Tóhoku
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Tóhoku | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Japán |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 9 020 531 fő (2015)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 66 889,55 km² |
| Időzóna | japán standard zóna |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 38° 54′ 00″, k. h. 140° 40′ 12″38.900000°N 140.670000°EKoordináták: é. sz. 38° 54′ 00″, k. h. 140° 40′ 12″38.900000°N 140.670000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tóhoku témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tóhoku (japánul 東北地方, Tóhoku-csihó) Japán egyik földrajzi régiója, az ország legnagyobb szigete, Honsú északkeleti részén (Tóhoku jelentése japánul "északkelet"). Micsinoku néven is ismerik.
Hat prefektúrából áll: Akita, Aomori, Fukusima, Ivate, Jamagata, Mijagi.
Tóhoku a bennszülött ainu nép utolsó bástyája Honsún, sok csata színhelye, szép természeti környezettel, de kemény éghajlattal. A régióról a haikuköltő Macuo Basó Oku no hoszomicsi ("Keskeny út északra") című művében emlékezik meg.
Tóhoku, mint Japán jórésze, hegyes-dombos vidék. Észak-déli irányban az Ou-hegység szeli át. A történelmi időkben először a 7. század és a 9. század közt települt be, jóval azután, hogy a japán civilizáció és kultúra gyökeret vert Japán középső és délnyugati részeiben.
Tóhoku a szigetország hagyományos magtára, amely ellátta Szendai, Tokió és Jokohama piacait rizzsel és egyéb mezőgazdasági termékekkel, bár a régióban az 1960-as években fejlődésnek indult a vas-, acél-, cement-, papír- és vegyipar és az olajfinomítás is. Tóhoku Japán rizstermésének mintegy egyötödét teszi az asztalra, bár éghajlata zordabb, mint Honsú más részeié és csak egy aratást enged meg évente a rizsföldekről.
A régió lakossága a völgyekben koncentrálódik. Tengerpartjai kevéssé alkalmasak a kikötők fejlesztésére, ezért a régióban nagy fontosságra tett szert a belföldi közúti és vasúti szállítás. A központi hegylánc alacsony pontjai megkönnyítik a közlekedést a lánc két oldalán lévő völgyek közt.
A tóhoku nyelvjárás ebben a régióban a legelterjedtebb.
A turizmus fontos iparrá vált a régióban. A turisták a következő helyeket látogatják szívesen:
- Hiroszaki
- A Macusima-öböl szigetei
- Tovada-tó
- Az Oirasze folyó völgye
- Tazava-tó
- Kakunodate
- A Rikucsú Tengerpart Nemzeti Park
- A Bandai-Aszahi Nemzeti Park
- Szanriku tengerpart
- Morioka
- Hiraizumi
- Aizu
- Bandai-hegy
- Deva Három Hegye
Aomori prefektúra, Tóhoku régió | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Városok |  | ||||||||||||||||
| Körzetek | |||||||||||||||||
Ivate prefektúra, Tóhoku régió | |||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Városok |  | ||||||||||||||||||||
| Körzetek | |||||||||||||||||||||
Mijagi prefektúra, Tóhoku régió | |||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szendai |  | ||||||||||||||||||||
| Városok | |||||||||||||||||||||
| Körzetek | |||||||||||||||||||||
Akita prefektúra, Tóhoku régió | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Városok |  | ||||||||||||
| Körzetek | |||||||||||||
Jamagata prefektúra, Tóhoku régió | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Városok |  | ||||||||||||||||
| Körzetek | |||||||||||||||||
Fukusima prefektúra, Tóhoku régió | |||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Városok |  | ||||||||||||||||||||||||||
| Körzetek | |||||||||||||||||||||||||||
