Szerkesztővita:Gabucino/Archívum-01

Köszöntünk a magyar Wikipédiában, Gabucino/Archívum-01! A Wikipédia szerkesztésének fortélyaihoz az első lépések oldalon találsz bevezetőt. A szerkesztést a homokozóban gyakorolhatod. Ha bármi kérdésed lenne, akkor a kocsmafalon érdeklődhetsz. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a szerkesztői lapodon (például érdeklődési körödről, nyelvtudásodról). A személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ezen üdvözlet is példa rá. Kérünk, hogy a vitalapokon így írd alá hozzászólásaidat: ~~~~. Jó szerkesztést és tartalmas szórakozást kívánunk! – KovacsUr 2007. április 8., 22:10 (CEST)

MOCSKOS FASISZTA DISZNÓ HALÁL RÁD! MIÉRT KELL BÁNTANI SZEGÉNY CIGÁNYOKAT? SEMMIT SE CSINÁLTAK! NAZIS RAUS!!!!!!!! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 195.228.240.75 (vitalap | szerkesztései)

Hangnem

Szia! Szeretnélek megkérni, hogy a jövőben tartózkodj a „noname marha” [1], „bolsi” [2] és hasonló kedves becézések alkalmazásától a viták során (lásd még WP:KSZT, WP:CIV). További jó munkát! – KovacsUr 2007. április 8., 22:10 (CEST)

Ok.

Időrend

A vitalapokon lécci ne kézzel írd alá a hozzászólásaidat, hanem a ~~~~ jelekkel (vagy a gombbal), mert az időt és dátumot is beszúr; és lehetőleg időrendben, a szakasz aljára írj (ha új szakaszt nyitsz, akkor a lap aljára). Máskülönben teljesen követhetetlenek lesznek a viták. --Tgr ^vita / IRC 2007. április 8., 22:18 (CEST)

Értesítés blokkolásról

Értesítelek, hogy a WP:3VSZ súlyos, sorozatos megsértése, valamint a szerkesztési összefoglalókba írt antiszemita, rasszista megjegyzéseid miatt 3 napra felfüggesztem a szerkesztési jogaidat.

--DHanak :-V 2007. április 12., 12:25 (CEST)

Tagadom, hogy megjegyzéseket, vagy antiszemita és rasszista szövegeket írtam volna. --192.190.173.60 2007. április 12., 12:30 (CEST)

Csak írni tudsz, olvasni nem?

Ha nem tették volna tönkre az országot, akkor most szeretnék a zsidókat. - ez nálam bőven kimeríti az antiszemitizmus fogalmát. --DHanak :-V 2007. április 12., 12:45 (CEST)

Személyes véleményed ("ez nálam...") érdektelen, mutass lefektetett szabályt, vagy lépj tovább. Trigger-happy... Egyébként amit írtam, azt a történelem számtalanszor igazolta (a példákat te is tudod, nem akarok korrepetációt tartani alapismeretekből), remélem azt azért nem hazudtolod meg. Lásd a Károlyi Mihály szócikket, igaz ott is szinte csak az én csökönyös kitartásomnak köszönhető, hogy elkezdett beszivárogni néhány használható - és vitális! - háttérinformáció. Ezért leginkább köszönetet érdemelnék, de ellenségeimtől erre nem számítok, a velem egyetértőktől pedig nem várom el. --Gabucino 2007. szeptember 20., 00:36 (CEST)

A blokk kijátszásáért, valamint a figyelmeztetés ellenére a szerkesztési háború folyatásáért a blokkot három napról három hónapra hosszabbítottam meg. --DHanak :-V 2007. április 12., 12:45 (CEST)

Károlyi és a tüzelés

Előzmény: User vita:Villanueva#Károlyihoz

„1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom délutánján, miután az utcai gyújtóbeszédektől feltüzelt - amelyekben Károlyiék minden baj okozójaként a régi rendszer vezetőit és a "felesleges" háborút nevezték meg, ezáltal kergetve a tömegeket az anarchia, az osztályharc, a náluk több vagyonnal rendelkezők kirablása felé - a Nemzeti Tanácsra felesküdött katonai egységek elfoglalták Budapest középületeit, az uralkodó nevében József főherceg Károlyit nevezte ki miniszterelnökké.”

Ezt a mondatot rövidítettem le elsősorban azért, mert mondattanilag katasztrofális, alig érthető. A történeti hitelességéhez nem tudok hozzászólni, de a gondolatjelek közötti mellékmondat szemléletmódja nem tűnik tudományosnak, objektívnek. Azt javaslom, hogy ugyanebben a formában semmiképp se tedd vissza a szövegbe. --Villanueva 2007. augusztus 10., 19:58 (CEST)

Ha szamodra nem "tunik" tudomanyosnak illetve objektivnek, torolgetes helyett pl annyit tehetsz, hogy megcafolhatod "tudomanyosan" es "objektiven". --Gabucino 2007. augusztus 31., 13:17 (CEST)

Itt valami tévedés lesz. Nem egy állítás hamisságát kell bizonyítani, hanem az állítást. „A bizonyítás terhe mindig azon a szerkesztőn van, aki az adott tartalmat bele szeretné írni a szócikkbe.” --Tomeczek^Üzenet 2007. augusztus 31., 13:46 (CEST)

Tomeczek, olvasd el a fenti "Elozmeny" linket inkabb. --Gabucino 2007. augusztus 31., 13:52 (CEST)

Továbbá: lehet úgy is wikipédiát írni, hogy "vót egy ószirózsás forradalom". Csakhogy ennek vajmi kevés információértéke van, nekem például mindössze ennyit tanítottak a gimnáziumban, és majdnem 10 évnek kellett eltelnie, hogy autodidakta módon kutatva rábukkanjak a folyamatok okaira. Szerintem a wikipédiának nem egy 16 éves gyerek tudásszintjét kell tükröznie, szólj ha nem értesz egyet. Mellesleg érdekes, hogy úgy gondolod: Károlyi aknamunkája nélkül, tisztaarcú fiatalok foglalták el "Budapest közintézményeit". Engedd meg, hogy én mégis erre az álomszerű elgondolásra kérjek bizonyítékot. --Gabucino 2007. augusztus 31., 13:57 (CEST)

Köszönöm, elolvastam. Továbbra is ajánlom figyelmedbe az általam belinkelt oldalt, amely a Wikipédia egyik irányelvét tartalmazza. Mint azzal bizonyára tisztában vagy, „Az itt leírtak minden szerkesztő számára követendőek.” Forrást ahhoz kell csatolni, amit beleírsz a cikkbe. Ez nem lehet vita alapja. --Tomeczek^Üzenet 2007. augusztus 31., 14:02 (CEST)

Szívesen, de nem olvastad el, hiszen beleírtam legalább egy forrást. --Gabucino 2007. augusztus 31., 14:03 (CEST)

Mellesleg mit ír a wikipédia szabályzat egy forrással alátámasztott történelmi tény forrás megjelölése nélküli, személyes meglátás alapján törtenő törléséről? --Gabucino 2007. augusztus 31., 14:05 (CEST)

De igen, elolvastam, ezt talán én biztosabban meg tudom állapítani, mint te. Forrást nem írtál, te egészen pontosan azt írtad, hogy „Tormay Cecile-féle”. Kérdés hogy T. C.-féle micsoda, mikor, hol jelent meg, hol hozzáférhető? Ennek az utánakereshetősége megegyezik a nullával, ez így nem forrás. Másrészt pedig a forrás (ha a pontos adatai megvannak) nem egy user vitalapjára kell, hogy felkerüljön, hanem a szócikkbe, azon belül is pontosan oda, ahova és amire vonatkozik. Várom, hogy ez megtörténjen, hiszen bizonyára számodra is fontos, hogy állításaidat igazolni tudd. Végül pedig kérdésedet költőinek tekintem, ugyanis semmiféle forrással alátámasztott történelemi tény nem került törlésre. --Tomeczek^Üzenet 2007. szeptember 1., 14:43 (CEST)

Egyetértek Tomeczekkel. Habár én vele ellentétben egyáltalán nem értek a történelemhez, csak azt tudom bizonyosan, hogy a dolgok mindig sokkal bonyolultabbak szoktak lenni a valóságban, mint ahogy azokat a történelemtanárok tanítják. Olvasmányaim alapján bennem is az a kép alakult ki, hogy ez az őszirózsás forradalom sem volt olyan tökéletes, szeplőtelen, mint ahogy az isiben tanultuk, hanem burjánzó erőszak, fosztogatások, szélsőséges eszmék is voltak itten. De azt állítani, hogy mindez azért volt, mert bizonyos gyanús elemek rosszindulatú szónoklataikkal megvadították a békés lakosságot, hát ez egy olyan állítás, amit nagyon súlyos érvekkel, forrásokkal illik megtámogatni, főleg egy lexikonban. --Villanueva 2007. szeptember 1., 16:08 (CEST)

