Nagyharsányi-kristálybarlang

Nagyharsányi-kristálybarlang
A Nagyharsányi-kristálybarlang bejárata
Hossz	1450 m
Mélység	63,3 m
Magasság	1 m
Függőleges kiterjedés	64,3 m
Tengerszint feletti magasság	166 m
Ország	Magyarország
Település	Nagyharsány
Földrajzi táj	Villányi-hegység
Típus	inaktív, hévizes eredetű
Barlangkataszteri szám	4150-4
Elhelyezkedése
Nagyharsányi-kristálybarlang Pozíció a Villányi-hegység térképén
é. sz. 45° 51′ 06″, k. h. 18° 23′ 57″45.85174, 18.39922
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyharsányi-kristálybarlang témájú médiaállományokat.

A Nagyharsányi-kristálybarlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Duna–Dráva Nemzeti Park területén található. A Villányi-hegység leghosszabb és legmélyebb barlangja. A hegységben még egy fokozottan védett barlang van, a Beremendi-kristálybarlang.

Leírás

A Szársomlyó nyugati részén található kőbányában van a lezárt bejárata. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, kutatás miatt, elektromos világítóeszköz használatával és tiszta ruhában látogatható. Az első, körülbelül 100 méter hosszú része a Nyugati-ág Nagy-terméig kapaszkodókötéllel biztosított, lábakon álló, rozsdamentes acélból készült járószinten járható be.

Alsó kréta és középső kréta mészkőben alakult ki. A felső zónájában tágas, 10–15 méter magasságú és 20 méter széles, háromszög szelvényű járatok a gyakoriak. Az alsó zónája tekervényes, szűkebb járatokból áll. A felső részt a gömbfülkék és a szögletes nagy formák, például egyenes vonalakkal határolt csarnokok jellemzik, míg az alsó részt csak a lekerekített formák. Kialakulását a tektonika jelentősen meghatározta. A barlang egy kelet-nyugati irányú törésvonal mentén keletkezett, míg a hegység legtöbb hidrotermális eredetű barlangja észak-déli irányú törések mentén alakult ki. A kristálybarlang mai kinézetét a hévizes eredetének köszönheti, amire a gömbfülkék és a boxwork hálózatokat alkotó kipreparálódott kalciterek utalnak. Néhány jel azt mutatja, hogy még a hideg vizes karsztosodás is alakította a barlangot, például az idős, visszaoldott cseppkőképződmények és a cseppkőlefolyásokban képződött gömbfülkék.

A magyarországi viszonylatban aránylag magas, 14 °C átlagos hőmérsékletű levegője és egyes ásványkiválások alapján feltételezhető, hogy nem lehet olyan mélyen üregeitől a langyos karsztvíz. Ásványkiválásai közül megemlíthetők az 1–1,5 méter hosszúságot is elérő szalmacseppövek, amelyeknek a megmaradása a közeli bányászati tevékenység okozta robbanások miatt is különleges, a korall borsókő, a közönséges borsókő, a cseppkő borsókő, az üveggömb borsókő, a közepén üreges borsókőoszlop, amelynek a másik neve logomit és Magyarországon először itt bukkantak rá erre a kiválásformára, a több generációs kalcitkéreg, a telérkalcit, amely néha a repedéseit több mint egy méter vastagságban kitölti, az aragonit kristályai (aragonittűk) és a huntit.

Előfordul irodalmában Nagyharsányi-barlang (Kraus 1995–1996) és Nagyharsányi kőbánya I/1 szintjének barlangja (Takácsné 2003) neveken is.

Kutatástörténet

1994. április 7-én tárult fel kőfejtés során, egy robbantás következtében és ezután nem sokkal vált ismertté a barlangvédelmi szakemberek számára is. 1995-ben derült ki a jelentősége a második természetvédelmi helyszíneléskor. A helyszínelést Takácsné Bolner Katalin és Salamon Gábor végezte, akiknek a járatrendszert körülbelül 120 méter hosszúságban sikerült bejárniuk és hazánkban különlegességnek számító ásványkiválásokat fedeztek fel. Még ebben az évben újabb részeket sikerült megismerni és a hossza 600 méter lett, amelyből a párhuzamosan folyó geodéziai felmérés alapján történő kartográfiai munkával 556 métert feltérképeztek. Függőleges kiterjedése 60 méter volt. Szerkesztve lett egy vázlatos alaprajzi barlangtérkép a barlang felszíni vetületével és egy hossz-szelvény barlangtérkép.

1995-ben pleisztocén földikutya csontokat találtak benne, amelyeket Jánossy Dénes határozott meg és a bejáratát is biztonságosan lezárták. A természetvédelmi hatóság a barlang feltárása után rögtön megszigorította látogatását. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Villányi-hegységben található Nagyharsányi-kristálybarlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001 óta fokozottan védett barlang ásványtani és földtani értékei miatt. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Villányi-hegység területén lévő Nagyharsányi-kristálybarlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2002-ben Takácsné Bolner Katalin és Nyerges Attila térképezte fel és készült alaprajz térkép szelvényekkel.

