Udvar-kő

	Udvar-kő
	Az Udvar-kő Bekey Imre Gábor fényképén
Hossz	218 m
Mélység	14,8 m
Magasság	3,5 m
Függőleges kiterjedés	18,3 m
Tengerszint feletti magasság	385 m
Ország	Magyarország
Település	Parasznya
Földrajzi táj	Bükk-vidék
Típus	inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5363-6
	Elhelyezkedése
	Udvar-kő Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 07′ 31″, k. h. 20° 35′ 59″48.125183°N 20.599717°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 31″, k. h. 20° 35′ 59″48.125183°N 20.599717°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Udvar-kő témájú médiaállományokat.

Az Udvar-kő Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Bükki Nemzeti Park területén található. Az ország egyetlen szakadéktöbre. Ennek a beszakadt tetejű víznyelőnek a barlangterme látványos természeti jelenség.

Leírás

A Bükk-fennsík Kis-fennsíkján van. Egy Ny és egy ÉNy felől érkező víznyelőtöbörsor egyesülésénél, az Örvény-kőre vezető turistaút mellett található. A nyelő kapujához közel, a felszín alatt négy–öt nagy járat találkozott, amelyeknek a vize egy nagy méretű termet vájt és oldott ki a triász időszaki mészkőben. Ennek a felszínhez közel kialakult barlangteremnek a mennyezete beomlott és így jött létre az Udvar-kő.

A kapuja 3–3,5 m széles és 1,5–2 m magas. A szakadéktöbör függőleges falú, 18–22 m átmérőjű és 18 m mély. Kőzettömbök nehezítik a bejárását. A kapujához közel, két-három méter magasan rövid üregek nyílnak. Az Udvar-kő délkeleti alján lévő nyelőjárat felett egy 12 méter hosszú kürtő nyílik a sziklakatlan peremére. A katlan felett sok, kis méretű üreg és rövid átjáró nyílik a mészkőfalban. Arra, hogy egykor barlang volt, ezek a cseppkő bekérgeződéses barlangroncsok, valamint a lejárati sziklakapu lehet a bizonyíték.

Mivel jelentős a szélessége és a mélysége a sziklatöbörnek, ezért sajátos a hőmérséklete és a légnedvessége, valamint a hótakarójának és a növényzetének a viszonya. Nyáron az alján a felszíni hőmérséklethez képest akár 10–14 °C-kal alacsonyabb hőmérséklet is gyakran előfordul. Levegője nedvesebb a környező erdők páradús levegőjénél. Ezért gazdag moszatokban, mohákban, páfrányokban, penészgombákban és tömlősgombákban. A megszokottnál nagyobb méretűek itt a májmohák és lombosmohák egyedei. Mivel hócsapdaként működik, havas telek után, például az 1998–1999-es tél után megtörtént, hogy a hónapokig megmaradó, egy–két méter vastag hó alatt szinte nyomtalanul elpusztult az alján a növényzet.

Előfordul a barlang az irodalmában Dante pokla (Schőnviszky 1937), Dante Pokla (Bertalan 1976), Dante-pokla (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Sziklakapus viznyelő (Bertalan 1976), Sziklakapus-víznyelő (Hevesi 1977), Udvar-kő (Kordos 1975), Udvarkő (Boros 1935), Udvarkő-barlang (Lénárt 1976), Udvarkői-barlang (Szeghalmy 1940), Udvar-kői-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Udvarkői barlang (Schőnviszky 1937), Udvarkői-barlangrom (Szeghalmy 1940), Udvarkői-rombarlang (Lénárt 1975), Udvarkői-szakadékdolina (Lénárt 1979), Udvarkői szakadéktöbör (Jakucs, Kessler 1962), Udvar-kői szakadéktöbör (Lénárt 1979), Udvarkői-viznyelőbarlang (Várszegi, Kositzki 1964) és Udvarkői viznyelő barlang (Várszegi, Kositzki 1964) neveken is.

Kutatástörténet

A barlang először az 1932-ben napvilágot látott Bükk útikalauzban lett említve. Az 1940-ben kiadott, Felvidék című könyv szerint Diósgyőrtől két és fél órányira, a Kaszásréti-forrás közelében található ez a nagyon érdekes, turisták által gyakran látogatott barlangrom, amelynek már csak hatalmas sziklakapuja és néhány oldalfülkéje van meg. A többi részét a víz pusztító hatása tüntette el. Beroskadt falai festői sziklaalakzatokban gazdag, helyenként vad és ijesztő sziklavilágot mutatnak, ezért a turisták okkal nevezték el Dante poklának. A barlangtól nem messze van a Csókási-barlang.

1964-ben a Miskolci Bányász Sportkör Természetjáró és Karsztkutató Szakosztálya végzett bontó munkát benne és következtetéseket vontak le a hóval borított Udvar-kőről. 1974-ben a bükki természetvédelmi tábor biológusai az Udvarkő szakadéktöbörnek növényzetét és környezetének madarait tanulmányozták. 1975-ben a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Barlangkutató Csoportjának tagjai mikroklíma méréseket végeztek benne. Ebben az évben a MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport megállapítása szerint összefügg a Kő-lyuk barlangcsoporttal, név szerint a Kő-lyukkal, a Kő-lyuk 3.-mal és a Hillebrand Jenő-barlanggal.

A Nyíregyházi Főiskola Barlangkutató Csoport 1976-ban kutatta klímáját, hőmérsékletét, páratartalmát és légmozgás mérést, valamint külszíni léghőmérséklet vizsgálatot végzett és alaprajz térképet készített a barlangról. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő Udvarkő. Az 1976-ban kiadott, Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Bükk hegységben, Varbón lévő barlang Udvar-kői-barlang néven Dante-pokla névváltozattal. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 3 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal.

Az 1976-ban befejezett, Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bükk hegységben, Varbón elhelyezkedő Udvar-kő további nevei Dante Pokla és Sziklakapus viznyelő. A Kaszás-rétről Csókásra vezető piros turistaút jobb oldalán, 425 m tszf. magasságban található. Bejárata sziklakapu. A barlang 25 m hosszú és 20 m mély. Beszakadt barlangterem. Turisztikai hasznosítása van. Különleges geomorfológiai forma és tájképileg különleges bagolytanya. Bontást és feltárást végezni benne veszélyes tájképileg. A kézirat barlangra vonatkozó része 6 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Bükk hegységben, Varbón található barlang Udvar-kő néven.

Az 1979-ben megjelent, Barlangok a Bükkben című könyvben szó van arról, hogy a piros kereszt jelzést követve lehet eljutni az Udvarkői-barlanghoz, amelyet Sziklakapus-víznyelőként és Dante Poklaként is ismernek. Ez a Bükk hegység leghatalmasabb szakadékdolinája, mely régen víznyelőbarlang volt. Jelenleg kis üregei, kürtői és sziklakapu alakú egykori barlangbejárata bizonyítják barlang voltát. A 20 m-nél nagyobb meredek falakon és a szakadékdolinában összegyűlt bedőlt fatörzseken, ágakon különleges növényritkaságok élnek. Az Udvar-kőtől ÉK-re 300 m-re van a Kő-lyuk barlangcsoport. A kiadványban van egy fénykép, amelyen az udvar-kői szakadéktöbör alja figyelhető meg. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 9-es számmal jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Udvar-kő az 5300-as barlangkataszteri területen (Bükk hegység) helyezkedik el. A barlangnak 5363/6. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.

1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Bükk hegységben lévő Udvar-kő fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang morfológiai jelentősége miatt lett. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy a Bükk hegységben található Udvar-kő fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang Udvar-kő néven Dante pokla és Sziklakapus-víznyelő névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató, 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1985. évi Karszt és Barlangban ismertetve van, hogy az Udvarkő-barlang volt az egyik helyszíne a VMTE Hatos csoport által rendezett 1984. évi Kinizsi Kupa országos barlangversenynek, amelyet a BEAC Barlangkutató Csoport tagjai (Király G., Németh T., Rajczy M.) nyertek. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Udvar-kő fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2005-ben napvilágot látott, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint az Udvar-kő a Bükk hegységben található és fokozottan védett természeti érték. Az Örvény-kőre vezető turistaút mellett, 385 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Nevezik Dante-poklának és Sziklakapus víznyelőnek is. Egy barlangterem beszakadásával jött létre triász mészkőben. A látványos karsztobjektum függőleges falú, 20 m mély és 15 m átmérőjű. Barlang eredetére utal több cseppkő-bekérgeződéses barlangroncs és a lejárati sziklakapu. Hatalmas kőzetblokkok nehezítik alján a járást.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Udvar-kő fokozottan védett barlang. A 2006. évi Karszt és Barlangban meg van említve, hogy a Dunántúlon egyedülálló a Várgesztesi-zsomboly, de a Bükk hegységben lévő Udvar-kő méretével nem vetekszik. Csizmadia Tünde és Szabó R. Zoltán 2014-ben felmérték a barlangot, majd Szabó R. Zoltán a felmérés adatainak felhasználásával, 2015-ben megszerkesztette a barlang alaprajz térképét és vetített-hosszmetszet térképét. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint az Udvar-kő (Bükk hegység) fokozottan védett barlang.