Nemcsak történelmi, de társadalmi kérdés ez, a "Továbbá, lehet úgy is" kezdetű, és feljebb az "Előzmény" linken szereplő bekezdésekben leírtam, hogy az ilyen kommunista forradalmak hogyan is működtek, és milyen utcai propagandát folytattak. Ennek igazságtartalmáról gondolom nincs vita, ezt a mai történelem elismeri, de szóljatok ha valami problémát láttok vele. Örülök hogy végre nem lett kapásból törölve amit írtam, pontos forrást fogok megjelölni, amint visszakapom a kölcsönadott irodalmaimat. :O --Gabucino 2007. szeptember 19., 13:41 (CEST)

Örülök, hogy az első forrás megérkezett: Thomas Sakmyster: "Admirális fehér lovon", 293. o. Légyszíves pontosítsd (kiadás helye és ideje), illetve ha lehet (és miért ne lehetne?) ISBN számot is adj meg. És a forrást ne szerkesztési kommentárba, hanem a szócikkbe tedd, lábjegyzetként. Amennyiben nem ismered a pontos eljárást, írd meg az adatokat a vitalapomra (vagy akár ide), és én beírom majd a szócikkbe a megfelelő formában. --Tomeczek^Üzenet 2007. szeptember 19., 19:47 (CEST)

Ott van. --Gabucino 2007. szeptember 19., 23:13 (CEST)

Nem azér, de a Sakmyster immár lassan egy éve ott van mindenféle adatával együtt, nem hiányzott az ISBN se. – Bennó  ^(beszól) 2007. szeptember 20., 00:20 (CEST)

Pardon, mer nem úgy van az mégse, csak én vagyok hülye. A Horthy-lapon szerepelt Sakmyster az összes adatával együtt, KM-nél nem. Bár szégyen-gyalázat, ha valaki nem tudja kívülről. :) – Bennó  ^(beszól) 2007. szeptember 20., 00:21 (CEST)

:) Egyébként egyetértek. --Gabucino 2007. szeptember 20., 00:23 (CEST)

Hangem (1 nap blokk)

[3]

Az, hogy "ámokfutó" és "tuskó cionista" nem fér bele a civilizált hangnembe. 1 napra felfüggesztettem a szerkesztési jogaidat.

-- nyenyec ☎ 2007. szeptember 20., 03:38 (CEST)

míg pl az Immanuel nevű minősíthetetlen szinvonalon, hangnemben, és előítélettel szerkesztő user maximum annyit kap a vitalapján, hogy "léccine" - Semmi gond nyenyec, mint írtam, ezt a kettős mércét vártam. Blokkolhatsz évekre is (nem mintha a neten bárkit lehetne blokkolni, lásd pl hogy épp szerkesztek - képzeld nem tűröm, ha elnyomnak miközben igazam van - főleg egy napra, ennyire minek tiltani?), mert leszarom a wikipédiát a hozzád hasonló idióták miatt. Amúgy FYI az idézett lapon szerepel hogy, más userlapjának a szerkesztése komoly kihágás. Mit tesz Isten, egyik, engem szerkesztő idióta se kapott érte bant. Én nem vagyok olyan türelmes mint Blogadmin, ezért panaszt emelek ellened (is) a megfelelő fórumokon. --195.70.36.159 2007. szeptember 20., 09:26 (CEST)

Ez itten egy feljelentéssel való fenyegetőzés, aminek a humortartalma igen jelentős. Másféle tartalma viszont nincs. OsvátA Palackposta 2007. szeptember 20., 09:32 (CEST)

OsvátA egyéni hülyesége, lehet kacagni: - ilyet szól, "feljelentés". Ghettalife. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 195.70.36.159 (vitalap | szerkesztései)

Kedves 195.70.36.159, függetlenül attól, hogy te vagy-e Gabucino, névtelenre kódolva, kacaghatsz, a te dolgod. Eltiltása előtt Gabucino fenyegetőzött, azzal, hogy illetékes helyekhez fordul. Ez magyarul feljelentéssel való fenyegetőzés.

Csak ott a bibi, hogy ebben a dologban, vagyis abban, hogy hagyjuk-e, miszerint Gabucino ráerőszakolja a Wikipédiára saját különbejáratú véleményét, nos ebben MI vagyunk az illetékesek. És sokan vagyunk, nemcsak X és Y userek. Ennyit.--Linkoman 2007. szeptember 20., 10:12 (CEST)

Igen, köszi a példát: ez a hozzáállás amiről beszéltem. Mit nekünk szabály, többen vagyunk, leszavazunk. --87.97.42.28 2007. szeptember 20., 11:01 (CEST)

Kedves Gabucino, hidd el, hogyha nagyon nem akarunk egy viselkedésformát vagy tartalmat látni itt, akkor megvannak rá az eszközeink, hogy ne legyen itt. Máskülönben már szanaszét vandalizálták volna a Wikipédiát, ugye.

Arra kérnélek, hogy a userlapodon látható személyeskedéseket távolítsd el, akár tőled származnak, akár nem.

Köszi, nyenyec ☎ 2007. szeptember 20., 13:33 (CEST)

Mivel nem tartom magam komplett hülyének az IT-hez, szeretem azt gondolni hogy tudom miről beszélek, épp ezért felesleges nekem bizonygatni hogy mit tudtok és mit nem. A wikipédia szanaszét vandalizálása ügyében pl Immanuellel beszélj (a jelek szerint mindenki puszipajtija), az én munkásságom ezzel ellentétes. --Gabucino 2007. szeptember 21., 08:54 (CEST)

Óh, és mellesleg ha a wikipédia szinvonalára (kunc) károsnak találod azt, amit szerkesztőtársaid az userlapomra firkantottak, hát őket vond felelősségre, nekik engedni fogom, hogy leszedjék. Én viszon nem fogok utánuk takarítani. Egyébként sem vallom az itt széles körben elfogadott jelszót, hogy "a múltat végképp eltörölni". --Gabucino 2007. szeptember 21., 09:11 (CEST)

Ha jól olvasom, egy kurvaanyátokkal vágtál neki a wiki szerkesztésnek, uh nem értem, mi bajod a veled kontaktusba került szerkesztők stílusával, a tiedhez képest messze finomabbak, sőtsőt. Talán ha legközelebb betoppansz, a hangosan elkurjantott „kurva anyátok” helyett megpróbálkozhatnál a hellóval, no meg a párbeszéléssel, de ez csak egy tipp. Talán más lesz a fogadtatás, meg a „mérce” a megítéléseddel kapcsolatban. Ha meg valakit véleményezni akarsz, tedd itt: Wikipédia:Felhasználók véleményezése. Meglátjuk, igazad van-e. Ha tetszik, ha nem, be kell tartanod a wiki játékszabályait. Persze ezek sincsenek kőbe vésve, lehet lázadni, szeretjük az ilyet, ha ezt az utat szretnéd járni, heggesztettünk hozzá némi segítséget is: Útmutató szabadságharcosoknak. --Vince ^blabla :-) 2007. szeptember 20., 19:32 (CEST)

Én kurvaanyázást nem látok, a "párbeszédet" pedig mindig az emlegeti (és éppen ezért), aki erre a legkevésbé hajlandó. Mindazonáltal amit eddig írtam az továbbra is fennáll, lásd fejlemények (0), ideértve a nevezett szerkesztők jellemzését. Eddig egyetlen korrekt adminnal (?, de amúgy mindegy is) találkoztam itt, aki nem csak álságos cirádákat ró a korrektségről, együttműködésről meg hasonlókról hanem teszi is, ő pedig User:Bennó. --Gabucino 2007. szeptember 21., 08:54 (CEST)

Folytatás.