Képződmények a barlangban

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található barlangismertetés szerint hossza 600 m, függőleges kiterjedése 60 m és vízszintes kiterjedése 130 m. A könyvben lévő, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Villányi-hegységben lévő és 4150-4 barlangkataszteri számú, 2002-ben kb. 600 m hosszú Nagyharsányi-kristálybarlang Magyarország 43. leghosszabb barlangja 2002-ben. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Villányi-hegységben lévő és 4150-4 barlangkataszteri számú, 2002-ben 60 m mély Nagyharsányi-kristálybarlang Magyarország 60. legmélyebb barlangja 2002-ben.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Nagyharsányi-kristálybarlang a Villányi-hegységben található és fokozottan védett természeti érték. A Szársomlyón, a nagyharsányi kőbányában, 166 m tszf. magasságban van a bejárata. A 600 m hosszú, 130×30 m vízszintes kiterjedésű és 60 m függőleges kiterjedésű barlang kréta mészkőben, a mélyből feltörő meleg vizek hatására jött létre. 1994-ben bányaműveléssel nyílt meg. Magyarországon egyedülálló a járatok gazdag ásványegyüttesének több eleme. A nagy felületeket fedő hófehér, korallszerű borsókőkiválások, fejlődő és visszaoldódott cseppkőképződmények, aragonittűk, és a csomókban megjelenő huntit mellett több helyen borsókősztalagmitok (logomit) figyelhetők meg. Engedéllyel járható a lezárt barlang, amelyben a képződmények védelme miatt járószint van kialakítva. Az aktív bányán belül létrehozott védőpillér biztosítja a barlang fennmaradását.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Villányi-hegységben található Nagyharsányi-kristálybarlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Villányi-hegységben lévő Nagyharsányi-kristálybarlang fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Villányi-hegységben elhelyezkedő Nagyharsányi-kristálybarlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

A Földtani Közlöny 2010. évi évfolyamában megjelent tanulmány szerint 12 ásvány lett kimutatva belőle sokféle kiválási alakban. 2013-ban az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület az addig 600 méter hosszúnak ismert barlang hosszát 1400 méterre növelte új részek felfedezésével. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Nagyharsányi-kristálybarlang (Villányi-hegység, Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Nagyharsányi-kristálybarlang (Villányi-hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Nagyharsányi-kristálybarlang (Villányi-hegység, Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 

Irodalom

• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2979. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 18. old. ISBN 963-9358-96-7
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 15. old. ISBN 963-9358-96-7
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64210. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20922. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
• Kosztra Barbara: Népszerű a kölcsönözhető társulati CO₂ mérő. MKBT Tájékoztató, 2020. július–augusztus. 6. old.
• Kraus Sándor: Újabban megismert barlangi kiválások. Karszt és Barlang, 1995–1996. 9., 10., 11., 12. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2341. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 328. old.
• Parrag Tibor: A magyar kikerics tőszomszédja: a Nagyharsányi-kristálybarlang. Természetbúvár, 2006. (61. évf.) 6. sz. 34–35. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
• Rónaki László: A Villányi-hegység és a Beremendi-rög barlangjai. Beremend, 2000. 7., 11., 41–48., 85., 86–87. oldalak és a felső fénykép a hátlapon ISBN 963-00-5492-2
• Rónaki László: Természetes és mesterséges üregek megismerésének dél-dunántúli kronológiája. II. rész. Napjaink katasztere 2005-ig. Karszt és Barlang, 2010. 1–2. félév. 78. old.
• Szablyár Péter: A Nagyharsányi-kristálybarlang végleges védőpillér kijelölésének szakmai megalapozása, a barlang járatvonalának kijelölése, látogathatóságának, szükséges védelmi intézkedéseinek meghatározása. Kézirat, Jósvafő, 1997. május. 14 oldal és egy melléklet (A 19 darab fényképet Borzsák Péter fényképezte. A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Székely Kinga – Takácsné Bolner Katalin: A Nagyharsányi-kristálybarlang. Természet Világa, 2004. (135. évf.) 6. sz. 276–277. old.
• Szentesi Zoltán: Green toad (Anura: Bufonidae) skeleton from the Upper Pleistocene of Hungary (Nagyharsány Crystal Cave, Villány Hills). Fragmenta Palaeontologica Hungarica, 2014. (31. köt.) 117–124. köt.
• Takácsné Bolner Katalin: Nagyharsányi-kristálybarlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 404–407. old. ISBN 963-9358-96-7
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3488. old.
• Vigassy Tamás – Leél-Őssy Szabolcs: A Beremendi- és a Nagyharsányi-kristálybarlang. Karsztfejlődés, 2001. (6. köt.) 241–249. old.
• Vigassy Tamás – Leél-Őssy Szabolcs – Demény Attila: A Nagyharsányi- és a Beremendi-kristálybarlang és képződményeik genetikai vizsgálata. Földtani Közlöny, 2010. (140. köt.) 1. sz. 73–88. old.
• –: Új fokozottan védett barlangok. MKBT Tájékoztató, 2001. július–augusztus. 12. old.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás