Viktória-barlang

Viktória-barlang
A Viktória-barlang bejárata
Hossz	724 m
Mélység	41,5 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	41,5 m
Tengerszint feletti magasság	190 m
Ország	Magyarország
Település	Miskolc
Földrajzi táj	Bükk-vidék
Típus	időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5392-36
Lelőhely-azonosító	75045
Elhelyezkedése
Viktória-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 44″, k. h. 20° 44′ 05″48.0623, 20.7346
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktória-barlang témájú médiaállományokat.

A Viktória-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Bükki Nemzeti Parkban lévő Miskolci-Bükkalja területén található. Régészeti leletek kerültek elő belőle.

Leírás

A Vár-hegy már nem működő kőfejtőjének a peremétől körülbelül 250 méterre nyílik a kútgyűrűkkel biztosított, lezárt és szűk bejárata. A járatrendszernek van még legalább négy időszakosan aktív nyelőpontja a bejáraton kívül. Középső triász és felső triász mészkőben alakult ki. Időszakosan aktív víznyelőbarlang, amely csak hóolvadáskor és nagyobb eső idején nyel vizet.

A főág végén vizes szifon zárja el a továbbvezető utat. A hasadék jellegű járatok miatt, amelyek helyenként 10–15 méter magasak és általában 60 centiméter szélesek a barlang szűk. A morfológiai kis formái a hullámkagylók, a csorgák, az oldásos szinlővályúk, az üstös oldásformák és a mennyezeti félcsövek. A megtekintéséhez a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és barlangjáró alapfelszerelés kell. A Nagy-aknában segíti a közlekedést egy vaslétra.

Nevét a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály tagjai adták neki. 1977-ben volt először Viktória-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Viktória Cave (Kordos 1977) néven is.

Kutatástörténet

A Miskolci Bányász Sportkör Barlangkutató Csoportjának tagjai fedezték fel 1971-ben az eltömődött víznyelő szájának megbontásával. A feltárás után bejárták a végponti szifonig. A felfedezésről azonban nem jelent meg akkoriban nyomtatott közlemény. Egy kéziratban maradt, Várszegi Sándor által írt 1977-es visszaemlékezés rögzíti a tényt. 1972-ben a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály tagjai Dévay József vezetésével az időközben eltömődött bejárati nyílást kibontva újra látogathatóvá tették és bejárták a barlangot. A szakosztály tagjaitól származik és 1980-ban jelent meg először nyomtatásban hír újra felfedezéséről.

Mivel nem tudták, hogy 1971-ben már felfedezték a barlangot a miskolciak, ezért a nyomtatott közleményben korábban nem ismert objektum bejárásáról, új barlang feltárásáról írtak. Azt hitték, hogy új barlangot fedeztek fel, mert a feltárómunka után kevés idővel átolvasták Budapesten az akkor elérhető szakirodalmat és Dénes György véleményét is meghallgatták, de nem volt nyoma az 1971-ben történt felfedezésnek.

1972-ben és 1973-ban a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály tagjai néhányszor bejárták a járatrendszert és új részeket fedeztek fel. Egyszer lengyel barlangkutatók is részt vettek a feltáró munkában és sikerült is egy új ágat találniuk. Ez a rész a Lengyel-ág nevet kapta. Lorberer Árpád vezetésével megkezdték felmérését fix pontok felfestésével a bejárattól a Sváb-teremig, de a felmérés nem lett befejezve. Eddig az időszakig a barlangot 800 m hosszúnak és 50 m mélynek hitték. Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy a Bükk hegységben fekvő, 800 m hosszú, 50 m mély Viktória Cave 1975. december 31-én Magyarország 19. leghosszabb és 44. legmélyebb barlangja. A 18. leghosszabb barlang (Alba Regia-barlang) és a 20. leghosszabb barlang (Cserszegtomaji-kútbarlang) szintén 800 m hosszú. A 42. legmélyebb barlang (Jószerencsét-aknabarlang) és a 43. legmélyebb barlang (Kurta-bérci-hasadékbarlang) szintén 50 m mély.

Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Bükk hegységben lévő, kb. 50 m mély és kb. 800 m hosszú Viktória-barlang az ország 49. legmélyebb és 20. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 21. leghosszabb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben kb. 800 m hosszú Viktória-barlang. A 22. leghosszabb barlang (Cserszegtomaji-kútbarlang) szintén kb. 800 m hosszú. Az összeállítás szerint, 1977. december 31-én Magyarország 54. legmélyebb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben kb. 50 m mély Viktória-barlang. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál.

