Tadeusz Szeligowski
| Tadeusz Szeligowski | |
 | |
| 1953 körül | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1896. szeptember 13. Lemberg, Galícia, Osztrák–Magyar Monarchia, ma Ukrajna |
| Származás | lengyel |
| Állampolgársága | lengyel |
| Elhunyt | 1963. január 10. (66 évesen) Poznań, Lengyelország |
| Családja | |
| Gyermekei | Aleksander |
| Pályafutás | |
| Tevékenység | zeneszerző, zenepedagógus, ügyvéd, zenei szervező |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | zongora |
| Híres művei | A páva és a leány Szonáta fuvolára és zongorára |
| Díjak |
|
| IPI névazonosító | 00030050746 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tadeusz Szeligowski témájú médiaállományokat. | |
Tadeusz Szeligowski (Lemberg, 1896. szeptember 13. – Poznań, 1963. január 10.) lengyel zeneszerző, zenepedagógus, ügyvéd, a lengyel zenei élet kiváló szervezője. Művei sorába tartozik a Bunt żaków (A diákok lázadása), a Krakatuk és a Teodor Gentleman című opera, a Paw i dziewczyna (A páva és a leány) és a Mazepa balett, továbbá két hegedűverseny, kamara- és kórusművek.[1]
Mint zenepedagógus, igen jó hírnévnek örvendett Vilniusban, Lublinban, Poznańban és Varsóban. Híres zenekritikus, aki gyakran közölt írásokat olyan zenei újságokban és folyóiratokban, mint a Kurier Wileński, Tygodnik Wileński, Muzyka és a Kurier Poznański. Ő alapította a Poznańi Filharmonikusokat, melynek első igazgatója volt 1947 és 1949 között, továbbá ő indította el a Poznańi Zenei Tavaszt, korának egyik legfontosabb kortárs zenei fesztiválját.
Élete és pályája
[szerkesztés]Zenei tanulmányai
[szerkesztés]Tadeusz Szeligowski 1896. szeptember 13-án született az akkor Galíciához (Osztrák–Magyar Monarchia) tartozó Lwówban. Első zongoraleckéit édesanyjától kapta, majd 1910 és 1914 között a Lengyel Zenei Társaság lwówi Konzervatóriumában folytatta, Vilem Kurz irányításával.[2] 1918-tól 1923-ig Krakkóban tanult tovább: zongorát Zdzisław Jachimeckitől és A. Peterstől, zeneszerzést pedig Bolesław Wallek-Walewskitól.[1] Zenetudományt és jogot is tanult a krakkói Jagelló Egyetemen, ahol 1922-ben szerezte meg a doktorátusát. Zongora korrepetitorként kezdett dolgozni a Krakkói Operaházban, és ezzel jó alkalma nyílt az operarepertoár alapos megismerésére.[2]
1929-1931 között Párizsban folytatta zenei tanulmányait: Nadia Boulanger tanította zeneszerzésre, Paul Dukas pedig hangszerelésre.[3] Itt korának sok jeles komponistájával találkozott, többek közt Szergej Prokofjevvel, George Enescuval és Arthur Honeggerrel. Gyakran járt hangversenyekre, nagyon élvezte Darius Milhaud és Francis Poulenc új szerzeményeit, a híres balett-társulatok előadásait, illetve Jascha Heifetz, Vladimir Horowitz, Arthur Rubinstein és Ignacy Jan Paderewski ünnepelt koncertjeit.[2]
Muzsikusi pályája
[szerkesztés]
1923-ban Vilniusban dolgozott, ügyvédként és az ottani Konzervatórium tanáraként. Találkozott Karol Szymanowskival és lelkesen csodálta a muzsikáját. Kapcsolatban állt a Reduta nevű színházzal is, több produkciójukhoz írt zenét.[2] Röviddel 1931-es lengyelországi visszatérése után[2][4] Poznańban lett tanár (1939-ig), a háború után pedig rövid időre Lublinba költözött.[2] 1947 és 1962 között a poznańi Állami Zeneművészeti Főiskolán tanított,[1] 1947 és 1950 között pedig ő volt az igazgatója a Nemzeti Opera Akadémiának, és ebben az időben alakult meg a kezdeményezésére a Filharmonia Poznańska zenekar.[5]
Mindezeken túl, ő volt a kezdeményezője a Poznańi Zenei Tavasz nemzetközi kortárs zenei fesztiválnak, ahol a modern zenét teljes fényében mutatták be.[3] Szintén egyik szervezője volt a Henryk Wieniawski Nemzetközi Hegedűversenynek.[2] 1951 és 1962 között Varsóban dolgozott, először a Fryderyk Chopin Zeneakadémia tanáraként, majd a Lengyel Zeneszerzők Egyesületének vezetőjeként.[2]
Számos tanítványa volt, közéjük tartozott Zbigniew Bargielski, Augustyn Bloch, Joanna Bruzdowicz, Wojciech Lukaszewski, Tadeusz Wojciech Maklakiewicz, Boleslaw Ocias, Witold Rudzinski, Marek Sart, Aleksander Szeligowski és Antoni Szuniewicz.
