Szungni állomás
Megjelenés
Szungni állomás | |||||
Az állomás peronján | |||||
Helyi elnevezés | |||||
Hangul | 승리역 | ||||
Handzsa | 勝利驛 | ||||
McCune–Reischauer átírás | Sŭngni-yŏk | ||||
Átdolgozott átírás | Seungri-yeok | ||||
Magyaros átírás | Szungni-jok | ||||
Alapadatok | |||||
Vágányok száma | 2 | ||||
Cshollima vonal | |||||
Megnyitása | 1973. szeptember 6. | ||||
Típusa | föld alatti, középperonos | ||||
Elhelyezkedése | |||||
é. sz. 39° 01′ 20″, k. h. 125° 45′ 08″39.022290°N 125.752140°EKoordináták: é. sz. 39° 01′ 20″, k. h. 125° 45′ 08″39.022290°N 125.752140°E | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szungni állomás témájú médiaállományokat. |
Szungni állomás (hangul: 승리역, Szungni-jok, handzsa: 勝利驛, RR: Sŭngni-yŏk , ’Győzelem’) állomás Észak-Koreában, Phenjan Csung-kujok ( ) városrészén, a phenjani metró vonalán. 1973. szeptember 6-án adták át. Közelében található az Ongnjugvan ( ), az ország egyik legnevezetesebb étterme.[1]
Cshollima vonal | ||
---|---|---|
Moranbong Pulgunbjol ( ) felé |
metróvonal |
Ponghva ( ) Puhung ( ) felé |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ju, Seong-ha. Pyeongyang jabonjuui baekgwajeonseo (e-book) (koreai nyelven), Kyobobook, 212–216. o.. ISBN 9791187691198 (2018)