„ Tíz évvel ezelőttig egyébként még nem volt ilyen szar az egész. Észrevettétek (ti gondolom igen...), hogy a wikipedia valójában az egyik legkártékonyabb internetes deformáció? Központosított, cenzúrázott, általánosságokkal teli "polkorrekt" zsidófórum, a szokásos "kommunális" légkörbe burkolva. Ma már azon se lehet úgy végigscrollozni a lapot, hogy ne ütköznék bele 5-6 keretes részbe, ahol valami okos véleményvezér leírja hogy ez a szekció ezért-azért nemjó, törölni, mergelni, átírni kéne, jaj szegény guideline-ok, etc. Hová lett a "diversity is good" szlogen?.. Elég vicces volt azt is több alkalommal olvasni, ahogy ezek az egysejtűek sírtak hogy "jajmilesz ha az USA lezárja/megveszi/whatever a netet, jajajaj!" Képmutatók, és ostobák. Amit a rinyálás szüneteiben építetek, az a szokásos ideológia, a korlátok közé szorított "szabadság", meg a vidám barakk. Ma már jól látszik, hogy olyan is. Nos híreim vannak számotokra: kurva anyátok.” Idézet tőled, kiemelés tőlem. --Vince ^blabla :-) 2007. szeptember 21., 09:09 (CEST)

Tehát nem kurvaanyáztam a wikipédiára, értem. Külső információ pedig irreleváns, itt maximum az itteni tevékenységem alapján vagyok megítélhető. Egyébként kicsit ügyesebb search-el rájöhetnél, hogy nem itt "vágtam neki" a wiki szerkesztésének. Double fail. --Gabucino 2007. szeptember 21., 09:14 (CEST)

15/09/07 11:04. vs. 2007. szeptember 19., 13:33. Előtte két hete volt utoljára szerkesztésed. Méghogy nem egy kurvaanyátokkal indultál neki a wikiszerkesztésnek (kedvedért kiírom, mert látom nem voltam eléggé egyértelmű, mikorra értettem:) tegnap. --Vince ^blabla :-) 2007. szeptember 21., 09:23 (CEST)

Kedvedért leírom rövidebben, hátha megérted: és? --Gabucino 2007. szeptember 21., 09:40 (CEST)

Kis fényt neked, hogy láss

Átnézve a vitalapod és a szerkesztői lapod, sejtem, hogy értelmes párbeszéd nem lesz köztünk. De azért elmondom neked, hogy nézz utána a következőknek: egy általam kijavított cikkben sem szerepel semmi olyasmi ami külső megbízható hivatkozásokkal, forrásokkal ne lenne alátámasztva. Ugyanez mondható el arról, hogy ki sem maradt semmi a cikkekből amiről megbízható forrás van.

Arról amit az AÜ -n írtál, olvasd el a Zsidó holokauszt Magyarországon cikket és annak külső hivatkozásait, majd meglátjuk ki beszél félre kettőnk közül.

Ha meg ennyire elfogultnak tartod a wikipédiát, ami korlátozza mindenféle hajlamaid kibontakozását, nem gondoltál arra, hogy esetleg eljárod itt kámfortáncot és más, hozzád hasonló nézeteket való oldalakra költözöl? Mindenki nyugalmának jót tenne. Üdv.--Immanuel 2007. szeptember 21., 11:31 (CEST)

Ez volt az utolsó alkalom, hogy magyarellenes holokausztpropagandával szennyezted be a vitalapom. Mindazonáltal jó hogy felhívtad a figyelmemet erre a tudatlanságodtól harsogó cikkre, legalább lesz mit javítani: tudvalévő ugyanis, hogy Magyarország a zsidók számára éppenhogy a nyugalom egyetlen szigete volt Európában, egészen addig amíg Horthy és kormányai ellent tudtak állni a fokozódó német nyomásnak, ami 4-5 évet jelentett, ezalatt ide tudtak menekülni a zsidók (csak azért, hogy végül a németek végül mégis bejöjjenek és deportálják őket, majd ahol ők abbahagyták, ott a Szovjetunió folytassa). Látod, erről (Zsidó holokauszt Magyarországon), azaz az valóság csupán egy részének propagálásáról szól az elfogult wikipédia, kösz a jó példát. --Gabucino 2007. szeptember 21., 11:47 (CEST)

Úristen, ezt csak most találtam meg. /o\ Méghogy Blogadmin a kossuttéri akol "frontembere", ráadásul a nevét sem tudtad helyesen leírni, holott a Wikipédián is szerepel, jeez. Na ilyen fokú tájékozottság azért erősen megmagyarázza, hogy miért írsz dogmatikus marhaságokat a wikire. --Gabucino 2007. szeptember 21., 12:26 (CEST)

Válasz

C-c. Köszönöm, hogy ilyen szépen igazoltad a vitaképtelenségedre vonatkozó szavaim. Data Destroyer 2007. szeptember 24., 12:02 (CEST)

   Kedves Adatmegsemmisítő (how fitting). Ugyan nem először szeged meg a wikipédia szabályait, de felhívom rá a figyelmed hogy autentikus forrást kell megjelölni, főleg ha hazugsággal vádolsz másokat. Pótold ezt, alantas tettedet pedig bánd meg. --Gabucino 2007. szeptember 24., 12:22 (CEST) 

Erre itt felelek, bocs: a difflinkre egy szót sem szóltál, csak a hozzászólás első mondatát olvastad el. Megtehetted volna, de nem tetted, helyette mellébeszélsz. Nem tartod értelmetlennek, amit csinálsz? Tudod, sem a wiki írói, sem az olvasói nem vakok, látják, amikor nem felelsz/el akarsz terelni valamit :) Data Destroyer 2007. szeptember 24., 12:44 (CEST)

Lehet valamit félreértesz? :) Amit beidéztél, a válasz a difflinkre. (igaz nem is volt kérdés) --Gabucino 2007. szeptember 24., 12:50 (CEST)

Nem, nem értek félre semmit, egyszerűen nem akartam teleszórni a vitalapod. Lehagytam a forrást? Tessék, ráadásul nem is baloldali forrás, szó szerint innen vettem az idézetet: [4]. "Nyilván tudják már, hogy Toaff professzor bebizonyította, hogy néhány zsidó, akiket a középkorban azzal vádoltak, hogy keresztény gyerekeket raboltak el és öltek meg, ténylegesen bűnös volt a vádban.". Néhány zsidó, s nem "pészahkor gyakori szokás". Esetleg az israelshamir.net is fújcionista forrás? :) Data Destroyer 2007. szeptember 24., 13:41 (CEST)

Értem, tehát a művet sem olvastad. Kérlek, ha már a népek történelmét nem ismered, legalább ne hozd magad kínosabb helyzetbe. --Gabucino 2007. szeptember 24., 17:02 (CEST)

Gabucino, aki itt folyamatosan terel és mellébeszél, az te vagy, nem én. Ennélfogva nem én hozom magam kínos helyzetbe, hanem te, a népek történelmét pedig alighanem jobban ismerem nálad (ami nem nagy kunszt eddigi produkciódat nézve). Sajnos az alapvető műveletlenség buta előítéletességgel vegyülve olyan produktumot hoz létre, mint te. Ha nem érted, nem baj. Data Destroyer 2007. szeptember 24., 17:10 (CEST)

Persze-persze. Na húzz innen. --Gabucino 2007. szeptember 24., 18:19 (CEST)

Amint már írtam neked: oda írok, ahová akarok. Ahogy bárki a wikipédiában. Data Destroyer 2007. szeptember 24., 18:23 (CEST)

/me pets data destroyer --Gabucino 2007. szeptember 24., 20:01 (CEST)

/me contemn Gabucino Data Destroyer 2007. szeptember 24., 20:08 (CEST)

Látom angolul még mindig nem sikerült megtanulni. Léccine... --Gabucino 2007. szeptember 24., 21:11 (CEST)

Akkor itt egy rövid összefoglaló rólad s éltedről egy másik nyelven:

Nix, nox, vox, lachrymae, sulphur, laquei, sitis, aestus, mallaeus et stridor, spes perdita, tincula, vermes. Data Destroyer 2007. szeptember 24., 21:51 (CEST)

Nézd, ha előre szólsz hogy ilyen - hmm - fiatal szinten állsz szellemileg, akkor hagylak békében tobzódni. --Gabucino 2007. szeptember 25., 06:44 (CEST)

Nem hiszem, hogy nálad bárki fiatalabb s gyengébb lenne szellemileg itt, Gabucino. Te voltál képtelen akár egyetlen érvet felhozni tegnap, te égtél permanensen tegnap, te lovagoltál más érv híján mások elütésein tegnap. A fenti szöveget latinul írtam. Nem tudsz latinul? De műveletlen vagy, Gabucino, hogy mondhatod így, hogy értesz a történelemhez? Jó neked, ha teljesen nevetségessé válsz? Data Destroyer 2007. szeptember 25., 10:34 (CEST)

Ilyet szól, "latinul írtam", úristen... Pls just go away /o\

Szerinted milyen nyelven? :D Data Destroyer 2007. szeptember 25., 11:27 (CEST)

Bookmark: Data Destroyer, advanked, latin, nyelvtudás

---

Mind a ketten sürgősen hagyjátok egymást békében, ha másképp nem megy, ne szóljatok egymáshoz. Lejárt a gyereknap, a következő személyeskedést blokkal fogjuk honorálni. Köszönöm megértésteket. – _kivBennó 2007. szeptember 25., 11:44 (CEST)

Végre, thx. :) --Gabucino 2007. szeptember 25., 12:18 (CEST)

Hangnem (más szerkesztők minősítése, címkézése)

Kedves Gabucino!