Szeligowski, a szervező
[szerkesztés]
(Józef Kopczyński alkotása, 1966)
Lwów akkori zenei életét a városi opera, a szimfonikus zenekar, a Zenei Társaság és a Konzervatórium határozta meg, és Szeligowski igen aktív szerepet játszott annak szervezésében. Olyan jeles művészek látogattak rendszeresen a városba, mint Felix Weingartner és Oscar Nedbal, és gyakran szerepeltek a műsoron Giuseppe Verdi és Richard Wagner művei. 1951 és 1954 között elnöke volt a Lengyel Zeneművészek Egyesületének, 1953-ban pedig tagja volt a Lengyel Zeneműkiadók és Central Pedagogical Office for Arts Education (COPSA) elnökségének.[6]
Tadeusz Szeligowski 1963. január 10-én hunyt el Poznańban és a Górczyński temetőben temették el. Hamvait 1965-ben a poznańi Szent Adalbert-templom altemplomában helyezték nyugalomra, ahol számos jeles lengyel alussza örök álmát.[6][7][8]
Díjak, elismerések
[szerkesztés]Tadeusz Szeligowski számos elismerésben részesült, köztük:
- 1949: III. helyezés a 2. Chopin Zeneszerzői versenyen a d-moll zongoraszonátájáért[9]
- 1949: II. díj a Lengyel Rádió zenei versenyén, a Panicz i dziewczyna (A kis herceg és a leány) című kompozíciójáért[9]
- 1950: Állami Díj II. fokozata a Paw i dziewczyna (A páva és a leány), az Arion (Areión) és a Wesele lubelskie (Lublini menyegző) című műveiért[3]
- 1951: Állami Díj I. fokozata A diákok lázadása című operájáért[3]
- 1963: Lengyelország miniszterelnökének díja a gyermekek és az ifjúság számára írt alkotásaiért[6]
- 1963: A Lengyel Zeneszerzők Egyesületének posztumusz díja egész életművéért (a díjat minden év január 17-én ítélik oda).[10]
Számos egyéb díjat és kitüntetést is kapott, egyebek közt:
- Poznań városának Zenei Díja (2011. október)
- 1952: Arany Érdemkereszt[11]
- 1952: Lengyelország Újjászületése érdemrend[10]
1966-ban tiszteletére emléktáblát avattak a poznańi Chełmoński utca 22. ház falán, ahol 1947-től haláláig élt és alkotott (Józef Kopczyński műve)
Művei
[szerkesztés]Hangszeres művek
[szerkesztés]Zenekari művek
[szerkesztés]- Z chłopa król (A parasztkirály) - Nyitány Piotr Baryka komédiájához, zenekara (1926)
- Kaziuki[12] - zenekari szvit (1928–29)
- Koncert (Concerto) zenekarra (1930)
- Suita archaiczna (Archaikus szvit) zenekarra (1930)
- Mała suita (Kis szvit) zenekarra (1931)
- Koncert klarnetowy (Klarinétverseny) (1933)
- Andante klarinétra és zenekarra (1933)
- Niebieski ptak (Kék madár) - zenekari szvit (1936)
- Epitaphium na śmierć Karola Szymanowskiego (Sírvers Karol Szymanowski halálára), vonószenekarra (1937)
- Suita kolędowa (Karácsonyi szvit), vonószenekarra (1939)
- Koncert fortepianowy (Zongoraverseny) (1941)
- Suita lubelska (Lublini szvit), kis zenekarra (1945)
- Kupałowa noc - Kupałowa-éj,[13] zenekari szvit (1945)
- Nokturn (Nocturne) zenekarra (1947)
- Uwertura komediowa (Komédia nyitány[14]) kis szimfonikus zenekarra (1952)
- Paw i dziewczyna (A páva és a leány), balettszvit zenekarra (1953)
- Cztery tańce polskie (Négy lengyel tánc) szimfonikus zenekarra (1954)[9]
Kamaraművek
[szerkesztés]
- Pieśń litewska (Litván dal hegedűre és zongorára (1928)
- Kwartet smyczkowy nr 1 (1. vonósnégyes, (1928–29)
- Ricercar (Ricercar) négy hangszerre vagy énekhangra (1931)
- Kwartet smyczkowy nr 2 (2. vonósnégyes), (1934-1935)
- Trio oboára, brácsára és csellóra, (1935)
- Rybi bal, (Halak bálja), dal gyermek kórusra (1937)
- Air grave et air gai (Lassú és friss) angolkürtre és zongorára (1940)
- Nokturn (Nocturne) csellóra és zongorára, (1943)
- Taniec (Tánc) csellóra és zongorára, (1943–45)
- Poemat (Költemény) csellóra és zongorára, (1943–45)
- Pastorale (Pastorale csellóra és orgonára, (1943–45)
- Sarabanda (Sarabande) csellóra és orgonára, (1943–45)
- Orientale csellóra és zongorára, (1945)
- Kwintet na instrumenty dęte (Fúvós kvintett[15]) (1953)
- Sonata (Szonáta) fuvolára és zongorára, (1953)
- Na łące, (A réten) szvit két zongorára, (1955)
- Trio (Trió) hegedűre, csellóra és zongorára (1955-1956)
- Polskie piosenki miłosne (Lengyel szerelmes dalok) furulyákra (1959)[9]
Zongoraművek
[szerkesztés]- Wariacje na temat pieśni ludowej (Változatok egy népi témára) (1927)
- Gitary z Zalamei, (Zalameai gitárok) (1938–39)
- Sonatina (Szonatina) (1940–41)
- Taniec rosyjski (Orosz tánc) (1942)
- Sonata d-moll szonáta (1949)
- Dwie etiudy na podwójne dźwięki (Két etűd kettős hangokkal) (1952)
- Drobne utwory (Kis darabok) (1952)
- Drobiazgi, (Apróságok) négy kézre (1952)[9]
Vokális művek
[szerkesztés]Énekszólóra írt darabok
[szerkesztés]- Nos qui sumus - Motetta két férfihangra (1929)
- O vos omnes - motetta három női hangra (1929)
- Timor et tremor - motetta kontraaltra és tenorra (1929)
- Missa de Angelis három női hangra (1942)
- Ave Maria három női hangra (1943 )
- Regina Coeli Laetare három női hangra (1943)
- Popule meus három női hangra (1943)
- Veni Creator három női hangra (1943)[9]
A cappella kórusművek
[szerkesztés]- Dwie pieśni białoruskie (Két belarusz dal), a cappella vegyes karra (1930)
- Pod okapem śniegu (A hó eresze alatt) - Karácsonyi ének vegyes karra, (1933–34)
- Angeli słodko śpiewali - (Az angyalok édesen énekeltek[16]) motetta vegyes karra, (1934)
- Przepióreczka (A fürj) - Belarusz népdal férfikarra, (1934)
- Regina Coeli Laetare vegyes karra, (1934)
- Już nam czas (Itt az idő) férfikarra, (1935)
- Pieśń żeglarzy, (Vitorlások dala) vegyes karra, (1938)
- Psalm Joyful in memoriam Guillaume Dufay (Örvendező zsoltár Guillaume Dufay emlékezetére) vegyes karra, (1938)
- Msza Mise) női kórusra (1942)
- Stabat Mater (Stabat Mater) vegyes karra (1943)
- Pange lingua] (Pange Lingua Gloriosi Corporis Mysterium) vegyes karra (1943)
- Pięć pieśni ludowych z Lubelszczyzny (Öt népdal Lublin vidékéről) női vagy gyermekkarra, (1945)
- Pięć pieśni ludowych z Lubelszczyzny (Öt népdal Lublin vidékéről) három vegyes karra, (1945)
- Cztery pieśni weselne z Lubelszczyzny (Négy lakodalmi dal a lublini régióból) vegyes karra, (1945)
- Koszałki-opałki, (Badarságok) scherzo férfikarra, (1946)
- A wyjrzyjcież, pacholęta, dal vegyes karra (1948)
- Pieśń 10-lecia [wersja II] (Dal a 10. évfordulóra) vegyes karra, (1955)
- Psalm CXVI „Laudate Dominum” vegyes karra vagy fiúkórusra, (1960)[9]
Vokális művek, hangszeres kísérettel
[szerkesztés]Énekhangra és zongorára
[szerkesztés]- Wanda, (Wanda) dal énekhangra és zongorára (1927)
- Pieśni ludowe litewskie (Litván népdalok) (1927)
