Szerkesztő:Szaszicska/IUPAC szerves kémiai nevezéktan

The IUPAC nomenclature of organic chemistry is a systematic method of naming organic chemical compounds as recommended^[1] by the International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC). Ideally, every organic compound should have a name from which an unambiguous structural formula can be drawn. There is also an IUPAC nomenclature of inorganic chemistry. See also phanes nomenclature of highly complex cyclic molecules.

For ordinary communication, to spare a tedious description, the official IUPAC naming recommendations are not always followed in practice except when it is necessary to give a concise definition to a compound, or when the IUPAC name is simpler (viz. ethanol against ethyl alkohol). Otherwise the common or trivial name may be used, often derived from the source of the compound (See Sec 14. below)

Alapelvek

A IUPAC nevezéktan számos a szó elején, belsejében vagy végén álló toldalékot használ a vegyületben található funkciós csoportok típusának és helyének megadására.

Egy szerves vegyület elnevezésének lépései:

Határozzuk meg az alap szénhidrogénláncot (A szénatomok leghosszabb folyamatos láncát)
Ha a vegyületben funkciós csoport is található, azonosítsuk be (Amennyiben több funkciós csoport is van, a legnagyobb prioritásút vegyük, lásd itt)
1. Határozzuk meg a funkciós csoport pozícióját.
2. Számozzuk meg az alaplánc szénatomjait. A funkciós csoportnak a kisebb számot kell kapnia (mivel két irányból lehet számozni, balról jobbra vagy jobbról balra). A számot a funkciós csoportot jelölő utótag (pl. –ol, -on, -al stb.) elé írjuk. Ha a funkciós csoport csak a lánc végén fordulhat elő (mint pl. a karbonsav vagy az aldehid csoport), akkor nem szükséges megszámozni.
  MEGJEGYZÉS: Ha a molekulában nincs funkciós csoport, végezzük el a számozást mindkét irányból, és mindkét esetre határozzuk meg az oldalláncok (azon szénláncok, melyek nem az alapláncban vannak) pozíciószámit. A helyes számozás az, amelynél az oldalláncok számai kisebbek, például a 2,2,5-trimetilhexán a helyes a 2,5,5-trimetilhexán helyett.
Azonosítsuk az oldalláncokat és számozzuk meg őket.
1. Ha ugyanabból a típusú oldalláncból több is van, azt a megfelelő (di-, tri- stb.) előtaggal jelöljük. Az ilyen oldalláncok számait növekvő sorban csoportosítva adjuk meg az oldallánc neve előtt. Ha ugyanazon szénatomhoz két oldallánc kapcsolódik, akkor a számot kétszer írjuk le.
2. A különböző oldalláncokat ábécésorrendben soroljuk fel. (A di-,tri- stb. előtagok nem számítanak az ábécébe sorolásnál. Példáaul az etil a dimetil előtt áll, mivel az „etil”-ben levő e előrébb van az ábécében, mint a „metil”-ben levő „m”. A „di”-t figyelmen kívül hagyjuk).
Ha még vannak további funkciós csoportok, akkor azonosítsuk azokat, és csoportosítsuk számukat és nevüket (például -OH hidroxi, =O oxi, O-R oxialkán stb.) ábécésorrendben a szénláncokéval együtt a fenti módszert követve.
Azonosítsuk a kettős/hármas kötéseket, és számozzuk meg a kettős kötés előtt található szénatomnak a számával. Például a hármas és négyes szénatom közötti kettős kötés 3-én-nek számozzuk. Több kettős kötés esetén ezek számát előtaggal (di-, tri- stb.) jelöljük.
Adjuk meg az egyes tagokat az alábbiak szerint: Az oldalláncok és másodlagos funkciós csoportok + az alap szénhidrogén prefixuma (et, met) + kettős/hármas kötések + elsődleges funkciós csoport
Tegyük ki az írásjeleket:
1. A számok közé tegyünk vesszőket (a 2 5 5-ből 2,5,5 lesz)
2. A számok és betűk közé tegyünk kötőjelet (2 5 5 trimetilhexán helyett 2,5,5-trimetilhexán)
3. Az egymást követő szavak egybeírandók (trimetil hexán helyett trimetilhexán)
  MEGJEGYZÉS: a IUPAC mindenhol egyszavas neveket használ, ezért van a név minden tagja összekötve.