Függetlenül attól, mit gondolsz más szerkesztőkről, ne minősítsd és címkézd őket, mert ezt irányelveink tiltják. Ismét belinkelem őket: WP:CIV, Wikipédia:Wikikett, Wikipédia:Kerüld a személyes támadásokat.

Mi itt többnyire hiszünk a szép szó és a meggyőzés erejében, csak amennyiben nem használnak, akkor vesszük elő a negatív visszacsatolást.

Mivel még viszonylag újnak számítasz köreinkben, segítek. Az alábbiak nálunk nem férnek bele a civilizált hangnembe:

• más szerkesztőt "paranoid szociopatának" minősíteni [5]
• más szerkesztőt "antiszemita mellébeszélő"-nek minősíteni [6]
• más szerkesztőt "történelmileg alulképzett"-nek, szerkesztéseit "magyargyűlölő hülyeség"-nek minősíteni

Tök mindegy, hogy ezeket őszintén igaznak gondolod-e, vagy csak szimplán sértésnek szánod, ezekre nincs mentség, ne írj ilyeneket.

Ha közre akarsz működni a lexikon szerkesztésében, akkor más szerkesztők személye helyett fordítsd figyelmedet a szócikkek tartalma felé.

Köszönöm, nyenyec ☎ 2007. szeptember 24., 17:01 (CEST)

Eltévedtél, ezeket (hogy mi "fér be") Immanuelnek címezted, ő követte el. Nekem max köszönet jár mert szóltam. --Gabucino 2007. szeptember 24., 17:04 (CEST)

Hangnem ismét (3 nap blokk)

ez nálunk nem játszik.

Ha ennyire lassan halad a tanulási folyamat, egyre hosszabb pihenőket kell majd beiktatni.

Most 3 napra felfüggesztettem a szerkesztési jogaidat.

-- nyenyec ☎ 2007. szeptember 25., 14:35 (CEST)

Neked feltett szándékod, hogy kitiltasd magad a Wikipédiából? Mert akkor csak így tovább. Ellenkező esetben viszont próbáld elsajátítani az enciklopédia és a blog közötti különbséget... --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2007. október 1., 20:01 (CEST)

Ad hominem

Heló!

[7]

A vitalap nem arra van, hogy azon más szerkesztők szakértelmét elemezd. A szócikk vitalapjának az a célja, hogy mindenki leírja, milyen szövegszerű változtatásokat látna jónak a cikkben.

Ahogy az irányelvünk mondja: "Hozzászólásaidat a tartalomról írd, ne pedig az azt író szerkesztőről."

Magyarán, ha gondod van azzal, amit Immanuel a cikkbe írt, írd le, hogy mi azzal a szövegváltozattal a problémád és miért. Az ad hominemekre a cikk vitalapján semmi szükség.

-- nyenyec ☎ 2007. október 6., 15:10 (CEST)

Úriember nem radíroz bele mások archívumába

Úriember nem radíroz bele mások archívumába. Akkor se, ha nem tetszik. Viszont a WP:3VSZ érvényesnek tűnik ezesetben is. OsvátA Palackposta 2007. október 6., 19:05 (CEST)

Vedd észre, hogy Immanuel meghamisította a bejegyzés címét. Ez úrihölgyre vall? --Gabucino 2007. október 6., 19:06 (CEST)

Ilyet ne csinálj, kérlek

Mások vitalapjának az archívuma szent terület, az aktív vitalapon teheted szóvá, ha valami nem tetszik. Végképp nem illik revertelgetni. Ha valamit meg akarsz őrizni, másold át magadhoz. – _kivBennó 2007. október 6., 19:07 (CEST)

Aha. Tehát ha én ezt az egészet most archiválom, és beleírom hogy "kurva anyád gabucino! immanuel voltam", akkor az oké? Egyértelmű választ kérek. --Gabucino 2007. október 6., 19:08 (CEST)

Szép kis kalamajkába keversz te engem. Nem, nem oké. Megteheted, hogy az eredeti bejegyzéseidre mutató difflinkeket megőrzöd, és mellé Immanuel szerkesztéseiről, ha szerinted hamisított valamit. (Nem volt időm végignézni.) Akkor is próbáld megbeszélni vele a mostani vitalapján, vagy nagyobb általánosságban a Kocsmafalon. De mára már mindenképpen jobb volna, ha nem szólnátok egymáshoz. – _kivBennó 2007. október 6., 19:12 (CEST)

Nem kell végignézned, az Admin lapon adtam rá linket. Szerintem ez nem etikus, hogy hamisítgatunk-hamisítgatunk, aztán ha valaki visszaírja, akkor hopp átrakjuk a szentarchívstbstb területre. Úgyhogy a lebaszást nem érzem magaménak... --Gabucino 2007. október 6., 19:14 (CEST)

A félreértések elkerülése végett pontosítottam a címet az archívumban, ez már csak azt jelzi, hogy a szakasz tőled van. Nyugodjatok meg ebben, kérem szépen. Szó sem volt letolásról, csak kértem. Bőven kifejtetted mondandódat ma Immanuel vitáján, ő is bőven válaszolt, mára már inkább zárjátok be a mókatárat, minden újabb üzenetváltásból lehet személyeskedés. Tessék szünetet tartani. – _kivBennó 2007. október 6., 19:22 (CEST)

Miért ne nyugodnék meg ebben? Ez így már teljesen korrekt. És be is fejezem, meg vagyok elégedve a mai eseményekkel :) --Gabucino 2007. október 6., 19:24 (CEST)

Mégsem, szegény ugyanis besírt attól hogy a vitalapján róla vitáznak, és letöröltette, úgyhogy most itt van alant, ő meg kap a current vitalapjára erre egy linket, amit majd reverzel, amit aztán majd én is reverzelek, és addig megy ez amig végül engem megint ki nem rugtok 1-2-3-12 hónapra, tök jó. Csak a Rékát ne, könyörgöm, hát olyan hasznos :) --Gabucino 2007. október 6., 20:18 (CEST)

Megspórolsz egy csomó energiát, ha egyszerűen csak megkérsz, hogy rúgjunk ki egy hónapra. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2007. október 6., 20:30 (CEST)

Akik hozzászólásait nem kell figyelembe venni...

... hiszen nem értenek hozzá. --Gabucino 2007. október 6., 19:48 (CEST)

Immanuel: Azért került ide, mert egyes témákhoz egyszerűen nem ért, viszont annál nagyobb lelkesedéssel óhajtja kreativitását és segítőkészségét kiélni. Ilyen témák például: zsidók, Talmud, második világháború. Lásd pl.:

- "Ettől a perctől nem foglalkozok a zsidó témájú cikkekel, a ti lelkiismereteken száradjon a hatmillió áldozat halálának a mocskolása, gyalázása. Ami nem lep meg annak a tudatában, hogy Magyarország volt az egyetlen ország a II. világháború idején aki önkéntesen kiadta a zsidóit."
- "Magyarország az összes ország között élen járt a zsidók deportálásában és megsemmisítésében, hatékonyságukon még a németek is elképedtek"
- "Elgondolkodtató az a dolog, hogy a háború előtt 825,000 zsidó élt magyarországon, ebből 550,000 halt meg „valahogy” azokban az időkben. Napjainkban meg 5,000-70,000 él itt, a "béke szigetén"."

(ezeket a linkelt állításait alant simán meg is tagadja, ő sose mondott ilyeneket. Hát persze.)

A történelmi tények és a ránk maradt iratok viszont egyértelműek e tekintetben: Magyarország egészen a német megszállás megkezdéséig az egyetlen európai ország volt, ahol a zsidókat nem fenyegette közvetlen megsemmisülés, mindazon sérelmek, hazaárulások, tömeggyilkosságok, kínzások, megerőszakolások és országcsonkítások ellenére, amiket az 1918-as őszirózsás forradalom (melyet a benne résztvevő nagyszámú zsidó-anarchista elem miatt jórészt a zsidóknak tulajdonítják), majd a zsidók vezette proletárdiktatúra (Kohn Béla, a kegyetlen Lenin fiúk, vörös elnyomás, stb) hagyott Magyarország testén, és a magyar nép lelkében. Akinek kedve van, idegyűjtheti egyéb tárgyi tévedéseit is, nem nehéz feladat. -

Légyszíves ne adj a számba hazugságot, és ne tegyél idézőjelbe olyasmit amit soha nem mondtam. Ez rágalmazás. Ja, itt van olvasnivaló neked: [8].--Immanuel 2007. október 6., 13:57 (CEST)

Még jó, hogy vannak ilyen okos emberek mint te. Akkor most jól megmondtad a frankót, mehetsz is tovább. Pá.--Immanuel 2007. október 6., 14:20 (CEST)

