Telegdi-Róth Lajos
| Telegdi-Róth Lajos | |
| Született | 1841. szeptember 10.[1][2] Brassó[3] |
| Elhunyt | 1928. április 16. (86 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Telegdi-Roth Károly |
| Foglalkozása | geológus |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (43-1-27) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Telegdi-Róth Lajos (Brassó, 1841. szeptember 10. – Budapest, 1928. április 16.[4][5]) geológus, a földtani térképezés szakértője. Fia, Telegdi-Roth Károly (1886–1955) magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
Életpályája
[szerkesztés]Telegdi Róth György Ágost és Petter Jozefin fiaként született. Gyerekként tanúja volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek; a brassói vár bombázásának és az orosz inváziónak. 1851-ben családjával Bécsbe utazott. A középiskoláját Bécsben járta ki. A bányászati és kohászati akadémiát Freibergben (1860) és Leobenben (1862) végezte el. Utána Witkovitzban a Rothschild Műveknél (1864–1866), Bécsben a Geologische Reichsanstaltnál (1867) és a kolozsvári bányaigazgatóságon dolgozott. 1867–1870 között a Pénzügyminisztérium bányászati osztályának gyakornoka volt. 1868-ban III. osztályú bányászati számtiszt lett. 1870–1871 között a Magyar Állami Földtani Intézet gyakornoka, 1871–1872 között segédgeológusa, 1872–1883 között osztálygeológusa, 1883–1913 között főgeológusa volt. 1894-ben főbányatanácsosi címet kapott. 1901–1904 között a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke, 1912-től tiszteletbeli tagja volt. 1913-ban nyugdíjba vonult. 1927-ben magyar királyi bányaügyi főtanácsosi címet kapott.
Munkássága
[szerkesztés]Munkásságának középpontjában a földtani térképezés volt. Fontos eredményeket ért el a magyarországi kőolaj- és kőszénkutatás terén. A kosdi szénterület, a zsibói és recski kőolajterületek feltárása is hozzá köthető. Több tudományos dolgozata jelent meg a Földtani Közlönyben és a Földtani Intézet évi jelentéseiben.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (43-1-27).[6]
Művei
[szerkesztés]- Kismarton vidéke (Budapest, 1883)
- Erdélyrészi Érchegység Keleti széle (A Földtani Intézet évi jelentései, Budapest, 1903–1906)
- Az erdélyrészi medence földtani alkotása (A Földtani Intézet évi jelentései, Budapest, 1907–1910)
Díjai
[szerkesztés]- III. osztályú vaskoronarend (1909)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15565.htm, Telegdi-Róth Lajos, 2017. október 9.
- ↑ a b Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Haláleset bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 3285/1928. folyószám alatt.
- ↑ Sírja
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Nemzeti Örökség Intézete
- http://real-j.mtak.hu/8874/1/Foldtani_Kozlony_1929_59.pdf
- http://epa.uz.ua/01600/01635/00280/pdf/EPA01635_foldtani_kozlony_1995_125_3-4_443-452.pdf
További információk
[szerkesztés]- Schréter Zoltán: Telegdi-Róth Lajos emlékezete (Földtani Közlöny, Budapest, 1919)
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-17-6
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8