A név végső formája a következő kell legyen:

#,#-di<oldallánc>-#-<oldallánc>-#-<másodlagos funkciós csoport><alaplánc utótagja><Ha minden kötés egyes kötés, akkor „án”>-#-<kettős kötések>-#-<hármas kötések>-#-<elsődleges funkciós csoport>

MEGJEGYZÉS: a # számot jelöl, az alaplánc nevén és a kötéseken kívül minden más mező elhagyható. Az oldalláncok másodlagos funkciós csoportok, abécésorrendben kell felsorolni őket.

Példa:

Alább látható egy példa molekula, az alaplánc szénatomjai számozottak:

Az egyszerűség kedvéért itt van ugyanerről a molekuláról egy másik kép, amelyről levettük a lánc szénatomjait:

Haladjunk lépésről lépésre:

Az alap szénhidrogén 23 szénatomból áll. Ennek neve trikoz-.
A legnagyobb prioritású funkciós csoportok a két keton csoport.
1. A csoportok a 3-as és 9-es szénatomon vannak. Mivel kettő van belőlük, jelölésük 3,9-dion.
2. A molekula számozása a keton-csoportok helyzetén alapul. Ha balról jobbra számozunk, a keton-csoportok a 3-as és 9-es számot kapják. Ha jobbról balra történik a számozás, akkor a keton-csoportok száma 15 és 21 lesz. A 3 és 9 összege (12) kevesebb, mint a 15 és 21 összege (36), így balról jobbra kell számozni, és a ketonok a 3-as és 9-es számot kapják.
Az oldalláncok: egy etil- a 4-es szénatomon, egy etil- a 8-as szénen, valamint egy butil a 12-es szénen.
MEGJEGYZÉS:A 15-ös szénatomon levő -O-CH₃ csoport nem oldallánc, hanem egy metoxi funkciós csoport
1. Mivel két etil- csoport van, ezért ezek együttes jelölése 4,8-dietil.
2. Az oldalláncokat a következőképpen kell csoportosítani: 12-butil-4,8-dietil
A másodlagos funkciós csoportok a következők: egy hidroxi- az 5-ös szénen, egy klór- a 11-es szénen, egy metoxi- a 15-ös szénen és egy bróm- a 18-ason. Az oldalláncokkal együtt ezt kapjuk: 18-bróm-12-butil-11-klór-4,8-dietil-5-hidroxi-15-metoxi
Van két kettős kötés: egy a 6. és 7., és egy a 13. és 14. szénatom között. Ezek neve 6,13-dién. A 19. és 20. szénatom között egy hármas kötés található. Ennek jelölése 19-in
A teljes név (központozással): 18-bróm-12-butil-11-klór-4,8-dietil-5-hidroxi-15-metoxitrikoz-6,13-dién-19-in-3,9-dion

Alkánok

Bővebben: Alkánok

Az egyenes szénláncú telített szénhidrogének az „-án” végződést kapják (alkánok), a név előtagja a szénatomok számától függ. Az első néhány tag:

Szénatomok száma	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	20	30
Előtag	Met	Et	Prop	But	Pent	Hex	Hept	Okt	Non	Dek	Undek	Dodek	Tridek	Tetradek	Pentadek	Eikoz	Triakont

Például a legegyszerűbb alkán a metán, CH₄, míg a kilenc szénatomos alkán – CH₃(CH₂)₇CH₃ – neve nonán.

A gyűrűs alkánok neve elé egyszerűen a „ciklo-” előtagot tesszük, például a C₄H₈ ciklobután, a C₆H₁₂ ciklohexán.

Az elágazó láncú alkánokat úgy kell elnevezni, mint egy egyenes láncú alkánt, melyhez alkil-csoportok kapcsolódnak. Előtagként egy szám jelzi, hogy melyik szénatomhoz kapcsolódik a csoport. A számozás az alkán lánc végén kezdődik. Például a (CH₃)₂CHCH₃ izobutánt olyan propánláncnak tekintjük, amelynek a középső (2-es) szénatomjához egy metilcsoport kapcsolódik, a szisztematikus neve ezért 2-metilpropán. Ezt a vegyületet azonban egyszerűbb és logikusabb metilpropánnak hívni, a metilcsoport ugyanis nem kapcsolódhat más szénatomhoz (akkor ugyanis az alaplánc hosszabbodna meg, így az nem propán, hanem bután lenne), ezért a 2-es szám ebből a névből elhagyható.