És ilyenekre írja Data Destroyer, hogy "Egy dolog, hogy Immanuel ezerszer jobban ért a témához". A fenti 825,000-es adat ugyanis 1941-es, tehát a nagyvonalú "a háború előtt" kifejezés hamis, hiszen a háború már 2 éve javában zajlott, európa zsidóságát munkatáborokba deportálták, Magyarországon pedig mindössze olyan törvényt hoztak, hogy a zsidók lesznek szívesek a népességük arányosságához képest jelen lenni egyetemi és közigazgatási pályákon. Az "azokban az időkben" jellegű pontos meghatározásra ezek után nem reagálnék. Mellesleg ha jól látom, forrás megjelölés nuku. Egyébként a Magyarország szót nagy M-mel kell írni. Még annak is, akinek nem szívügye, mert mondjuk Romániában született, és saját bevallása szerint meglehetősen internacionalista világnézettel rendelkezik. --Gabucino 2007. október 6., 16:47 (CEST)

"a zsidók lesznek szívesek a népességük arányosságához képest jelen lenni egyetemi és közigazgatási pályákon" Ez teljesen rendben volt? Nem nevezhető ez elnyomásnak, hátrányos megkülönböztetésnek? Mindez persze a német megszállás előtt, ugye. Hogy is volt az a felvetés,a mi elől oly sebesen szaladsz? Mi van a holland/norvég/etc zsidótörvényekkel, illetve szerinted hol voltak jogfosztottabbak a zsidók a német megszállás előtt? Egyébként a megszállás ténye sem volt mindig végzetes a zsidóságra, lásd Dánia, akár. Data Destroyer 2007. október 6., 17:06 (CEST)

Ugyan nagyon vehemensen igyekszel mindenféle holland, belga, dán és egyéb mellékvágányokra terelni a témát, és még a véleményemet is kikéred a törvényhozásról, azonban ez irreleváns, az objektív tények mindenekelőtt. Éshát mint a forrásodban is leírták, a zsidók imádták Magyarországot, ahol ennyire "hátrányosan" kezelték őket, hogy közigazgatási, állami, orvosi, és tanulmányi pályákra is járhattak, miközben Európa maradék részében éppen szappan készült belőlük, legalábbis Wiesenthal szerint. --Gabucino 2007. október 6., 17:37 (CEST)

"Magyarország egészen a német megszállás megkezdéséig az egyetlen európai ország volt, ahol a zsidókat nem fenyegette közvetlen megsemmisülés..." Képzelem, hogy rettegtek a svéd, a svájci, az ír, stb. zsidók. Egyes, leülhetsz. Data Destroyer 2007. október 6., 14:23 (CEST)

Lapozgasd bátran és bizalommal tovább a történelemkönyvet, különösen a WW2-ben résztvevő államok felsorolását. Kösz a részvételt :) --Gabucino 2007. október 6., 14:27 (CEST)

Hol írtál te olyat, hogy WWII-ben szereplő államok, pongyola barátom? :D Bocs, de veled vitatkozni olyan, mint lekötözött nyúlra vadászni: nincs sportértéke, nem igényel különösebb szellemi erőfeszítést. Lentebbi észrevételemre a német megszállással kapcsolatban lesz valami? :D Data Destroyer 2007. október 6., 14:31 (CEST)

Nem én írtam, hanem Immanuel, amúgy hatodik mondat. Pihenj. --Gabucino 2007. október 6., 14:33 (CEST)

Immanuel állításai az idézőjelek közt vannak. A tieid nem. Magyarázkodj még egy kicsit, tetszik :) Data Destroyer 2007. október 6., 14:42 (CEST)

Nos ha neked az tetszik, hogy hajtogathatod hogy "de délafrikában nem voltak zsidótörvények" (igaz annyi zsidó se, de ez persze mellékes), ám tedd :) --Gabucino 2007. október 6., 14:50 (CEST)

Gabucino öntökönszúrt megint :D Ki beszél itt Dél-Afrikáról? Nekem elég, ha hozol példát a holland, belga vagy norvég zsidótörvényekre. Vagy a szovjetekre. Görög is lehet vagy francia. Ha már azt írod, hogy "Magyarország egészen a német megszállás megkezdéséig az egyetlen európai ország volt, ahol a zsidókat nem fenyegette közvetlen megsemmisülés...". Gabucino, Gabucino, miért égeted itt magad? Most komolyan... Terelni próbálsz, mellébeszélsz, szerinted aki kedélyes beszélgetésünket olvassa majd, mit gondol? Azt, hogy "nahát, Gabucinonak igaza van", vagy azt, hogy "nahát, Gabucino képtelen egy épkézláb választ összehozni"? Ejnye no. Data Destroyer 2007. október 6., 14:55 (CEST)

Mivel felvetetted a gondolatot, én megkérdeztem egy nem nemzeti érzelmű ismerősömet hogy mit gondol erről a thread-ről,

Mivel felvetetted a gondolatot, én megkérdeztem egy nem nemzeti érzelmű ismerősömet hogy mit gondol erről a thread-ről, idézem: "ez a data destroyer egy pöcs". Can't help it. --Gabucino 2007. október 6., 18:58 (CEST)

Én is megkérdeztem egy nemzeti érzelmű barátomat (bizony-bizony), és ő azt modta, hogy ez a Gabucino egy műveletlen, handabandázó tahó. Mondjuk ezt nem nehéz belátni eszmecserénk (azaz inkább a permanens sunnyogásod és mellébeszélésed) végigolvastával. Na, elég volt belőled ennyi, égesd tovább magad. Kár, hogy nem Tomcat jelentkezett be ide, vele a jómúltkor nagyon kellemesen elbeszélgettem második világháborús-zsidókérdéses témákról, veled ellentétben ugyanis ő ért a témához. Te csak egy műveletlen, handabandázó kisiskolás vagy. Data Destroyer 2007. október 6., 19:26 (CEST)

Az nem baj, engem sokan ismernek és tartanak ennek-annak, ez a markáns véleménnyel, annak erős képviselésével, és a hírnévvel jár, már évek óta nem veszem fel. --Gabucino 2007. október 6., 19:33 (CEST)

A német megszállásig szinte egyetlen országban sem fenyegette megsemmisítés a zsidókat. Jó nagyot haraptál a spanyolviaszba, Gabucino. Magyarország viszont igen hamar életbe léptette a zsidótörvényeket, ami igencsak fenyegető lépés volt rájuk nézve. Zsidótörvényeket pedig a legtöbb európai ország nem vezetett be. Nehogy már előadd, hogy 1939 és 1944 közt a földi paradicsom volt Magyarország a zsidóság számára! Data Destroyer 2007. október 6., 14:26 (CEST)

Képzeld, pedig a mai történelemírás egyértelműen állítja. Találomra felcsaptam egy könyvet a közepén: "A németek úgyanakkor természetesen kevésbé voltak megértőek, és gyakran gúnyolták a magyar becsületfelfogást, illetve felháborodva emlegették, hogy a semlegesség ürügyén a lengyel menekültekkel kihívóan jól bánnak. Bizalmasai előtt Hitler élesen elítélte a 'zsidóbarát, németellenes és végtelenül önző Horthy-klikket', és a magyarországi fegyverszállításokat is befagyasztatta." Sakmyster. --Gabucino 2007. október 6., 14:32 (CEST)

Nem próbálnál meg arra feleni, amit írtam? Tudod, szerinted a német megszállás megkezdéséig Mo. az egyetlen olyan ország volt, amelyben a német megszállás megkezdéséig nem fenyegette közvetlen megsemmisítés a zsidókat. A holland, dán, görög, belga, norvég, etc. zsidókat a német megszállásig milyen megsemmisítés fenyegette? Milyen elnyomatásnak voltak kitéve a fenti országokban élő zsidók a német megszállás előtt ott, és milyennek Mo-n? Tudod, szeretném, ha írnál pár sort mondjuk a holland zsidótörvényekről, a magyar hasonlókkal párhuzamba állítva. Ha nem megy, próbálkozhatsz a norvégokkal is. E szempontból hogy a németek mint gondoltak és mit nem Horthy-kormányról, tökmindegy. A lengyel menekültek befogadása (illetve inkább az országon való átengedése, szabadon távozhattak bárhová) itt, e témában nem számít. Data Destroyer 2007. október 6., 14:40 (CEST)

Elgondolkodtató az a dolog, hogy a háború előtt 825,000 zsidó élt magyarországon, ebből 550,000 halt meg „valahogy” azokban az időkben. Napjainkban meg 5,000-70,000 él itt, a "béke szigetén". --Immanuel 2007. október 6., 15:06 (CEST)

Itt egy forrás (google a barátunk) az 1940-es zsidó lélekszámra:

Az első világháború után a trianoni Magyarország zsidó lakossága fogyásnak indult. Lélekszáma 1920-ban 473.355, 1930-ban 444.567 fő. (6,2 után 5,9, illetve 5,1 százalék.) A százalékos csökkenés folytatódott: 1941-ben már csak 4,9 százaléknyi a lélekszám, azaz 400.981. 1946-ban, a holokauszt hatására 143.624 fő - 1,6 százalék. Budapest lakosságának 1920-ban a 23,2 százaléka zsidó, 1941-ben 184.453 fő, azaz 15,8 százalék. Az 1938-39-ben Csehszlovákiától visszacsatolt területeken 146.000 zsidó élt. (68.000 a Felvidéken, 78.000 Kárpátalján.) 1940-ben Romániától visszakerült Észak-Erdély, ahol 164.000 zsidó élt, a Bácskában 14.000. (...) 1938 májusában jelent meg az első, 1939 májusában a második zsidótörvény. Ennek ellenére Lengyelországból és Szlovákiából a kegyetlenül szigorú zsidóellenes intézkedések miatt tömegesen menekültek az érintettek Magyarországra. Évről évre növekedett azoknak a zsidóknak a száma, akik Magyarországon próbáltak menedéket találni. 1943 novemberében már körülbelül 15 ezerre rúgott a számuk. (...)

