Temesi gróf
A temesi gróf (Comes Temesiensis) címet a temesi főispán viselte, aki a középkor folyamán – a pozsonyi grófhoz hasonlóan – az ország védelme szempontjából is fontos szerepet játszott. Katonai parancsnokként hatáskörébe tartoztak Torontál, Temes, Keve, Krassó vármegyék, valamint a Szörényi bánság,[1] emellett Temesvár várának főparancsnoka volt. A király fő tisztségviselői közé tartozott,[2] az erdélyi vajdához, horvát bánhoz és a székelyek grófjához hasonlóan meghatározott éves fizetést kapott, és ennek fejében köteles volt megfelelő létszámú katonaságot fenntartani;[3] ez a 16. század elején száz páncélost jelentett.[4]
A tisztség viselője a zászlós urakhoz (barones Regni) tartozott, ami azt jelentette, hogy különleges tekintélyt élveztek, de nemesi kiváltságaik azonosak voltak az ország többi nemesekéivel. A tisztség nem volt örökletes.[5]
A tisztség különösen fontossá vált a török háborúk korában, ezért rendszerint országos tekintélyű, a harcban jártas férfiak töltötték be. Így a temesi grófok sorában látjuk például a XV. században Garai Jánost, Ozorai Pipót, Rozgonyi Istvánt, Újlaki Miklóst, Hunyadi Jánost, Hunyadi Lászlót, Szilágyi Mihályt, Szokoly Pétert, Nagy Ambrust, Kinizsi Pált, a XVI. században Báthori Istvánt, Újlaki Lőrincet, Drágffy Jánost, Perényi Pétert, Enyingi Török Bálintot, Czibak Imrét stb. A török uralom előtti időkben az utolsó temesi gróf a költők által megénekelt Losonci István temesi várkapitány volt.
A török kiűzése után a temesi gróf állása katonai jelentőségét elvesztette, a zászlós urak közé már nem számították, végül a cím is elenyészett.
Az utolsó temesi gróf Csernovics Péter (1810–1892) volt.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Temesköz. In Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963 05 1285 8
- ↑ Az 1495-től 1500-ig terjedő időszak főbb eseményei; forrongások; folyton fokozódó bajok; országgyűlések. In Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Arcanum. 2001. ISBN 963 86118 7 1
- ↑ Kápolnai: A mohácsi hadjárat 1526-ban. Hadtörténelmi Közlemények, CXXIX. évf. 1. sz. (1889)
- ↑ Tóth Zoltán: A huszárok eredetéről. Hadtörténelmi Közlemények, XXXV. évf. 1. sz. (1934)
- ↑ A nemességi fokozatok megalakulása. In Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve műszótárral. Budapest: Akadémia. 1897.
- ↑ Reiszig Ede: Temes megye nemes családai. In Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu, Sziklay János. Budapest: Arcanum. 2004. ISBN 963 9374 91 1
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Temesi gróf, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 30.