Ha a szubsztituens helyzetének meghatározásához többféle számozás is lehetséges, akkor a számozást a szénláncnak arról a végéről kell kezdeni, amelyik a kisebb helyzetszámot eredményezi. Például a CH₃)₂CHCH₂CH₃ (izopentán) neve 2-metilbután, nem pedig 3-metilbután.

Ha oldalláncként több helyen is előfordul ugyanaz az alkilcsoport, akkor ezek pozícióit vesszővel elválasztva soroljuk fel, és a csoport di-, tri-, tetra stb. sokszorozó előtagot kap, az előfordulások számának megfelelően (pl. a C(CH₃)₄ neve 2,2-dimetilpropán). Ha különböző csoportok találhatók oldalláncként, akkor abécésorrendben adjuk meg őket, egymástól kötőjellel elválasztva: 3-etil-4-metilhexán. Alapláncként a leghosszabb szénláncot kell megadni, ezért a 3-etil-4-metilhexán név a helyes a 2,3-dietilpentán helyett, noha mindkét név ugyanazt a szerkezetet írja le. Az oldalláncok abécésorrendjének megállapításakor a di-, tri- stb. előtagokat nem vesszük figyelembe (pl. 3-etil-2,4-dimetilpentán, nem pedig 2,4-dimetil-3-etilpentán).

Alkének és Alkinek

Bővebben: Alkánok és Alkinek

Az alkéneket a megfelelő alkán lánca alapján nevezzük el, „-én” végződést adva hozzá és belső toldalékként megadott számmal jelezve a szénláncban levő kettős kötés helyzetét: a CH₂=CHCH₂CH₃ neve but-1-én.

Több kettős kötés esetén a -dién, -trién stb. formát használjuk, az alaplánc nevének végére egy extra „a”-t téve: a CH₂=CHCH=CH₂ neve buta-1,3-dién. Az egyszerű cisz és transz izomereket cisz- vagy transz- előtaggal jelöljük: cisz-but-2-én, transz-but-2-én. Bonyolultabb geometriai izoméria a Cahn–Ingold–Prelog prioritási szabály segítségével írható le.

Az alkinek elnevezése ugyanilyen módon történik, a hármas kötést „in” végződéssel jelölve: etin (acetilén), propin (metilacetilén).

Funkciós csoportok

A funkciós csoportok táblázata

A csoport előtagja: Alk (Met, Et, Prop stb.)

Család	Szerkezet	IUPAC név	IUPAC név a gyűrűs szerkezetűeknél (ha különbözik az egyenes láncúaktól)	Általános név
Alkil csoportok	R—	Alkil	-	Alkil
Halogének	R—halogén	Halo'alkán	-	Alkil-halogenid
Alkoholok	R—OH	Alkanol	-	Alkil-alkohol
Aminok	R—NH₂	Alkánamin	-	Alkil-amin
Karbonsavak		(Alk + 1)ánsav	Cikloalkánkarbonsav	-
Aldehidek		Alkanal	Cikloalkánaldehid	-
Ketonok		Alkanon	-	Alk₍₁₎il-Alk₍₂₎il-keton
Tiolok	R—SH	Alkántiol	-	-
Amidok		(Alk + 1)ánamid	Cikloalkánamid	-
Éterek	R₁—O—R₂	alkoxialkán	-	Alk₍₁₎il-Alk₍₂₎il-éter
Észterek		Alk₍₁₎il- Alk₍₂₎anoát	Alk₍₁₎il- cikloalk₍₂₎ánkarboxilát	Alk₍₁₎il-(Alk + 1)₍₂₎anoát

Alkoholok

Bővebben: Alkoholok

Az alkoholok (R-OH) neve „-ol” végződést kap, mely elé be kell toldani az –OH csoport helyzetét jelölő számot:

CH₃CH₂CH₂OH a propán-1-ol. Több –OH csoport esetén -diol, -triol, -tetraol, stb., a végződés: a CH₂OHCH₂OH etilén-glikol szisztematikus neve etán-1,2-diol.

