Ugrás a tartalomhoz

Telelés Grönlandban

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Telelés Grönlandban
SzerzőJules Verne
Eredeti címUn hivernage dans les glaces
Ország Franciaország
Nyelvfrancia
Műfajkaland
Kiadás
Magyar kiadóBudapest, Athenaeum
Magyar kiadás dátuma1875
IllusztrátorAdrien Marie
Média típusakönyv
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Telelés Grönlandban témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Telelés Grönlandban Jules Verne korai novellája. Először a Musée des Familles folyóiratban jelent meg az 1855. áprilisi (22. évfolyam. 6. szám) és májusi (22. évfolyam. 7. szám) számban. A novella bekerült az egyetlen, Verne életében megjelent novellagyűjteménybe, amelyet Pierre-Jules Hetzel adott ki 1874. április 27-én Ox doktor (Le Docteur Ox) címmel. A könyvben megtalálható novellák: az Ox doktor, a Zakariás mester, a Dráma a levegőben és a Telelés Grönlandban Jules Vernétől, és a Quarantième ascension française au mont Blanc-ot Verne öccsétől, Paul Verne-től. Verne, szokásához híven, az újraközlés előtt igazított írásán.

Tartalom

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

Dunkerque kikötővárosban Jean Cornbutte, az öreg kapitány a Jeune-Hardie hajó visszatérésének örvend, ezen szolgál fia, Lajos. Unokahúga, Mari is boldog, hiszen ő Lajos menyasszonya. Barátaikkal a kikötőbe sietnek, ahol lesújtó hír fogadja őket: Lajos odaveszett az Északi-tengeren tett úton. André Vasling másodkapitány meséli el a borzalmas történetet. A Maëlstrom-örvény közelében a Jeune-Hardie legénysége vészjelzéseket vett észre. A kapitány és két matróza csónakba szállva indulnak segítségére, de nem térnek vissza. Napokon át keresték őket, a bajba került hajót, de nem találtak semmit.

A kapitány apja nem hajlandó belenyugodni a veszteségbe, szerinte a fia él. Összeállít egy kutatócsapatot fia barátaiból, a Jeune-Hardie legénysége egy emberként csatlakozik. Mari is ott van a fedélzeten. Fárasztó keresés kezdődik. Keresés közben Vasling egyre inkább oly színben tűnik fel, mint akinek kapóra jött Lajos eltűnése, majdnem nyíltan udvarol Marinak. Számos hányattatást követően nyomra akadnak, a vészjelzést leadott Froöern hajó legénységéből rálelnek Lajosra és két norvég matrózra. Ők a túlélők.

A környezeti viszonyok – jég, hideg, élelemhiány, fűtőanyaghiány – romlásával arányban fokozódik az ellentét Lajos és Vasling között. Vasling a két norvég segítségével a mások élete árán való túlélésért és Mari kezéért küzd, Mari azonban hű Lajoshoz. A végső összecsapásukat jegesmedvék támadása szakítja meg, a medvék mások mellett Vaslingot megölik. Az öreg Jean Cornbutte szívszélhűdést kap és meghal, így nem lehet jelen az ifjú pár dunkerque-i esküvőjén, ahová az áttelelt Jeune-Hardie hajón érkeznek meg.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Fejezetek

[szerkesztés]
  1. fejezet A fekete lobogó.
  2. fejezet Jean Cornbutte terve.
  3. fejezet Reménysugár.
  4. fejezet A tengerszorosokban.
  5. fejezet A Liverpool-sziget.
  6. fejezet A jégmező rianása.
  7. fejezet Előkészületek a telelésre.
  8. fejezet Tervek a kirándulásra.
  9. fejezet A hóból rakott ház.
  10. fejezet Elevenen eltemetve.
  11. fejezet A füstoszlop.
  12. fejezet Visszatérés a hajóhoz.
  13. fejezet A két vetélytárs.
  14. fejezet A végső nyomorúság.
  15. fejezet A jeges-medvék.
  16. fejezet Befejezés.

Értékelés

[szerkesztés]

„Egy hétvégi kirándulás az Északi-tengert láttatta meg a nagyon is szárazföldivé vált Verne-nel. Rajongásának gyümölcse a Hatteras kapitány előfutárja: Un hiver dans les glaces, histoire de deux fiancés dunherquois (1855). A szép Marié, mint később Mrs. Branican, eltűnt vőlegénye, Louis Cornbutte keresésére indul. Vele megy Louis vetélytársa, a hollandi André Vasling is. Nagy szenvedések — jégrianás, behavazás, skorbut — után megtalálják Louist, s a két vetélytárs közt küzdelemre kerül a sor. Ennek — költői igazságszolgáltatásként — egy jegesmedve vet véget, aki a hollandust megöli. A többi medvék is megteszik kötelességüket a lázadó matrózok felkoncolásával.”

– Hankiss János[1]

Szereplők

[szerkesztés]
  • Jean Cornbutte
  • Mari, Jean unokahúga, Lajos jegyese
  • Lajos Cornbutte, a Jeune-Hardie kapitánya
  • André Vasling, a Jeune-Hardie másodkapitánya
  • Cortrois, a Jeune-Hardie kormányosa
  • Pierre Nouquet, a Jeune-Hardie kormányosa
  • Fidèle Misonne, a Jeune-Hardie hajóácsa
  • Gervique, a Jeune-Hardie matróza
  • Gradlin, a Jeune-Hardie matróza
  • Penellan, a Jeune-Hardie matróza
  • Alain Turquiette, a Jeune-Hardie matróza
  • Aupic, a Jeune-Hardie matróza
  • Herming, a Froöern hajótörött matróza
  • Jocki, a Froöern hajótörött matróza
  • jegesmedvék

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Verne-nél a hollandok a jók és rosszak közt egyaránt megtalálhatók. Ebben a novellában André Vasling a negatív főhős, a A két Kip testvérben viszont holland a drámai áldozat. A Kéraban, a vasfejű regényben a kényelem, a jóltápláltság, a nyárspolgáriasság jellemzi a holland Van Mittent és Brúnót.
  • Már regényekben is mindent megtesznek szeretteikért a szereplők: Branicanné asszony, Grant kapitány gyermekei.
  • Nemcsak hasonló környezetben folyik más Verne-regényekben – Hatteras kapitány, Jégszfinx, César Cascabel, Cetvadászok és A prémvadászok – a küzdelem a túlélésért, de hasonló kalandok is esnek meg: élelemhiány, fűtőanyaghiány, fagyás, jégkunyhó építése, jégkunyhó összeomlása, jégkunyhó olvadása, jegesmedve-támadás...
  • A Lajosék csónakját elragadó tengerörvény, a Malström a Nemo kapitány regényben is felbukkan:
- A Malström! A Malström! - kiáltozták.
A Malström! Rettenetesebb szó nem üthette meg fülünket ebben a mindennél rettenetesebb helyzetben. A norvég part legveszedelmesebb szakaszán járunk! S a Nautilust abban a pillanatban ragadja el az örvénylő áramlat, amikor csónakunk elszakadni készül a hajótól!
Tudjuk, hogy dagály idején a Vaeröy- és Lofoten-szigetek közé szorult víz irtózatos erővel tombol.
Egyetlen hajó sem szabadult ki eddig az örvénylő kavargásból!
A látóhatár minden pontjáról szörnyű hullámok törtek ránk. Hatalmas örvényben futottak össze - joggal nevezték el a Malströmöt „az óceán köldökének”. Ez az örvény tizenöt kilométer távolságból szívja magához a hajókat. S nemcsak a hajókat, hanem a bálnákat és az északi sarkvidék jegesmedvéit is.[2]

Magyar kiadások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hankiss János (1929. december 1.). „Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban”. Budapesti Szemle (625), 377–384. o. (Hozzáférés: 2020. június 25.) 
  2. ↑ Nemo Kapitány. XXII. fejezet. Nemo kapitány utolsó szavai
  3. ↑ Öt Verne-novellát adtak ki egy kötetben Verne Gyula apróbb műveiből címmel. Ezek: Dráma a légben, Zacharius mester, Doktor Ox kísérlete, Beszélyek és rajzok és Tél a jég között
  4. ↑ a b c Jules Verne magyarul kiadott műveinek listája
  5. ↑ Öt Verne-novellát adtak ki egy kötetben, ezek: Ox doktor eszméje, Zachariás mester, Dráma a levegőben, Telelés a jégben és A Mont-Blanc megmászása, ez utóbbi novellát Jules Verne fivére, Paul írta.
  6. ↑ Négy Verne-novellát adtak ki egy kötetben, ezek Doktor Ox theóriája, Zachariás mester, Telelés Grönlandban és Dráma a levegőben

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Telelés_Grönlandban&oldid=24484484”