739 981 zsidó magyarországon 1944 előtt. Forrás: [9]. Data Destroyer 2007. október 6., 17:13 (CEST)

Megkövetlek amikor rosszat mondtam rólad, hiszen ezzel a forrással bizonyítottad hogy nem vagy részrehajló: itt is azt írják le, amit én és a történelem mond: a feldúlt európai országokból Magyarországra menekültek a zsidók, minekfolytán 1944-re már óriási számban voltak jelen, dacára annak, hogy a "kegyetlen" zsidótörvények szerint zsidó csak zsidóval köthetett házasságot stb stb fantaszikusan kemény és persze "jogtalan" intézkedések. Tehát Magyarország még 1944-ben is a béke szigete volt a zsidóság számára, amikoris végül a németek egy katonai puccsal az őket kiszolgáló nyilas rezsimet juttatták hatalomra. Én már csak egy kávét kérek. --Gabucino 2007. október 6., 17:28 (CEST)

Te most azzal vitázol, hogy nem igaz, hogy Magyarország örömmel adta ki a zsidóit, sőt annyira brutálisan tették olykor, hogy még a németek is megbotránkoztak. Én meg arról beszéltem, hogy a háború végén mi volt. Kettő: légyszíves ne használd a vitalapom fórumnak, mert nem az! És DD jószándékát, hogy ingyenes történelemórákat adjon neked ne használd ki ennyire, mert nem szép. Inkább rakd le a segged és olvass, meg tanulj. Mégegyszer, tűnj el a vitalapomról a fröcsögéseddel együtt és hagyj nekem békem!--Immanuel 2007. október 6., 17:41 (CEST)

Kedves Réka, örülök, hogy lassan fény gyúl a fejedben annak kapcsán, hogy objektív ember nem használ a deportálások kapcsán olyan pongyola megfogalmazást, mint hogy "Magyarország a háborúban". A valós kifejezés: "a németek által megszállt Magyarország". További sikeres wikiszerkesztést. Jóindulatom jeleként majd kijavítalak, ha megint hibázol, önhibádból. --Gabucino 2007. október 6., 17:44 (CEST)

Talán olvasd végig:

"Ennek ellenére Lengyelországból és Szlovákiából a kegyetlenül szigorú zsidóellenes intézkedések miatt tömegesen menekültek az érintettek Magyarországra. Évről évre növekedett azoknak a zsidóknak a száma, akik Magyarországon próbáltak menedéket találni. 1943 novemberében már körülbelül 15 ezerre rúgott a számuk." Vonjuk le ezt a számot az összlétszámból, sőt, legyünk nagyvonalúak, és kerekítsük fel az egyszerűbb számolás kedvéért negyvenezerre, marad 700 000.

Abban viszont igazad van, hogy 1944-ig, a német megszállásig Mo. valóban egy békésebb hely (nem édenkert, messze nem) volt a zsidóság számára a német befolyás alatt lévő országok közt. Munkaszolgálatban tömegesen haltak meg zsidó származásúak az orosz fronton (emlékezetes az a parancsnok, aki a századát aktatáskában hozta haza, ugyanakkor arról is számtalan feljegyzés maradt fenn, hogy a sokszor valóban szadista keretlegényekkel szemben a honvédség reguláris alakulatai védték meg a munkaszolgálatosokat), de szisztematikus, szervezett gettósítás/deportálás/kivégzés a német megszállásig nem volt. A deportálások először vidékről 1944 nyarán indultak meg, aztán Horthy leállíttatta őket (kiugrási kísérlet), aztán az igazi vérengzés valóban a nyilas uralom alatt kezdődött. A magyarság pedig valóban nem tett semmit (szinte semmit, nem kell feltétlenül a dán pédára hivatkozni) azért, hogy ezt megállítsa. Elszigetelt lelkiismeretes emberek voltak, aki zsidókat mentettek, bújtattak, de az egész deportálást határtalan közöny kísérte, ilyen értelemben valóban kiadtuk zsidó származású honfitársainkat. Az örömhöz meg csak annyit, hogy vidéken, illetve a vidéki városok gettóiban sokszor még ki sem gördült az állomásról a vonat, de már ki is fosztották a hátramaradt zsidó ingatlanokat, széthordták a bútorokat, könyveket, képeket, mindent. Felette buzgón. Data Destroyer 2007. október 6., 17:49 (CEST)

Felhívom a figyelmedet, hogy a kollektív bűnösség intézményét az Európai Unió - elvileg - elutasítja, tehát leszel szíves nem a magyar polgárságra sütni a "teljes közönnyel kiadták zsidó honfitársaikat" bélyeget. Ezt úgy hívják: szélsőséges magyarellenesség. --Gabucino 2007. október 6., 18:01 (CEST)

Mellékes kérés

Egymás választott nevét illik tiszteletben tartanunk akkor is, ha az igazi nem titok vagy könnyen kideríthető. Van valami nem kellemes nyomatéka annak, ha olyan néven szólítasz valakit, amit ebben a közegben nem használ. Légy oly jóságos. :) – _kivBennó 2007. október 6., 20:30 (CEST)

Sose tennék ilyet. Azonban az itt linkelt oldal jobb oldalán lévő szöveg, nos... --Gabucino 2007. október 6., 20:34 (CEST)

Igaz, volt ilyen formájú azonosítója, és valóban nem titok ez az összefüggés. De már nem így használja a nevét, ezért írtam. – _kivBennó 2007. október 6., 20:36 (CEST)

Ám legyen, úgysem ez vele a tragédia. Csak már olyan unalmas ötvenedszerre is leírni a nickjét. Majd kitalálok valami más becézgetést. --Gabucino 2007. október 6., 20:39 (CEST)

Figyelmeztetés

Mindjárt három is:

• ne lépd át többször a három visszaállítást. A hülyének nézés ("csak háromszor állítottam vissza, a többi vandalizmus volt") itt sem fog működni. A három az három.
• tartózkodj a jogi fenyegetésektől, még nyuszikás-körömreszelgetős megfogalmazásban is.
• ne nevezz másokat vandálnak. Ha kétségeid vannak róla, mit jelent ez a kifejezés, olvasd el a Wikipédia:Vandalizmus cikket.

--Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2007. október 10., 11:51 (CEST)

Aha. Aztán DD-nek szóltál-e ugyanezért? Nem. Pedig ő is hármat állított vissza. Amíg ily becstelen vagy, véleményed értéke sajnos 0x00 :( A figyelmeztetést nem fogadom el. --Gabucino 2007. október 10., 12:20 (CEST)

Háromszor lehet visszaállítani egy lapváltozatot, többször nem. Data Destroyer 2007. október 10., 12:22 (CEST)

Mondtam már jópárszor, többször nem fogom: nem fog segíteni rajtad, ha mindenkit hülyének nézel. Ha valamit nem jól csinálsz, szólunk érte, és onnantól nem fogunk foglalkozni vele, hogy úgy csinálsz, mintha nem értenéd. (Ha pedig tényleg nehézséget okoz a "több mint három" kifejezés értelmezése, akkor nem a Wikipédia a megfelelő fórum számodra...)

Három napra blokkoltalak a három visszaállítás sorozatos, többszöri figyelmeztetés ellenére történő megsértéséről. Ide vagy az admin üzenőfalra reagálhatsz IP-ről, ha akarsz; minden más kijátszási kísérlet a blokk hosszabbodását vonja maga után. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2007. október 10., 12:32 (CEST)

Hehe. Itt és itt folytatódik hát.

