Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Kozika20/TJ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thomas Jefferson
Thomas Jefferson hivatalos fehér házi portréja
Thomas Jefferson hivatalos fehér házi portréja
3.
Hivatali idő
1801. március 4. – 1809. március 3.
Alelnök(ök)Aaron Burr (1801-1805)
George Clinton (1805-1809)
ElnökGeorge Washington
ElődJohn Adams
UtódJames Madison
Az Egyesült Államok 2. alelnöke
Hivatali idő
1797. március 4. – 1801. március 3.
ElődJohn Adams
UtódAaron Burr
PártDemokrata-Republikánus
HázastársaMartha W. S. Jefferson
Foglalkozásügyvéd, farmer
Vallásunitárius
Thomas Jefferson aláírása
Thomas Jefferson aláírása

Thomas Jefferson (1743. április 13. – 1826. július 4.) az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke, John Adams elnöksége alatt alelnök. A történelemkönyvekbe nem elnöki nagyságával, hanem a Függetlenségi nyilatkozat megírásával és sokoldalúságával került be. Érdeklődési körébe tartozott a földművelés, építészet, régészet, matematika, kriptográfia, nyelvek, politika és a paleontológia. Ezenkívül ügyvéd, feltaláló és író is volt.

A Függetlenségi háború kitörésekor Virginia állam küldötte volt a kontinentális kongresszusban. 1779-1781 között Virginia kormányzójaként működött, 1781-ben majdnem brit fogságba került.[1] Ellentmondásos kormányzói évei miatt újraválasztását elbukta. [2]1784[3] -1789[4] között diplomataként szolgált Párizsban, ahol kezdetben kereskedelmi megállapodások megkötésében játszott szerepet, majd 1785-ben Benjamin Franklin távozása után az Egyesült Államok párizsi követévé nevezték ki.[5]

Jefferson volt az Egyesült Államok első külügyminisztere, 1789-1793 között. George Washington elnöksége alatt ellenezte többek között egy nemzeti bank felállítását valamint az ún. Jay-szerződést, mely főleg a kereskedelem és hajózás körében kívánta rendezni a viszonyt a Brit Birodalommal.[6] 1797-ben az Egyesült Államok alelnökének választották. 1801-ben, John Adams után pedig az Egyesült Államok harmadik elnöke lett.

Elnöki éveihez köthető Louisiana megvásárlása a franciáktól 1803-ban, valamint a Lewis- és Clark-expedíció elindítása 1804-ben, mely a nyugati, még felderítettlen területekre vezetett.[7] Ő alapította a Demokrata-Republikánus Pártot, amibe ő is tartozott, illetve a Virginiai Egyetemet.

Fiatalkora

[szerkesztés]

Családja

[szerkesztés]

Jefferson egy tehetős virginiai családba született, apja Peter Jefferson, ültetvényes és földmérő, édesanyja Jane, a befolyásos Randolph család tagja. A család már nemzedékek óta Virginia területén élt. Kilenc testvére közül kettő születéskor meghalt. Jó viszonyt ápolt édesapjával és büszkén tekintett rá.[8] Welszi származásáról nincsenek meggyőző bizonyítékok.[9]

1757-ben apja meghalt, s ő 20 négyzetkilométernyi földet örökölt, amit Monticello néven otthonává tett.

1772-ben vette feleségül az özvegy Martha Wayles Skeltont. Hat gyermekük közül csak egy, Martha Washington élte túl az apját (1836-ban halt meg, tíz évvel apja után). Felesége 1782-ben halt meg, Jefferson soha nem nősült újra.