- Pieśni zielone (1929)
- Lilies - (Liliomok), ballada (1929)
- Dęby - (Tölgyek), elégia (1929)
- W olszynie - (Az égeresben), idill (1929)
- Chmiel - (A komló), menyegzői dal (1929)
- Alegorie kwietne (Virágos allegóriák) (1934)
- Piosenki do słów Jarosława Iwaszkiewicza (Dalok Jarosław Iwaszkiewicz szövegeire) (1945)
- Zielona brzózko, (Zöld nyírfácska), dal (1947)
- Dziewczyno moja, (Leánykám) (1947)
- Od Różana trakt, (1947)
- Arion (Areión) tenor hangra és zongorára, (1949)
- Demon (Démon), tenor hangra és zongorára, (1949)
- Gołębie (Galambok), szoprán hangra és zongorára, (1949)
- Ballada o Kostce Napierskim (Kostka Napierski[17] balladája), (1951)
- Piosenka o trzech Mauretankach, (Dal a három mauritániairól), dal (1953)
- Soledad (Magányosság) (1960)[9]
Vokális és hangszeres együttesekre írt művek
[szerkesztés]- Psalm XVI - (XVI. zsoltár), oratórium (1931)
- Msza łacińska (Latin mise) vegyes karra és orgonára, (1932)
- Wiśnia blues (Meggy blues) énekhangra, csellóra és zongorára, (1934)
- Ave Maria szoprán hangra, női kórusra és orgonára, (1943)
- Aria (Ária) szoprán hangra és orgonára, (1943)
- Siadajcie wszyscy wokoło z nami, (Üljön mindenki körénk), szvit 12 népi dallamra az 1810-1875 időszakból, vegyes karra (vagy szopránra és altra) és zongorára, (1945)
- Tryptyk (Triptichon) szopránra és zenekarra, (1946)
- Kantata o sporcie „100 m” (Kantáta a 100 méteres síkfutásról), énekszólóra, kórusra és zenekarra, (1948)
- Suita weselna (Menyegzői szvit) szopránra, tenorra, női kórusra, vegyes karra és zongorára, (1948)
- Wesele lubelskie (Lublini menyegző) szopránra, vegyes karra és kis zenekarra, (1948)
- Panicz i dziewczyna, (A kis herceg és a leány) zenei dialógus szopránra, baritonra, vegyes karra és zenekarra vagy zongorára, (1948-1949)
- Rapsod (Rapszódia) szoprán hangra és zenekarra, (1949)
- Karta serc, (Kőr kártya) kantáta szopránra, vegyes karra és szimfonikus zenekarra, (1952)
- Zosia, (Sophia) szvit kórusra és zenekarra, (1952)
- Renegat, (A hitehagyott) ballada basszus hangra és zenekarra vagy zongorára, (1953)
- Pieśń 10-lecia [wersja I] (Dal a 10. évfordulóra, I. változat) kórusra
- Odys płaczący i opuszczony (Az elhagyott és jajgató Odüsszeusz) rádiós opera-oratórium, beszélőre, kórusra és szimfonikus zenekarra, (1962)
- Rex inclitus (Rex gloriosus), kantáta énekszólóra, kórusra és szimfonikus zenekarra (befejezetlen, 1962)[9]
Színpadi művek
[szerkesztés]- Paw i dziewczyna, (A páva és a leány) balett három felvonásban (1948)
- Bunt żaków (A diákok lázadása[18]) opera négy felvonásban (1951)
- Krakatuk, opera három felvonásban, prológussal (1954)
- Mazepa, (Mazepa) balett három részben (1958)[9][19]
- Teodor Gentleman, kétfelvonásos opera ( 1960)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Sokol, Stanley S.. The Polish Biographical Dictionary. Bolchazy-Carducci Publishers, 397. o. (1992). ISBN 0-86516-245-X
- ↑ a b c d e f g h Naxos: Tadeusz Szeligowski (1896-1963). Naxos.com. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
- ↑ a b c d Le Nart, Agnieszka: Tadeusz Szeligowski. Adam Mickiewicz Institute (AMI). [2012. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 17.)
