-bomlással moszkóviumra hasad.
Felfedezése
[szerkesztés]Az első kutatások
[szerkesztés]2004 decemberében az oroszországi Egyesített Atomkutató Intézet bejelentett egy közös kutatást a Tennessee állambeli (USA) Oak Ridge Nemzeti Laboratóriummal (ORNL) a 117-es rendszámú szupernehéz elem előállításának céljából. A tervek szerint kalciumot (Ca) és berkéliumot (Bk) ütköztettek volna, hasonló eljárással állították elő ugyanott már 113–116., illetve a 118. elemet is. Azonban az ORNL – akkoriban az egyetlen berkéliumot gyártó intézet – nem sokkal korábban befejezte a gyártást, és túl költséges lett volna ismét beindítani. A figyelem eközben a 118-as elem előállítására terelődött, ahol berkélium helyett kaliforniumot használtak. A kalcium 48-as tömegszámú izotópja különösen hasznos az ilyen jellegű kutatásoknál, mivel 20 protonja mellett 28 neutron található, tehát így magasabb neutronszámú, ebből adódóan stabilabb szupernehéz elemeket lehet belőle létrehozni. (Neutronszáma 1,4-szerese protonszámának, a második legelőnyösebb palládium-110 izotópban ez a szám 1,391.) A szükséges berkélium-249 a kalifornium-252 bomlásterméke, de a beszerzés 3,5 millió dollárt (átszámítva közel egymilliárd forint) igényelt volna, így a két kutatóintézet végül közös megegyezéssel elhalasztotta a kísérletet.
2005 februárjában az Egyesített Atomkutató Intézet Jurij Oganyeszjan (az oganeszon névadója) vezetésével új együttműködést kezdeményezett az ORNL-nal, miközben a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium, amely már ötször állított elő sikeresen új elemeket Oganyeszjannal együttműködve, szintén jelezte, hogy nyitott egy újabb kollaborációra.
2010. április 9-én a Physical Review Letters elfogadta publikálásra azt a cikket, amelyben a dubnai (Oroszország) Egyesített Atomkutató Intézet kutatói bejelentették, hogy előállították az Uus hat atomját.[3] Ehhez Ca-48 ionokkal bombáztak egy Bk-249 céltárgyat.
Az így létrehozott atomok bomlása során lehetőség volt több, már ismert szupernehéz elem megfigyelésére, amik a használt berkélium céltárgy miatt nagyobb neutronszámú izotópok voltak. A több neutron hatására pedig ezek az izotópok az eddigieknél stabilabbak voltak, tovább erősítve a stabilitási szigetek elméletét.
Elektronszerkezet
[szerkesztés]A tenessziumnak 6 telített elektronhéja van. 7s+5p+4d+2f=18 telített alhéjjal.
Bohr-modell: 2, 8, 18, 32, 32, 18, 7
Kvantummechanikai modell: 1s22s22p63s23p64s23d10 4p65s24d105p66s24f145d10 6p67s25f146d107p5
Bizonyos kémiai tulajdonságai eltérhetnek attól, amit a periódusos rendszer könnyebb halogénjeinek megfigyeléséből várnánk (a relativisztikus hatások miatt). A tenesszium félfémekre jellemző tulajdonságokat is mutathat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b A raderfordiumtól az oganeszonig – a nemrégen felfedezett kémiai elemek magyar neve. Magyar Tudományos Akadémia, 2019. július 24. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
- ↑ ScienceBits: Lente Gábor blogja. lenteg.ttk.pte.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
- ↑ Yu. Ts. Oganessian et al. (2010). „Synthesis of a New Element with Atomic Number Z=117” (angol nyelven). Physical Review Letter 104 (14). DOI:10.1103/PhysRevLett.104.142502.