Irodalom

Adamkó Péter: Kinizsi Kupa '85. Karszt és Barlang, 1985. 1–2. félév. 61. old.
Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. köt. 216. old.
Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
Bertalan Károly – Kordos László – Országh György: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 15. old.
Boros Ádám: A Szilicei és Barkai jégbarlangok növényzete. Botanikai Közlemények, 1935. (32. köt.) 1–6. füz. 109. old.
Dely Károly szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1970. 64. old. (A Bükk karsztja és barlangjai című fejezetet, az 51–88. oldalakat Dénes György írta.)
Erdey Gyula – Hubay József – Vigyázó János: Bükk. Budapest, 1932. Turistaság és Alpinizmus RT. 110. old.
Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20921. old.
Fodor István: Jelentés a Barlangklíma és Terápiai Szakbizottság 1976. évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1976. 26. old.
Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
Gonda György: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése. Magyar Közlöny, 1982. március 15. (14. sz.) 199. old.
Hevesi Attila: A bükki természetvédelmi tábor. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1974. 3–4. füz. 63. old.
Hevesi Attila szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1977. 61. old. (A Bükk-vidék barlangjai című fejezetet, a 49–88. oldalakat Dénes György írta.)
Hevesi Attila: Felszínalaktani jellemzés, karsztformakincs. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 121., 125. old.
Hevesi Attila: Udvar-kő. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 181–182. old. ISBN 963-9358-96-7
Jakucs László – Kessler Hubert: A barlangok világa. Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1962. 199. old.
Kadić Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. 1. rész. Kézirat. Budapest, 1952. 83. old.
Kocsis Ákos: A legújabban megismert karsztobjektumok, barlangok a Vértesben. Karszt és Barlang, 2006. 1–2. félév. 60. old.
Kordos László: Jelentés a „Kőlyuk-kutatótábor” szakmai munkájáról. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 71. old.
Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1980. 1. félév. 46. old.
Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 276., 289. old.
Lénárt László: A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport jelentése az 1975. évi nyári táborban elért eredményekről. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 68. old.
Lénárt László: Titkári jelentés az MKBT Északmagyarországi Területi Szervezet 1976. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1976. 61. old.
Lénárt László: Barlangok a Bükkben. Miskolc, 1979. 18–20., 42. oldalak és a térképmelléklet (Egy fényképpel.)
Mészáros Károly: Az MKBT Északmagyarországi Területi Osztály 1975. évi beszámolója. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 88. old.
Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 451. old.
Örvös János szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport Kiadó, 1962. 38. old.
Pannonhalmi Gimnázium Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi IX. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. Tartalomjegyzék. 14. old.
Schőnviszky László: A Bükk-hegység barlangjai. Turisták Lapja, 1937. október. (49. évf. 10. sz.) 334. old.
Szeghalmy Gyula: Felvidék. Budapest, 1940. 96–97. old.
Sz. Sz.: A Bükki Nemzeti Park (BNP)... MKBT Meghívó, 1977. december. 9. old.
Székely Kinga: Fokozottan védett barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 191. old.
Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3487. old.
Várszegi Sándor – Kositzki József: Beszámoló a Miskolci Bányász Sportkör Természetjáró és Karsztkutató Szakosztálya 1964. I. félévi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 5–6. füz. 107., 109. old.
–: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1977. november. 22. old.
–: Felhívjuk a tagság figyelmét, hogy 1982. július 1-jével új természetvédelmi jogszabályok léptek életbe. MKBT Műsorfüzet, 1982. szeptember–október. 17. old.

További irodalom

Jakucs László: Szerelmetes barlangjaim. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993. 144. old.
Vértes László: Húsvéti barlangjárás. Természetbarát, 1947. (27. évf.) 5–6. old.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap