Telegdi-Roth Károly
| Telegdi-Roth Károly | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1886. november 14. Budapest |
| Elhunyt | 1955. szeptember 28. (68 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Telegdi-Róth Lajos |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Budapesti Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | geológia |
| Kutatási terület | kőszénföldtan |
| Szakintézeti tagság | Földtani Intézet (1909–1929) Őslénytani Intézet (1947–1955) |
| Munkahelyek | |
| Műegyetem | tanársegéd |
| ELTE | tanszékvezető tanár |
| Akadémiai tagság | MTA; l. 1931–1949, visszaállítva 1989 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Telegdi-Roth Károly témájú médiaállományokat. | |
Telegdi-Roth Károly vagy Telegdi Roth Károly (született Róth Károly Ágoston) (Budapest, 1886. november 14. – Budapest, 1955. szeptember 28.) [1] magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Élete és munkássága
[szerkesztés]Róth Lajos és Piller Márta fiaként született. Budapesten végezte el egyetemi tanulmányait, majd a Műegyetem ásványföldtani intézetének tanársegédjeként dolgozott Schafarzik Ferenc mellett. 1909 és 1929 között a Földtani Intézetben volt geológus. 1926-tól a Debreceni Egyetem ásványföldtan szakos nyilvános rendes tanáraként dolgozott. 1936 és 1945 között az Iparügyi Minisztérium egyik vezetőjeként irányította a bányászati kutatási osztály tevékenységét. 1947-től egészen haláláig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az őslénytan tanáraként működött, miközben az Őslénytani Intézet vezetője is volt.
Jelentős kutatásokat végzett a kőszénföldtan területén, elsősorban az esztergomi, dorogi, tokodi és tatabányai szénmedence, valamint a komlói kőszéntelep 1946 és 1949 közötti geológiai feltárásában játszott jelentős szerepet. Fontos eredményeket ért el Magyarország kőolajtermelésének tudományos kutatásában és gyakorlati kivitelezésében, valamint a gyöngyösoroszi érckutatás korszerű felelevenítésében. A bauxit magyarországi feltárásában is szerepet vállalt: a gánti, az Alsópere-pusztai és a nyirádi bauxit felfedezése és a bányászat megindítása is az ő nevéhez fűződik.
1931-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, azonban 1949-ben megfosztották tagságától. 1989-ben állították vissza tagságát. 1952-ben a föld- és ásványtudományok kandidátusa lett. Tagja volt az 1930-ban a Pénzügyminisztérium rendeletére alapított geológiai tanácsadó bizottságnak. A Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagja is volt, 1940 és 1941 között annak elnökeként dolgozott. 1954-ben a szervezet tiszteleti tagjává választották. Halálát agyéreltömődés okozta. Felesége Vass Ilona Rózsa volt, akivel 1946-ban kötött házasságot Budapesten.
Főbb művei
[szerkesztés]- A Rézhegység északi oldala (a Földtani Intézet 1911. évi jelentése, Budapest, 1912)
- A Rézhegység északkeleti és déli oldala (a Földtani Intézet 1912. évi jelentése, Budapest, 1913)
- Felső-oligocén fauna Magyarországból (Eine oberoligozäne Fauna aus Ungarn) (1914)
- Az esztergomvidéki szénterület bányaföldtani viszonyai (Rozlozsnik Pállal és Schréter Zoltánnal, Budapest, 1922)
- A Dunántúl bauxittelepei (Földtani Szemle, Budapest, 1923)
- Az Alpok szerkezete és keletkezése mai megvilágításban (Magyar Földrajzi Évkönyv, Budapest, 1927)
- Magyarország geológiája. I. rész (Pécs, 1929)
- Földgáz és petróleum Magyarországon (Földtani Értesítő, Budapest, 1937)
- A Kárpátok kialakulása (Földtani Értesítő, Budapest, 1938)
- Ősállattan (egyetemi tankönyv, Budapest, 1953)
Róla elnevezett taxonok
[szerkesztés]- Aegoceras (Amblycoceras) telegdirothi Kovács, 1931. Kora jura ammonitesz
- Galaticeras telegdirothi (Kovács, 1934). Kora jura ammonitesz
- Riccardiceras telegdirothi (Géczy, 1967). Középső jura ammonitesz
- Salgirella (?) telegdirothi (Ormós, 1937). Kora jura brachiopoda
- Harpactocarcinus telegdirothi Tomor-Thirring, 1934. Eocén rák
- Aequipecten telegdirothi (Csepreghy-Meznerics, 1960). Oligocén kagyló
- Thracia telegdirothi Noszky, 1939. Oligocén kagyló
- Ampullina (Globularia) telegdirothi Gábor, 1936. Oligocén csiga
- Turricula telegdirothi (Noszky, 1936). Oligocén csiga
- Mitromorpha (Antimitra) telegdirothi Báldi, 1966. Oligocén csiga
- Terebra telegdi Finlay, 1927. Oligocén nyilascsiga. Helyettesítő név a Terebra simplex Telegdi Roth, 1914 helyett, mely a Terebra simplex Tenison-Woods, 1876 elsődleges homonimája.
- Actumnus telegdii (Müller, 1974). Miocén rák
- Pisidium telegdirothi Bartha, 1956. Pannon kagyló
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 53/1955. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 832. o.
- Nemzeti évfordulóink 2004 – Telegdi-Róth Károly. Nemzeti Évfordulók Titkársága, 2004. [2007. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 11.)
- Főszerk. Varga Béla. Veszprém megyei életrajzi lexikon [archivált változat]. Veszprém: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése (1998). ISBN 963 7185 16 X. Hozzáférés ideje: 2011. november 11. [archiválás ideje: 2005. szeptember 2.]
- Főszerk. Kollega Tarsoly István. A földtan története 1919–1945 között, Magyarország a XX. században. Szekszárd: Babits (1996–2000). Hozzáférés ideje: 2011. november 11.
- Dank Viktor. „A 150 éves Magyarhoni Földtani Társulat és az olajipar”. Természet Világa (1998/II. különszám: Geológia). (Hozzáférés: 2012. január 7.)
- Boda Jenő. Magyarországi ősmaradványtípusok jegyzéke. Ősállatok.. Budapest: MÁFI (1964). Hozzáférés ideje: 2022. január 4.
- Pálfy József és munkatársai. Catalogue of Invertebrate and Vertebrate Paleontological Type Specimens of the Hungarian Natural History Museum.. Budapest: MTM (2008). Hozzáférés ideje: 2022. január 4.
- Telegdi-Roth Károly. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