- ↑ Thomas, Adrian. Polish music since Szymanowski. Cambridge University Press, 10. o. (2005). ISBN 0-521-58284-9
- ↑ Rubin & Partners: Poznan Philharmonic Orchestra. Price Rubin & Partners. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)[halott link]
- ↑ a b c Mrygoń, Adam: Tadeusz Szeligowski (1896-1963). Encyklopedia Muzyczna PWM, vol. 10. Polish Widawnictwo Muzycne SA. [2014. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
- ↑ Crypt of Merit in Poznań. [2014. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 21.)
- ↑ pl:Kościół św. Wojciecha w Poznaniu#Poznańska Skałka
- ↑ a b c d e f g h i j Polish Culture: Tadeusz Szeligowski. Culture.pl. [2012. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
- ↑ a b ZKP: PCU Award. Laureaci Nagrody ZKP. Polish Composers’ Union. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
- ↑ Monitor Polski: Order of the Prezident of the Republic - 1078. Granting State Awards on 22 July 1952. Monitor Polski.gov.pl. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.) (lengyelül)
- ↑ Szent Kázmér-napi zarándoklati vásár Vilniusban. Kaziuki - Wilno. YouTube.
- ↑ A nyári napforduló ünnepléséhez kapcsolódó, örömtüzek gyújtásával, énekléssel, tánccal töltött éjszaka, ősi keleti szláv népi rítus. Forrás: Kupała, kupalnocka, kupałowa noc.
- ↑ Comedy Overture. YouTube
- ↑ Woodwind Quintet - a LutosAir Quintet előadásában. YouTube
- ↑ Angeli słodko śpiewali. YouTube
- ↑ en:Aleksander Kostka Napierski (1620-1651), lengyel kapitány volt, aki a harmincéves háború idején zsoldosként svéd szolgálatban állt. 1651-ben felkelést szervezett, amelyet azonban levertek. Halálra ítélték és karóba húzták.
- ↑ Az opera alapjául szolgáló történetről bővebben: Bunt żaków - historia obyczajowa, w opisie dość frywolna Archiválva 2014. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Magocsi, Paul Robert. A history of Ukraine. University of Toronto Press, 240. o.. ISBN 0-8020-7820-6
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Tadeusz Szeligowski című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Zofia, Lissa; Rise of scholars, Tadeusz Szeligowski, PWM, Kraków 1957
- Rozmowy "Movement Music". Says Tadeusz Szeligowski, Movement Music 1959
- Podhajski, Marek; Tadeusz Szeligowski: counterpoint studies with Nadia Boulanger, Res Fact No. 8, PWM, Kraków 1977
- Szantruczek, Tadeusz; Compose... and die. The thing about Tadeusz Szeligowski, Ars Nova, Poznan 1997
- Szeligowski, Tadeusz; (biography), in: Encyclopedia of Music, ed. by A. Chodkowski, OWN, Warsaw 2001, p. 866
- Szeligowski, Tadeusz; (biography), in: M. Hanuszewska B. Schaeffer, Polish Almanac of contemporary composers, PWM, Kraków 1982, p. 263-265
- Szeligowski, Tadeusz; Studies and Memories, edited by F. Wozniak, Pomerania, Bydgoszcz 1987
- Szeligowski, Tadeusz; Around the author and his works, ed. by T. Brodniewicz, J. Kempinski, J. Tatar, Ars Nova, Poznan 1998
- Szeligowski, Tadeusz; The 10th anniversary of the composer's death, the materials of the scientific session, Academy of Music, Gdańsk 1973