 
 
 
Peter Jefferson
(1708 - 1757)
 
 
 
Jane Randolph
(1720 - 1776)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Martha Wayles Skelton
(1748 - 1782)
 
Thomas Jefferson
(1743 - 1826)
 
kilenc testvér
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Martha
(1772 - 1836)
 
Jane
(1774 - 1775)
 
halva született fiú
(1777)
 
Mary
(1778 - 1804)
 
Lucy Elisabeth
(1780 - 1781)
 
Lucy Elisabeth II
(1782 - 1784)
 
 


Tanulmányai

[szerkesztés]

1752-ben kezdte meg tanulmányait egy helyi iskolában. Kilenc évesen görögül, latinul és franciául tanult, érdekelte a lovaglás és a természettudományok. Tizenhat évesen kezdte felsőfokú tanulmányait a College of William and Maryben, ahol találkozott későbbi mentorával George Wythe professzorral. Két évig matematikát, metafizikát és filozófiát tanult, valamint megismerkedett John Locke, Francis Bacon (filozófus) és Isaac Newton műveivel.[10] Szorgalmas diákként számos területen mutatott érdeklődést[11] és 1762-ben kiváló eredménnyel végzett.

Jefferson számára mindig is meghatározó szerepet játszottak a könyvek. Több ezer kötetet gyűjtött össze a Függetlenségi háború és a francia diplomáciai munkája során, ezekből állította fel később monticellói otthonában saját könyvtárát. "Nem tudok könyvek nélkül élni." - mondta egyszer. Mikor 1812-ben megsemmisült a Kongresszusi Könyvtár, felajánlotta az akkor már 6487 kötetre rúgó gyűjteményét a könyvtár helyreállításához.

Politikai tevékenysége elnökké választásáig

[szerkesztés]

Az 1800-as évek

[szerkesztés]

Jefferson fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozatot, ami, „eredeti célja” mellett, számos amerikai ideológia és politikai irányzat alapja lett. Jefferson egyedül készítette el a nyilatkozat piszkozatát, ami egy bizottság feladata lett volna, de ők csak később kezdtek el a nyilatkozattal foglalkozni, miután Jefferson a piszkozatot „véglegesnek” találta.

Thomas Jefferson arcképe – Rembrandt Peale, 1800

Politikai életét Virginia állam kormányzójaként folytatta. Az alkotmányos konvención nem vett részt, az alkotmányt elfogadta, de hiányolta belőle a Bill of Rights-ot.

„Európában voltam amikor az Alkotmányt tervezték s meghozataláig nem is láttam. Miután kézhez kaptam, erélyesen írtam Madison úrnak és rámutattam a vallásszabadság, a sajtószabadság, az esküdtszéki tárgyalás, a habeas corpus, az állandó hadsereg miliciával való helyettesítése, és a kifejezetten nem az Unióhoz utalt jogok [tag]Államok részére való határozott megtartása kitételeinek hiányára. Ő ennek értelmében a Kongresszus első ülésén előterjesztette ezeket a kiegészítéseket, miket az Államok mai állapotukban elfogadtak és hatályra emeltek.”
--Levél Dr. Joseph Priestley-hez, Washington, 1802. június 19.

1785-től 1789-ig Franciaországban tartózkodott, visszatérése után Washington elnök alatt külügyminiszter lett. Alexander Hamiltonnal való nézeteltérések miatt Jefferson és James Madison megalapította a Demokrata-Republikánus Pártot. A párt alatt az Egyesült Államoknak négy elnöke futott, köztük Jefferson is, elsőként.

1793-ban háború tört ki Franciaország és Nagy-Britannia közt. Jefferson a franciák mellé állt, de a Jay egyezmény kimondta, hogy a háborúban az amerikai nemzet a briteket támogatja. Jefferson ekkor egy időre visszavonult a politikai élettől. 1797-től 1801-ig John Adams alatt alelnök volt. Ez idő alatt írta meg az Útmutató a parlamenti gyakorlathoz c. írását, amit a mai napig használnak. Adams ideje alatt amerika flottaháborút vívott Franciaországgal. Adams növelte a tengerészeti kiadásokat, melyeket új adók kiszabásával próbált kiegyenlíteni. Kiadták az Idegen és lázadási törvényt, amit Jefferson saját pártja elleni támadásnak értékelt, nem pedig törvényként. Az új adókat nyiltan támadta, majd 1800-ban kijelentette, hogy indul az elnöki székért. Ellenfele a New York-i Aaron Burr volt. A Federalisták azzal támadták Jeffersont, hogy deista, a kereszténység ellensége.