Ha magasabb prioritású funkciós csoport is található a molekulában (lásd alább a prioritási sorrend), akkor a „hidroxi” előtagot használjuk a kötés helyzetének megadásával: CH₃CHOHCOOH – 2-hidroxipropánsav.

Halogénszármazékok (Alkil-halogenidek)

Bővebben: Halogének

A halogén funkciós csoport jelölése a halogéntől függően a fluor-, klór-, bróm-, jód- stb., szavakkal, és az ezt megelőző, a csoport helyzetét megadó számmal történik. Több csoport esetén a diklór-, triklór- stb. jelölést használjuk, különböző csoportok esetén – a fentiekhez hasonlóan – a felsorolás abécésorrendben történik. Például a CHCl₃ (kloroform) neve: triklórmetán. A halotán nevű érzéstelenítő (CF₃CHBrCl) neve: 2-bróm-1,1,1-trifluor-2-klóretán.

Ketonok

Bővebben: Ketonok

A ketonok (R–CO–R) általában „-on" végződést kapnak, mely előtt megadjuk a pozíciószámot: CH₃CH₂CH₂COCH₃ – pentán-2-on. Ha a névben nagyobb prioritású utótag szerepel, akkor az „oxo-” előtaggal jelöljük: CH₃CH₂CH₂COCH₂CHO – 3-oxohexanal.

Aldehidek

Bővebben: Aldehidek

Az aldehidek (R–CHO) „-al” végződést kapnak. Ha a molekulában más funkciós csoport is található, akkor a láncot úgy számozzuk, hogy az aldehid szénatomja kapja az „1”-es számot.

Ha előtagként kell megadni, akkor (a ketonokhoz hasonlóan) az „oxo-” szót használjuk, a lánc végét megadó helyzetszámmal: a CHOCH₂COOH neve 3-oxopropásav. Ha a karbonilcsoport szénatomját nem lehet belevenni a hozzá kapcsolódó szénláncba (mint például a gyűrűs aldehidek esetében), akkor a „formil-” előtagot vagy a „-karbaldehid” végződést használjuk: a C₆H₁₁CHO neve ciklohexánkarbaldehid.

Karbonsavak

Bővebben: Karbonsavak

A karbonsavak neve általában -sav-ra végződik. Az aldehidekhez hasonlóan az alaplánc 1-es pozícióját foglalják el, de a helyzetet megadó számot nem kell feltüntetni. Például a CH₃CH₂CH₂CH₂COOH (valeriánsav) neve pentánsav. Néhány gyakran használt karbonsav triviális nevét (például ecetsav) annyira elterjedten használják, hogy ezeket megtartott IUPAC névnek tekintik, de a szisztematikus név (etánsav) is elfogadott. A benzolgyűrűhöz kapcsolódó karbonsavakat, mint például a Ph-COOH benzoesavnak vagy ennek származékaként nevezzük el.

Ha egy alapláncon több karboxil-csoport is található, akkor a "-karbonsav" végződést lehet használni (mint például -dikarbonsav, -trikarbonsav stb.). Ezekben az esetekben a karboxilcsoport szénatomja nem számít bele az alapláncba. Ugyanez igaz a „karboxil-” előtagra is. A citromsav neve például nem 2-karboxi-2-hidroxipentándisav, hanem 2-hidroxipropán-1,2,3-trikarbonsav.

Éterek

Bővebben: Éterek

Az éterek (R–O–R) két szénláncot összekötő oxigénatomot tartalmazó vegyületek. A két lánc közül a rövidebb adja a név elejét, az -án végződést -oxi-ra cserélve, a hosszabb alkánlánc az éter nevének utótagját adja. A CH₃OCH₃ neve metoximetán, a CH₃OCH₂CH₃-e metoxietán (nem etoximetán). Ha az oxigénatom nem az alkánlánc végéhez kapcsolódik, akkor a teljes alkil+étercsoportot egyetlen oldalláncnak tekintjük, és előtagként, helyzetszámmal együtt adjuk meg a főlánc neve előtt. A CH₃OCH(CH₃)₂ neve ennek megfelelően 2-metoxipropán.