Az 1984-ben napvilágot látott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang Viktória-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 27. leghosszabb barlangja az 5392/36 barlangkataszteri számú, kb. 800 m hosszú Viktória-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang kb. 800 m hosszú. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 69. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5392/36 barlangkataszteri számú, kb. 50 m függőleges kiterjedésű Viktória-barlang. A 68. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlang (Szirén-barlang) szintén kb. 50 m függőleges kiterjedésű. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a Viktória-barlang kb. 50 m mély.

A Karszt és Barlang 1989. évi különszámában publikált, angol nyelvű tanulmányhoz (The caves of Hungary) kapcsolódva megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország leghosszabb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint a Bükk hegységben fekvő, 800 m hosszú Viktória-barlang (Viktória Cave) 1988-ban Magyarország 27. leghosszabb barlangja. (A barlang 1977-ben is 800 m hosszú volt.) 1990-ben és 1991-ben a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport kutatta a barlangot. 1990-ben Takácsné Bolner Katalin, a csoport tagja készítette el a barlang alaprajz térképét. A csoport másik tagja, Füredi Valéria 1990-ben bölény és gyapjas mamut két csontját gyűjtötte benne. A lábközépcsont, illetve a foglemez töredék másodlagosan került az üregrendszerbe, a víz által besodorva. A leleteket Kordos László határozta meg. 1992-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület elkészítette a barlang térképvázlatát.

1993. április 8-tól a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1993. (III. 31.) KTM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Viktória-barlang fokozottan védett barlang. Morfológiai és hidrológiai jelentősége, valamint hossza miatt lett fokozottan védett barlang. 1998-ban történt a lezárása, amelyet a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület végzett. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Viktória-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található barlangismertetésben az olvasható, hogy 190 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata, 479,5 m hosszú, 43,9 m függőleges kiterjedésű és 172 m vízszintes kiterjedésű. A könyvben lévő, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5392-36 barlangkataszteri számú Viktória-barlang Magyarország 51. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 480 m hosszú barlang 1977-ben kb. 800 m és 1987-ben 800 m hosszú volt. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bükk hegységben található Viktória-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Viktória-barlang fokozottan védett barlang.

A 2005-ben megjelent, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Viktória-barlang a Bükk hegységben található és fokozottan védett természeti érték. A Nagy-kőmázsa K-i lejtőjén, 190 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A Miskolci Bányász Barlangkutató Csoport tagjai 1971-ben bontással tárták fel. 480 m hosszú és 44 m mély a triász mészkőben keletkezett, időszakosan aktív víznyelő. A meanderező, nagyon szűk, nagyon elagyagosodott főág végét szifon zárja le. Valószínűleg a miskolctapolcai hideg karsztforrásokban lép felszínre a rendszer vize. Engedéllyel és alapfelszereléssel járható a lezárt bejáratú barlang. Vaslétra segíti a Nagy-aknában a közlekedést.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Bükk hegységben elhelyezkedő Viktória-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. A 2013-ban publikált és Varga Gábor által írt tanulmányban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő Miskolcon elhelyezkedő, 75045 lelőhely-azonosítójú és 5392-36 barlangkataszteri számú Viktória-barlang a másodlagos régészeti lelőhelyek közé van sorolva. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Viktória-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Viktória-barlang (Bükk hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Viktória-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Adamkó Péter – Polacsek Zsolt: Lendvai Ákos (1946 – 2017). MKBT Tájékoztató, 2018. január–február. 20. old.
• Dévay József: A Viktória-barlang felfedezésének és kutatásának rövid története. In: Lendvay Ákos szerk.: A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1980. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1980. 135–137. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64207. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20921. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6369. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
• Gyurkó János: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1993. (III. 31.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1993. március 31. (36. sz.) 2045. old.
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 48., 49., 54. old.
• Kordos László: The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975). Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 65., 66. old.
• Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 20., 22. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 289. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2338. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 464. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
• Székely Kinga: Fokozottan védett barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 192. old.
• Szolyák Péter: Miskolc-Tapolca, Viktória-barlang. Régészeti kutatások Magyarországon 2009. 284–285. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 52., 56. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. Special Issue. 29. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Viktória-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 191–193. old. ISBN 963-9358-96-7
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3487. old.
• Varga Gábor: Barlangi régészeti lelőhelyek. Építésügyi Szemle, 2013. 4. sz. 39. old.
• –: Új tiszteleti tagok. Karszt és Barlang, 2004–2005. 82. old.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás