Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Milei.vencel/right

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarország

[szerkesztés]

A két világháború közötti Magyarország politikai jobboldalának uralma - Deák István történész alapján:

1919 és 1944 között Magyarország jobboldali ország volt. Az ellenforradalmi örökségből kovácsolt kormányai a „nacionalista keresztény” politikát hirdették; megvetették a francia forradalmat, és elvetették a 19. század liberális és szocialista ideológiáit. Magyarországot védőbástyának tekintették a bolsevizmus és annak eszközei: a szocializmus, a kozmopolitizmus és a szabadkőművesség ellen és hódolattal vették körül az államfőt, Horthy Miklós kormányzót. [1]

Típusai

[szerkesztés]
  1. A reakciós jobboldal a múlt felé tekint, és „arisztokratikus, vallásos és tekintélyelvű”. [2]
  2. A mérsékelt jobboldal toleráns a változásokkal szemben, feltéve, hogy az fokozatos, és elfogadja a liberalizmus egyes aspektusait, beleértve a jogállamiságot és a kapitalizmust, bár a radikális laissez-faire-t és az individualizmust károsnak tartja a társadalomra. A mérsékelt jobboldal gyakran a nacionalizmust és a szociális jóléti politikát hirdeti. [3]
  3. A radikális jobboldalt olyan csoportokra és ideológiákra alkalmazták, mint a McCarthyizmus, a John Birch Társaság, a Thatcherizmus és a német republikánus párt . A radikális jobboldal magában foglalja a jobboldali populizmust. [2]
  4. A szélsőjobboldal négy fő vonása: "1) demokráciaellenesség, 2) ultranacionalizmus, 3) rasszizmus és 4) az "erős állam"igénye. [4]
  5. Az Új Jobboldal a liberális konzervatívokból áll, akik a lehető legnagyobb gazdasági szabadságot és a társadalmi élet illető lehető legkevesebb kormányzati szabályozását hirdetik , továbbá a szabad piacokat és az egyéni kezdeményezést hangsúlyozzák. [5]

Más szerzők különbséget tesznek a jobbközép és a szélsőjobb között. [6]

  • A jobbközép pártok általában támogatják a liberális demokráciát, a kapitalizmust, a piacgazdaságot (bár elfogadhatják a monopóliumok ellenőrzésére vonatkozó kormányzati szabályozást), a magántulajdonhoz fűződő jogokat és a korlátozott jóléti államot (például az oktatás és az orvosi ellátás állami biztosítását). Támogatják a konzervativizmust és a gazdasági liberalizmust, és szembehelyezkednek a szocializmussal és a kommunizmussal.
  • A „szélsőjobboldali” kifejezést azok leírására használják, akik egy abszolút hatalmú kormányt pártolnak, amely az állam hatalmát arra használja fel, hogy támogassa a domináns etnikai csoportot vagy vallást, és más etnikai csoportokat vagy vallásokat diszkrimináljon. [7] [8] [9] [10] [11] Tipikus példák szélsőjobb vezetőkre: Francisco Franco Spanyolországban, Benito Mussolini Olaszországban, Adolf Hitler a náci Németországban, Augusto Pinochet Chilében és Jorge Rafael Videla Argentínában. [12]

F.

[szerkesztés]

Nemzetközi politikai megfigyelők alapján a magyar Fidesz politikai pozíciója és ideológiája is erősen megváltozott és a 2015-ös menekültválság óta a jobboldal és a radikális, illetve a szélsőjobb közötti pártként pozicionálódik.[13][14][15][16][17]