Észterek

Bővebben: Észterek

Az észtereket (R–CO–O–R') mint karbonsavak alkilszármazékát nevezzük el. Először az (R') alkil-csoport nevét adjuk meg. Ezután az R-CO-O rész neve következik, melyet a karbonsav nevéből képzünk, a -sav végződést -oát végződésre cserélve. Például a CH₃CH₂CH₂CH₂COOCH₃ neve metil-pentanoát, a (CH₃)₂CHCH₂CH₂COOCH₂CH₃ pedig az etil-4-metilpentanoát. Az elterjedtebb savak észtereit, mint például az etil-acetát (CH₃COOCH₂CH₃), etil-formiát (HCOOCH₂CH₃) vagy dimetil-ftalát a IUPAC a sav elterjedt nevének használatával javasolja elnevezni. A savrész ilyenkor -át végződést kap. A fenti ábrán mindkét féle elnevezésre látható néhány egyszerű példa.

Ha az alkilcsoport nem a lánc végéhez kapcsolódik, akkor az észter-csoporthöz a kötés helyét egy „-il” szócska előtt adjuk meg: a CH₃CH₂CH(CH₃)OOCCH₂CH₃ elnevezése but-2-il-propanoát vagy but-2-il-propionát.

Aminok és Amidok

Bővebben: Aminok és Amidok

Az aminokat (R-NH₂) a kapcsolódó alkánlánc alapján nevezzük el, annak nevéhez "-amin" végződést illesztve (például CH₃NH₂ metánamin). Ha szükséges, a helyzetszámokat köztes taggal adjuk meg: CH₃CH₂CH₂NH₂ propán-1-amin, CH₃CHNH₂CH₃ propán-2-amin. Előtagként a név "amino-".

(R-NH-R képletű) szekunder aminok esetén a nitrogénatomhoz kapcsolódó hosszabb szénlánc lesz az amin elsődleges neve, a másik szénláncot mint alkilcsoportot előtagként adjuk meg, dőlt N helyzetjelölő előtaggal: a CH₃NHCH₂CH₃ neve N-metiletánamin. A tercier aminok elnevezése is hasonlóan történik: a CH₃CH₂N(CH₃)CH₂CH₂CH₃ neve N-etil-N-metilpropánamin. A szubsztituensek megadása itt is ábécérendben történik.

Az amidok (R–CO–NH₂) „-amid” végződést kapnak. Előtagként nem adhatók meg, és helyzetszámra sincs szükség, mivel mindig lezárják a szénláncot. Például a CH₃CONH₂ (acetamid) neve etánamid.

A szekunder és tercier amidok esete az aminokéhoz hasonló: a nitrogénatomhoz kapcsolódó alkilláncokat szubsztituensként, N helyzetjelölő előtaggal adjuk meg: a HCON(CH₃)₂ neveN,N-dimetilmetánamid.

Gyűrűs vegyületek

A gyűrűs vegyületek alaplánca cikloalkánok és aromás vegyületek lehetnek, ilyenkor a szubsztituensek helyzetét a gyűrűn körbehaladva adjuk meg. A xilol három - triviálisan csak orto-, meta- és para- - izomerjének neve 1,2-dimetilbenzol, 1,3-dimetilbenzol és 1,4-dimetilbenzol. Maga a gyűrűs szerkezet is tekinthető funkciós csoportnak, ekkor a „cikloalkil-” (pl. „ciklohexil-”) vagy benzol esetén a „fenil-” előtagot használjuk.

The IUPAC nomenclature scheme becomes rapidly more elaborate for more complex cyclic structures, with notation for compounds containing conjoined rings, and many common names such as fenol, furán, indol, etc. being accepted as base names for compounds derived from them.

Order of precedence of groups

Ha egy vegyület több funkciós csoportot tartalmaz, akkor a köztük felállított rangsor határozza meg, hogy melyik csoportokat adjuk meg elő-, és melyiket utótagként. A legmagasabb rangú csoportot nevezzük el utótagként, az összes többit előtagként jelöljük. A kettős és hármas kötések csak (-én és -in) utótagként adhatók meg, és más utótagokkal együtt is használhatók.

Az előtagként megadott szubsztituenseket ábécésorrendben soroljuk fel (a di-, tri- stb. többszöröző tagok nem vesszük figyelembe), például fluor-klórmetán és nem klór-fluormetán. Ha több azonos típusú funkciós csoport is szerepel – akár elő-, akár utótagként –, akkor a helyzetszámokat növekvő sorrendben írjuk (azaz etán-1,2,-diol és nem etán-2,1-diol). Az aminok és amidok esetén használt N helyzetjelzés a sorban az „1”-es szám előtt található, például a CH₃CH(CH₃)CH₂NH(CH₃) neve N,2-dimetil-propánamin.

Prioritás	Funkciós csoport	Képlet	Előtag	Utótag
1	Kationok e.g. Ammónium	–NH₄⁺	-onio- ammónio-	-onium -ammónium
2	Karbonsavak Tiokarbonsavak Szelenokarbonsavak Szulfonsavak Szulfinsavak Szulfénsavak	–COOH –COSH –COSeH –SO₃H –SO₂H –SOH	karboxi- tiokarboxi- szelenokarboxi- szulfo- szulfino- szulfeno-	-sav* -tiosav* -szelenosav* -szulfonsav -szulfinsav -szulfénsav
3	Karbonsavszármazékok Észterek Savkloridok Amidok Imidek Amidinek	–COOR –COCl –CONH₂ –CON=C< –C(=NH)NH₂	R-oxikarbonil- klórkarbonil- karbamoil- -imido- amidino-	-oi klorid* -amid* -imid* -amidin*
4	Nitrilek Izocianidok	–CN –NC	ciano- izociano-	-nitril* izocianid
5	Aldehidek Tioaldehidek	–CHO –CHS	formil- tioformil-	-al* -tial*
6	Ketonok Tioketonok	>CO >CS	oxo- tiono-	-on -tion
7	Alkoholok Tiolok Szelenolok Tellurolok	–OH –SH –SeH –TeH	hidroxi- szulfanil- szelanil- tellanil-	-ol -tiol -szelenol -tellurol
8	Hidroperoxidok	–OOH	hidroperoxi-	-hidroperoxid
9	Aminok Iminek Hidrazinok	–NH₂ =NH –NHNH₂	amino- imino- hidrazino-	-amin -imin -hidrazin
10	Éterek Tioéterek Szelenoéterek	–O– –S– –Se–	-oxi- -tio- -szeleno-
11	Peroxidok Diszulfidok	–OO– –SS–	-peroxi- -diszulfanil-

*Megjegyzés: Ezek a leggyakrabban használt előtagok, esetükben a szénatomot az alaplánchoz számítjuk. További részletek az egyes funkciós csoportok cikkeiben találhatók.

Hagyományos nevezéktan – triviális nevek

A hagyományos nevezéktan a szerves vegyületek elnevezésének régebbi rendszere, mely nem a fentebb bemutatott szénláncnevek és előtagok rendszerének használatára épül.

Number of carbons	Prefix as in new system	Common name for alkohol	Common name for aldehyde	Common name for acid
1	Met	Metil-alkohol (faszesz)	Formaldehid	Hangyasav
2	Et	Etil-alkohol (borszesz)	Acetaldehid	Ecetsav
3	Prop	Propil-alkohol	Propionaldehid	Propionsav
4	But	Butil-alkohol	Butiraldehid	Vajsav
5	Pent	Amil-alkohol	Valeraldehid	Valeriánsav
6	Hex	-	Kapronaldehid	Kapronsav
7	Hept	Önant-alkohol	Önantaldehid	Önantsav
8	Okt	Kapril-alkohol	Kaprilaldehid	Kaprilsav
9	Non	-	Pelargonaldehid	Pelargonsav
10	Dek	Kaprin-alkohol	Kaprinaldehid	Kaprinsav
11	Undek	-	-	-
12	Dodek	Laurin-alkohol	Laurinaldehid	Laurinsav
13	Tridek	-	-	-
14	Tetradek	Mirisztil-alkohol	Mirisztinaldehid	Mirisztinsav
15	Pentadek	-	-	-
16	Hexadek	Cetil-alkohol	Palmitinaldehid	Palmitinsav
17	Heptadek	-	-	Margarinsav
18	Octadek	Sztearil-alkohol	Sztearilaldehid	Sztearinsav
19	Nonadek	-	-	-
20	Eikoz	Arachidil-alkohol	-	Arachinsav
21	Heneikoz	-	-	-
22	Dokoz	Behenil-alkohol	-	Behénsav
24	Tetrakoz	Lignoceryl alkohol	-	Lignocerinsav
26	Hexakoz	Cerotinyl alkohol	-	Cerotinsav
28	Oktakos	Montanyl alkohol	-	Montánsav
30	Triakont	Melisszil-alkohol	-	Melisszinsav

Ketonok

A ketonok triviális neve levezethető a karbonilcsoporthoz kapcsolódó két alkil- vagy aril-csoport nevének megadásával, melyhez a „keton” szót csatoljuk.

A fenti nevek közül az első három még mindig elfogadható IUPAC név.

Aldehidek

Az aldehidek triviális neve levezethető a karbonsav anionjának nevéből, az -(i)át végződést -aldehid végződésre cserélve.

Ionok

A IUPAC nevezéktan az ionok elnevezésének szabályait is leírja.

Hidron

A hidron általános kifejezés a hidrogén kationra: a proton, deuteron és triton mind hidronok.

Parent hydride cations

Azokat a kationokat, melyek úgy képződnek, hogy egy halogén, kalkogén vagy nitrogéncsoportbeli elem hidridjéhez hidron kapcsolódik, az elem nevének tövéhez "-ónium" végződést adva nevezzük el: a H₄N⁺ neve ammónium, a H₃O⁺ oxónium és a H₂F⁺ fluorónium. Azért választották az ammónium nevet a nitrónium helyett, mivel az utóbbit elterjedten használják az NO₂⁺ megnevezésére.

If the cationic center of the hydride is not a halogen, chalcogen or nitrogen-family element then the suffix "-ium" is added to the name of the neutral hydride after dropping any final 'e'. H₅C⁺ is methanium, HO-O⁺H₂ is dioxidanium (HO-OH is dioxidane), and H₂N-N⁺H₃ is diazanium (H₂N-NH₂ is diazane).

Cations and substitution

A fenti kationok – a metániumiont leszámítva – szigorúan véve nem szerves kationok, mivel nem tartalmaznak szénatomot. Ugyanakkor számos szerves kation nyerhető hidrogénnek egy másik elemmel vagy funkcióós csoporttal történő kicserélésével.

Minden egyes helyettesítést a hidrid kation nevéhez előtagként kapcsolunk. Ha ugyanaz a funkciós csoport többszörös szubsztituensként fordul elő, akkor számát a neve elé tett "di-", "tri-" előtaggal jelezzük (a halogénszármazékokhoz hasonlóan). A (CH₃)₃O⁺ neve trimetiloxónium, a CH₃F₃N⁺ pedig trifluor-metilammónium.

Lásd még

Hivatkozások

↑ Nomenclature of Organic Chemistry, 3 (english nyelven), London: Butterworths [1958 (A: Hydrocarbons, and B: Fundamental Heterocyclic Systems), 1965 (C: Characteristic Groups)] (1971 (3rd edition combined)). ISBN 0408701447. Hozzáférés ideje: 2008. március 26.

↑ BlueBook: Nomenclature of Organic Chemistry, Oxford: Pergamon Press, 1979; A Guide to IUPAC Nomenclature of Organic Compounds, Recommendations 1993, Oxford: Blackwell Scientific Publications, 1993.

Külső hivatkozások

IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry (online version of the "Blue Book")
IUPAC Recommendations on Organic & Biochemical Nomenclature, Symbols, Terminology, etc. (includes IUBMB Recommendations for biochemistry)
Bibliography of IUPAC Recommendations on Organic Nomenclature (last updated 2003-04-11)
ACD/Name Software for generating systematic nomenclature
G. A. Eller, Improving the Quality of Published Chemical Names with Nomenclature Software. Molecules 2006, 9, 915-928 |(online article)

Sablon:Organic chemistry

[1] Nomenclature of Organic Chemistry, 3 (english nyelven), London: Butterworths [1958 (A: Hydrocarbons, and B: Fundamental Heterocyclic Systems), 1965 (C: Characteristic Groups)] (1971 (3rd edition combined)). ISBN 0408701447. Hozzáférés ideje: 2008. március 26.

[1]