Csepreghyné Meznerics Ilona
Csepreghyné Meznerics Ilona | |
Született | 1906. május 25.[1] Szabadka |
Elhunyt | 1977. január 14. (70 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | őslénykutató |
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1929) |
Sírhelye | Farkasréti temető (25-10-38)[2][3] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csepreghyné Meznerics Ilona (Szabadka, 1906. május 25. – Budapest, 1977. január 14.) - paleontológus, a föld- és ásványtani tudományok doktora (1957).
Életrajza
[szerkesztés]1929-ben a budapesti tudományegyetem kémia-fizika szakán kapott tanári oklevelet, majd 1930-ban földtani értekezéssel tett doktori szigorlatot. 1931-ben a bécsi Collegium Hungaricumba került állami ösztöndíjjal, majd még két évet dolgozott a bécsi Természettudományi Múzeumban (Naturhistorisches Museum) magánösztöndíjjal. 1934 őszén tért haza, az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága (ÁDOB) alkalmazta gyakornokként. Később tanári kinevezést kapott, de munkahelye az Ösztöndíjtanácsnál volt. 1940-ben az MNM Föld- és Őslénytárába helyezték át. Ennek vezetője volt 1951-től 1970-ben történő nyugdíjazásáig. Utána még három éven át a Földtani Intézet munkatársaként dolgozott. 1975-től a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteletbeli tagja, három éven át az Őslénytani Szakosztály elnöke volt.
Budapesten hunyt el életének 71. évében, 1977. január 14-én.
Munkássága
[szerkesztés]Tudományos munkássága főként a harmadidőszaki puhatestűek feldolgozására irányult. Bécsi évei alatt osztrák földről származó, egyébként hazai kövületegyütteseket dolgozott fel. Félszáznál több dolgozata jelent meg nyomtatásban.[4]
Főbb munkái
[szerkesztés]- A hidasi (Baranya m.) tortonai fauna (A Földtani Intézet Évkönyve, 1950)
- A kelet-cserháti helvéti és tortónai fauna (A Földtani Intézet Évkönyve, 1954)
- A szobi és letkési puhatestű fauna (A Földtani Intézet Évkönyve, 1956)
- Pectinides du Neogene de la Hongrie (Mémoire de la Société Géologique, Paris, 1960)
- Nouvelles Gastropodes et Lamellibranches pour la faune hongroise des gisements tortoniens-inférieurs de la Montagne de Bükk. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, Pars Mineralogica et Palaeontologica 61 (1969)
Emlékezete
[szerkesztés]Róla elnevezett taxonok
[szerkesztés]- Meznericsia Bitner, Dulai & Galácz, 2010. Eocén pörgekarú genus (Brachiopoda, Gibbithyrididae)[5]
- Chlamys (Aequipecten) csepreghymeznericsae Báldi, 1961. Oligocén kagyló.
- Cancellothyris meznericsae Detre et Jankovich, 1970. Oligocén pörgekarú.
- Lenticulina meznericsae (Cicha, 1958). Miocén foraminifera.
- Perrona ilonae Harzhauser, Landau & Janssen, 2022. Miocén csiga.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ „Nagy I. Z.: In memoriam Dr. Ilona Csepreghy, née Meznerics (1906-1977). Annales Musei historico-naturalis hungarici 70 (1978)”.
- ↑ „Bitner, M. A., Dulai, A. & Galácz, A.: Middle Eocene brachiopods from the Szőc Limestone Formation (Bakony Mountains, Hungary), with a description of a new genus. Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie, Abhandlungen 259 (2010). doi:10.1127/0077-7749/2010/0113”.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Bogsch László: Csepreghyné Meznerics Ilona emlékezete (Földtani Közlöny 107/3-4, 1977)
- Boda Jenő. Magyarországi ősmaradványtípusok jegyzéke. Ősállatok.. Budapest: MÁFI (1964). Hozzáférés ideje: 2022. január 4.
- Pálfy József és munkatársai. Catalogue of Invertebrate and Vertebrate Paleontological Type Specimens of the Hungarian Natural History Museum. [archivált változat]. Budapest: MTM (2008). Hozzáférés ideje: 2022. január 4. [archiválás ideje: 2022. március 9.]