  1. ↑ István Deák, "Hungary" in Hans Roger and Egon Weber, eds., The European right: A historical profile (1963) p 364-407 quoting p. 364.
  2. ↑ a b Berlet, Chip. 2006. "When Alienation turns Right." In The Evolution of Alienation: Trauma, Promise, and the Millennium, edited by Langman, Lauren, and Kalekin-Fishman. Lanham, MD: Rowman & Littlefield. ISBN 0-7425-1835-3, ISBN 978-0-7425-1835-3, p. 117.
  3. ↑ Eatwell, Roger. 1999. "Conclusion: The 'End of Ideology'." In Contemporary Political Ideologies, edited by R. Eatwell and A. Wright. Continuum International Publishing Group. ISBN 0-8264-5173-X, ISBN 9780826451736, p. 284.
  4. ↑ 2004. "Introduction: the new extreme right challenge." In Western Democracies and the new Extreme Right Challenge, edited by R. Eatwell and C. Muddle. London: Routledge. ISBN 0-415-36971-1, ISBN 978-0-415-36971-8, p. 8, "Today four other traits feature most prominently in definitions: 1) anti-democracy; 2) nationalism; 3) racism; 4) the strong state".
  5. ↑ Vincent, Andrew. Modern Political Ideologies, 2nd, Oxford [u.a.]: Blackwell (1995. július 29.). ISBN 978-0-631-19507-8 „Who to include under the rubric of the New Right remains puzzling. It is usually seen as an amalgam of traditional liberal conservatism, Austrian liberal economic theory ... extreme libertarianism (anarch-capitalism) and crude populism.” 
  6. ↑ Betz & Immerfall 1998; Betz 1994; Durham 2000; Durham 2002; Hainsworth 2000; Mudde 2000; Berlet & Lyons, 2000.
  7. ↑ Davies, Peter. The Routledge Companion to Fascism and the Far Right. Psychology Press (2002). ISBN 978-0-415-21495-7. Hozzáférés ideje: 2010. május 13. „far right.” 
  8. ↑ Durham, Martin. The Christian Right, the Far Right and the Boundaries of American Conservatism. Manchester University Press (2000). ISBN 978-0-7190-5486-0. Hozzáférés ideje: 2010. május 13. 
  9. ↑ Merkl, Peter H.. Right-wing Extremism in the Twenty-first Century. Psychology Press (2000. június 30.). ISBN 978-0-7146-5182-8. Hozzáférés ideje: 2010. május 13. 
  10. ↑ Eatwell, Roger. Western Democracies and the New Extreme Right Challenge. Taylor & Francis (2004). ISBN 978-0-415-36971-8. Hozzáférés ideje: 2010. május 13. 
  11. ↑ „Pim Fortuyn: The far-right Dutch maverick”, BBC News, 2002. március 7. (Hozzáférés: 2012. június 1.) 
  12. ↑
  13. ↑ „Is Hungary run by the radical right?”, Washington Post, 2021. december 7. (Hozzáférés: 2024. július 17.) (amerikai angol nyelvű) „Last month, Viktor Orbán gave the most significant radical right speech in Europe of the past decades. To those unfamiliar with European politics, this statement may not mean much, while those more or less familiar with European politics may be confused by it. After all, Orbán is the prime minister of Hungary and the leader of the Hungarian Civic Party, or Fidesz, a party considered “conservative” rather than “radical right” by the vast majority of academics and pundits. In fact, the latter label is almost exclusively used for another party in the country, the Movement for a Better Hungary (Jobbik).. Orbán’s speech raises two important questions about our understanding of radical right politics. First, what makes a political party radical right? Second, are radical right politics limited to radical right parties? .. Many commentators argue that Orbán uses radical right statements for electoral purposes..” 
  14. ↑ Strickland, Patrick: Everything you need to know about Hungary’s far right (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  15. ↑ Zerofsky, Elisabeth. „Viktor Orbán’s Far-Right Vision for Europe”, The New Yorker, 2019. január 7. (Hozzáférés: 2024. július 14.) (amerikai angol nyelvű) 
  16. ↑ Viktor Orbán has not arrived on the far right just now by his ‘mixed race’ comment], 2022 „The rhetoric of Orbán has then, year after year, increasingly sought to blur the boundary between the right and the far right... This was dictated by a political strategy aimed at dominating the right as a whole. This process really came to fruition in 2015, when the political exploitation of the refugee crisis pushed Fidesz to the far right, and it essentially swapped places with the far-right Jobbik, which was moving to the centre of the political spectrum... Viktor Orbán, as a leading politician, consistently uses ideas, words and theories that have been taken over from the far right, making them widely accepted. And in cases where this has already provoked politically risky criticism at home or abroad, there is the routine explanation that the Prime Minister did not use these concepts in the same sense as the far right or that he simply expressed them in an ambiguous way. However, most people will only be able to read the original speech and the primary news reports on it, with subsequent clarifications reaching the ears of a much narrower audience... As can be seen from the quoted speeches, Orbán’s ideology is no longer simply based on xenophobia, nationalism or ethnicism but a more comprehensive worldview. In a study published by Political Capital in 2020, we detailed how the conspiracy theory known as the “grand remplacement”, originated from France, has, in line with international trends on the far right, strongly influenced the narrative of Fidesz and the domestic right-wing extremist organisations, which are intertwined with the governing party at the level of individuals as well. According to this theory, well-organised external ‘immigration’ (e.g. Muslim immigrants) and internal enemies (e.g. liberals, gays) threaten the dwindling white European ‘race’ and civilisation based on traditional values. The internationalisation of far-right ideology is, therefore, one of the reasons why, in addition to ethnic origin (“I am Hungarian”), the question of culture and identity (“I am Christian-European”) and race (“I am white”) is increasingly at the centre of politics in this area.”
  17. ↑ Orbán’s Fidesz forming new far-right alliance with Austrian, Czech parties]. politico.eu, 2024 „Hungarian Prime Minister Victor Orbán and his far-right Fidesz party are forming a new political alliance with Austria’s Freedom Party (FPÖ) and the Czech Action of Dissatisfied Citizens (ANO) Movement”
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Milei.vencel/right&oldid=27296023”