További zsidózás

Már szóltam, hogy a Wikipédia nem az a hely, ahol nyíltan zsidózunk más szerkesztőket. Ha nem sikerül ilyenek nélkül megfogalmazni a mondandódat, akkor inkább ne írj semmit. IP-címről sem.

[10]

-- nyenyec ☎ 2007. október 10., 14:41 (CEST)

Te, ez nem megfogalmazási verseny :) A tények makacs dolgok. --82.131.245.127 2007. október 10., 15:09 (CEST)

Igazad van abban, hogy ez így nem megoldás, és hogy nehéz helyzet ez mindannyiunknak. De nincs más esély arra, hogy normális véget érjen egy ilyen vita, csak ha meg tudod őrizni a hidegvéredet, és te magad nem léped át a határokat. Igazad van abban, hogy egyetlen álláspontot sem száműzünk sehonnan, amit forrásokkal alátámasztva lehet bemutatni, de az is igaz, hogy különbség van marginális és többségi álláspontok között. A forráshasználat egy külön tudomány, a források értelmezése és bemutatása úgyszintén. Értsd meg, hogy akármilyen inkorrektül járjon is el a vitapartnered, ha nem tud olvasni rendesen, ha nem érti az irányelveket és ha undok és udvariatlan, az mind együttvéve is kisebb közösségi kár és kisebb baj, mint ha válaszul személyeskedsz és zsidózol (mert ez utóbbi olyan egyértelmű és súlyos megsértése a közösségi játékszabályoknak, amire egyszerűen nincs is más választása az éppen eljáró adminnak, mint hogy blokkoljon; ilyenkor ezt valójában te csinálod magadnak). Ez az, amivel tökéletesen lehetetlenné teszed a párbeszédet akkor is, ha egy vitában tartalmilag te volnál a higgadtabb és értelmesebb fél egyébként. Amikor a veled szembenálló véleményét azonosítod vele magával, azzal nagyon megnehezíted számára, hogy a véleményét megváltoztassa. Onnantól az önvédelem következik, és azzal minden esély el van játszva a megértésre. – _kivBennó 2007. október 10., 15:08 (CEST)

Még egyet hadd mondok: a Wikipédiában az alappillérekben kifejtett elv szerint az igazságok képviselik saját magukat, nem pedig mi döntjük el, hogy melyik álláspont az "igaz", ha van egyáltalában olyan, ami teljességgel az. Nyilván idealista cél ez persze, de arra törekszünk elvileg, hogy arányosan mutassunk be minden nézőpontot. Az arányossághoz hozzátartozik az is, hogy egy nézőpont mennyire elfogadott. Ez nem igazság-kritérium, hiszen biztos előfordul olyan eset, amikor egy marginális nézőpont az autentikusabb a konszenzuálisnál vagy elfogadottnál, de ennél jobbat nem nagyon tehetünk. Az igazság, ha van valamiben, megvédi magát. Az álláspontok bemutatásában pedig hitelt érdemlő forrásokra támaszkodunk. Ebben a rendszerben ezer buktató van és ezer feszültség, de per pillanat nincs jobb nála. Ha ezeket az alapelveket magadévá tudod tenni, és el tudod fogadni, hogy a szerkesztőket nem kell meggyőzni az "igazságról" (bármi legyen is az), hanem szerkesztési elvekről és gyakorlati kérdésekről és konkrét témákról kell velük értekezni (és ehhez megvannak a szempontjaink), és nem szabad eliminálni azokat az álláspontokat sem, amelyek nem felelnek meg valamelyikünk ízlésének, akkor van esély arra, hogy békében megéljünk itt egymás mellett. De ha ezeket nem vagy hajlandó elfogadni legalább a praktikum szintjén (= egyetérteni nem muszáj velük, de be kell tartani őket lehetőség szerint), akkor nagyon megnehezíted a mi életünket is itten, meg a sajátodét is. Respect. :) – _kivBennó 2007. október 10., 15:08 (CEST)

Az én életem ettől egy fokmásodpercnyit sem változik, mert számomra teljesen érdektelen ez az Immanuel-fanklub. A többit meg leírtam. Aki ehhez a nevét adja, és nem áll ki karakánul a szerkesztőket ellehetetlenítő kis csoport ellen arról ítéljen az utókor. Én szóltam, és jól szórakoztam. További kellemes féregtenyésztést kívánok. --82.131.245.127 2007. október 10., 15:12 (CEST)

Hajjaj! Nem úgy a mi életünk viszont. :) Lehet, hogy menthetetlenül idealista alapkoncepció, de ez itten a békés egymás mellett élésre volna kitalálva. Ha ugyanis zsigerek és ízlés szerint válogatnánk a szerkesztők között, akkor ezer klikkes különWikipédiát kéne nyitni, ez meg itt arra van kitalálva, hogy egy legyen belőle. :) – _kivBennó 2007. október 10., 15:17 (CEST)

Igazad van, hogy nem verseny, viszont diszkvalifikálni azért tudod magad, hogyha nem bírsz személyeskedések nélkül megnyilvánulni. -- nyenyec ☎ 2007. október 10., 16:58 (CEST)

---

A hungarizmus és a zsidóság sorsa 1944-ben és 1945 elején

Nem kerülhetjük meg, de nem is akarjuk megkerülni a kényes kérdések legkényesebbikét, a "zsidóüldözést a nyilasok részéről". A kérdés megválaszolása során sok mindent figyelembe kell venni. Így a hungarizmusnak azt az alaptételét, hogy a Kárpát-Duna medence zsidósága nem gyökeresedett meg e honterületen s így nem "honképes és talajgyökeres népcsoport", jóllehet népcsoportnak tekintendő (s ilyenként nem tévesztendő össze a mózeshitűek felekezetéhez tartozók összességével, hiszen pl. a szombatisták is ennek a hitfelekezetnek a hívei voltak). Ennek az alaptételnek a magyarázata Szálasi szerint a zsidóság pályaválasztásában, vándor-, sőt bevándorló természetében és kozmopolitizmusában, vagyis abban a tulajdonságában rejlik, hogy oda vándorol, ahol "jól" élhet s ha már nem él meg egy adott területen a tőle elvárt szinten, akkor egyszerűen odébbáll. Nem kötődik a befogadó nemzethez, hazához, valósággal "állam az államban" s mindez megakadályozza abban, hogy - más népek gyermekeivel ellentétben, akik egy-két nemzedék után következmények nélkül fel tudnak olvadni népi környezetükben - asszimilálódjék a környezetébe. Nincs kötődése a túlvilági üdvösséghez sem. Teljesen evilági lény, a nyugati civilizáció modern irányzatainak legfőbb képviselője, mert ezek az irányzatok a legnagyobb mértékben összhangban vannak tulajdonságaival. Az újabb időkben egyre inkább szerephez jut a földrajzi, a gazdasági mozgékonyság, a szellemi és társadalmi élet változékonysága, az emberek közötti - felszínes - érintkezés, a kereskedés, a közvetítés, a gazdasági tevékenységben a pénz hatalma, az információs és kapcsolati tőke. Ha ezeket az irányzatokat mint a "civilizáció" előrehaladását értelmezzük, akkor azt mondhatjuk, hogy e folyamat népi motorja, a zsidóság, nem más, mint egy "túlcivilizált" népcsoport. Mindezt a 30-as években ékesszólóan bizonyították a statisztikai adatok, amelyekből kiderül, hogy a hazai zsidóság részesedése a nemzeti jövedelemből, az ingatlanvagyonból, súlya bizonyos igen jól jövedelmező szakmákban (a hiteléletben, a nagykereskedelemben, az ügyvédi pályán, stb.), ill. kiemelten a véleményformáló tevékenységben (az újságírásban, a reklámiparban, a szórakoztató iparban, bizonyos irodalmi és művészeti körökben, a színház és a film területén, stb.) messze felülmúlta a lakosságon belüli arányszámát, ahhoz képest kb. ötszörös-tízszeres volt, miközben a röghöz kötődő foglalkozások körében csupán elvétve lehetett találkozni zsidó emberrel. Ráadásul - Szálasi szerint - gazdasági túlerejükön, véleményformáló hatalmukon és - összefogásukon is alapuló - kiváló "érdekérvényesítő" képességükön kívül gyakorlati materialista beállítottságuk s az ennek megfelelő eszmei-politikai nézeteik is a magyar nemzetet veszélyeztető irányba mutatnak: egyfelől a szabad kizsákmányolásos liberális demokráciák, a "plutokrata" pénzkapitalizmus irányába, másfelől az utópisztikus baloldali, marxista irányba, amely pl. a szovjet gyakorlatban egy egyszerre embertelen és rossz hatékonyságú rendszert hozott létre. Mindebből Szálasi eleinte a zsidóság korlátozásának, a későbbiekben az ún. aszemitizmusnak (a zsidómentes Magyarország eszméjének) a helyességére következtetett. A háború előtt pl. arra inti a jó magyarokat, hogy ne vásároljanak zsidótól, pénzüket ne vigyék zsidó bankárokhoz. A hungarista programról pl. ezt mondja: "a hazánkban élő zsidóságot gazdaságpolitikai eszközökkel rávesszük arra, hogy orcájuk verejtékével részt vegyenek a közvetlen termelési ágakban, hogy a jelenlegi pozíciójukat a külföldről hazatérő fajmagyarok vehessék át. Azon zsidókat, akiknek ez nem tetszik, cionista törekvéseikben támogatni fogjuk." (Az idézetben szereplő népcsere gondolat a XIX. sz-ra is utal, arra a korszakra, amikor a Galíciából, stb. bevándorolt zsidók gyors felemelkedést értek el hazánkban, miközben "kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk".) A háború kitörése, majd valódi világháborúvá, ill. világnézeti és totális háborúvá válása (főként az USA nyílt hadba lépése) nyomán azután Szálasi - minthogy a háború világnézetivé és totálissá eszkalálásának bűnében egyértelműen a nemzetközi zsidóságot marasztalta el - ugyancsak egyértelműen az ország zsidómentessé tétele mellett foglalt állást. E szerint a tengely győzelme után a zsidó népességnek távoznia kell Európából, ami a végeredményt illetően egyébként továbbra is jó összhangban volt a cionizmus törekvéseivel, azzal, hogy a cionisták Palesztinában létre kívánták hozni (s a háború után létre is hozták) a zsidóság népi-faji, vallási-egyházi és nemzeti államát, Izraelt. A három magyarországi zsidótörvény, amelyet a hungaristák ugyanúgy helyeseltek, megszavaztak, mint a jobboldali kormánytöbbség, a magyarság önvédelmében tulajdonképpen erre, a zsidóság eltávozásának ösztönzésére irányult.

Téves az a napjainkban oly gyakori érvelés, hogy e törvényeket az akkori politikai elit német nyomásra hozta meg. Szlovákiában pl. a sárga csillag kötelező viselésének elrendelése két évvel megelőzte a hasonló németországi rendelkezést. Valójában abban az időben a fasiszta Olaszországtól északra és keletre, valamint a Szovjetuniótól nyugatra a zsidóság gazdasági stb. megszorításának, majd e megszorítások folyamatos fokozódásának irányzata teljesen általános volt (magyarországi viszonylatban a megszorítások fokozódásának irányzatát szemléltetően mutatják az egymást követő "zsidótörvények", majd a front közeledtével a nemzetvédelmi intézkedések szigorodása). Tény, hogy a hungarizmus - noha a faji gondolatot a magáénak vallotta - aszemitizmusát, a zsidómentes Magyarország eszméjét elsősorban nem népi-faji, hanem - összhangban általános világnézetével - nemzeti szempontokra és erkölcsi-szellemi okokra támaszkodva, a zsidóság anyagelvűségére, gazdasági-hatalmi helyzetére hivatkozva hirdette s e tekintetben különbözött a hitleri népi mozgalomtól, amely - éppen a népi-faji tényezőnek az elméletben játszott döntő szerepe folytán - az ún. biológiai hivatkozásoktól sem idegenkedett (bár maga Hitler a zsidó fajiságot a zsidó lelkiségben látta elsősorban). Az is tény, hogy a hadsereg kötelékében alkalmazott munkaszolgálat korántsem csak a zsidóságra terjedt ki, hanem minden olyan népcsoport vagy társadalmi réteg tagjaira (így pl. adott esetben a hungaristákra) is, akiket a kormányzat nem tekintett politikailag teljesen megbízhatóknak. (Németországban a zsidósággal szembeni bizalmatlanság a háború alatt már oly mértékű volt, hogy e népcsoportot kizárták a haza fegyveres védelmére kötelezettek köréből, ami azt is jelentette, hogy a zsidóságot - az árjának tekintett németektől eltérően - nem fenyegette az a "veszély", hogy a hazáért az életüket kell áldozniuk, pl. a bolsevizmus elleni küzdelemben. Ennek esélye a magyarországi zsidóság számára viszont adva volt, ami azt is jelentette, hogy magyarországi zsidók is válhattak hősi halottá. Egyébként a háború előtt ezt Németországban sem gondolták elképzelhetetlennek, hiszen még 1939-ben is szolgáltak a Wehrmachtban zsidó származású tábornokok.) Az is tény, hogy a magyarországi németbarát fordulatot követően a hazai vidéki zsidóság külföldre deportálását a Gestapo irányításával ugyan, de a Magyar Királyi Csendőrség végezte s abban a hungaristáknak nem volt szerepük. Szálasi ebben a deportálásban a magyar honvédelem rendelkezésére álló munkaerőnek (naponta kb. négy millió munkaórának) az országból való kivonását is meglátta, nehezményezve egyúttal a deportálások feltételnélküliségét is. Ezért olyan tervet dolgozott ki, amelynek értelmében a deportálás csak a munkaképes korú zsidó népesség egy részére - mégpedig mint ún. kölcsönzsidókra - vonatkozhatott. A vidéki zsidóság deportálása során a magyar hungaristák Hubay Kálmán vezette csoportja - Lits Ernő eskü alatt tett vallomása értelmében - a budapesti zsidóságnak a Birodalomba való deportálása ellen szót emelt a németeknél. Téves tehát az a vélemény is, mintha kizárólag Horthy Miklós vagy Koszorús Ferenc páncélos parancsnok "érdeme" lett volna a budapesti zsidóság külföldi munkatáborokba deportálásának megakadályozása. Tény az is, hogy a hungarista hatalomátvétel egyet jelentett a szovjetellenes harc további következetes folytatásával, a nem harcoló erők fokozott munkaszolgálatával, kivált azután, hogy a szovjetek megindították offenzívájukat Budapest ellen. A németek igényt tartottak arra, hogy a budapesti zsidóság a maga munkaerejével a Német Birodalomban létrehozott munkatáborokban járuljon hozzá a további harcokhoz. Ennek következtében megkezdődött a budapesti zsidóságnak a Birodalomba irányuló deportálása. Ezt azonban Szálasi néhány héten belül leállíttatta, részint emberiességi, részint magyar nemzeti megfontolásokból.

Kétségtelen, hogy a hungarista hatalomátvétel után pl. Budapesten atrocitások is történtek a zsidó lakossággal szemben. Ezt azonban egyrészt nem meggyőződéses hungaristák követték el, hanem olyan csőcselékelemek, akik újonnan csatlakoztak a nyilasokhoz, mert úgy gondolták: a fegyveres hatalomhoz való csatlakozásuk örve alatt fosztogathatnak, erőszakoskodhatnak. (A csőcselék - mint Koós Kálmán kifejti - sohasem csatlakozik hátrányos helyzetű ellenzéki párthoz, márpedig a hungaristák a hatalomátvétel előtt ellenzékben voltak.) Másrészt olyan nyilas érzelmű fiatalok (akkori szóhasználattal: fegyveres suhancok) is részt vettek egyes atrocitásokban, akiket a közeledő harcok fanatizmussal töltöttek el s úgy gondolták: bosszút állhatnak az ellenséggel rokonszenvező, sőt, "cimboráló" zsidóságon. Az atrocitásokat a hungarista kormányzat természetesen nem tűrhette és nem is tűrte: adott esetben drákói ellenlépésekkel igyekezett az ilyesmiknek útját állni.

Hangnem ismét

Ez nem játszik nálunk.

-- nyenyec ☎ 2007. október 17., 17:02 (CEST)

A szabad véleménnyilvánítás? Tudom. Ennek okán le is szarom a véleményed [szemtám eltávolítva]. --Gabucino 2007. október 17., 17:32 (CEST)

Blokkolva

Szerkesztési jogaidat 1 hétre felfüggesztettük. Ha szeretnél érdemben hozzájárulni a lexikon fejlesztéséhez, megteheted a blokk lejárta után, addig azonban ne szerkessz, mert ilyenkor a blokk automatikusan meghosszabbodik. Ha úgy érzed, hogy a blokkolás félreértés következménye, lépj kapcsolatba valamelyik adminisztrátorral a megadott e-mail címükön. A blokkod oka a fentebb eltávolított durva személyeskedés, az 1 hét oka pedig az, hogy hasonló ügyben már voltál blokkolva, előbb 1 napra, azután 3 napra, visszaesés esetén ezek egyre hosszabbodnak. Kérlek, fegyelmezd magad ezügyben, hogy a jövőben ne kelljen ezért felfüggesztenünk a szerkesztési jogaidat. Üdv! – _kivBennó 2007. október 17., 17:52 (CEST)