A választások döntetlennel végződtek, melynek értelmében a képviselőháznak kellett döntenie az elnök személyéről. Hamilton meggyőzte a federalistákat, hogy Jefferson nem jelent akkora fenyegetést rájuk, mint Burr. A képviselőházi szavazás alapján Jefferson lett az Egyesült Államok harmadik elnöke, az első, aki a Demokrata-Republikánus Párttal nyert. A történelem során még hárman követték a pártot, a következő három elnök.

Elnökség

[szerkesztés]

Jefferson elnöksége 1801-től 1809-ig tartott. Alelnöke Aaron Burr, aki a választásokon alulmaradt. Az akkori amerikai választási rendszerben nem az elnök választotta meg a saját alelnök-jelöltjét, hanem a második legtöbb elektori szavazatot kapott jelölt lett automatikusan az alelnök. 1801. március 4-én mondta el beavatóbeszédét, amelyben az egység fontosságát sürgette. Akkoriban az ország nagyon megosztott volt, főleg a politikai pártok miatt, melyeket a federalisták és a demokrata-republikánusok alkottak.

Elnöksége alatt történt meg a Louisiana-vásárlás, Ohio felvétele az unióba, az Orleans-terület megalapítása, az 1804-es földtörvény, a tizenkettedik kiegészítés, a Lewis- és Clark-expedíció, az 1807-es embargótörvény és a rabszolgabehozatal eltörlése.

Egyetemalapítás

[szerkesztés]
A Virginiai Egyetem

Elnöki idejének lejárta után sem vonult vissza a közérdektől. A Virginiai Egyetem megalapítása volt elnöksége utáni (és egyesek szerint egész életébeni) fő tevékenysége, ami a világtörténelem első olyan felsőoktatási intézményét hozta létre, ahol az egyház vagy a vallás nem befolyásolta az oktatást. Dr. Thomas Cooper-höz intézett levelében (Monticello, 1814. január 16) írja, hogy régóta tervezgette az egyetemet, és a Virginiai Jegyzetekben (Notes on Virginia, Qu. 14) 30 évvel azelőtt már felvázolta körvonalait. 1819-ben vált valóra, amikor létrejött az egyetem. 1825-ben nyitotta meg a kapuit. Az egyetemre számos hírességet meghívtak, köztük Edgar Allan Poe-t is.

Halála

[szerkesztés]

1826. július 4-én érte a halál, a függetlenségi nyilatkozat kiadásának ötvenedik évfordulóján, ugyanazon a napon, amikor John Adams is meghalt. A monticellói birtokán temették el egy koporsóban. Ő volt az első elnök, akit nem kriptában helyeztek nyugalomra, mint George Washingtont és Adamset. A sírfeliratot saját maga írta.

Itt nyugszik
Thomas Jefferson,
a Függetlenségi nyilatkozat alkotója,
a virginiai vallástörvény szerzője
és a Virginiai Egyetem alapítója.

Filozófiai nézetei

[szerkesztés]

Jefferson úgy képzelte el a sikeres Amerikát, hogy a földművelésen van a hangsúly. Ez ellenkezett Alexander Hamilton nézetével, aki erős ipart és kereskedelmet akart megvalósítani. Jefferson hitt az amerikai nemzet egyediségében, őt tekintik az amerikai excepcionalizmus atyjának. Számos felvilágosodáskori filozófus volt nagy hatással rá, köztük is leginkább John Locke, akinek filozófiájából a függetlenségi nyilatkozat megírásakor sokat merített. Thomas Paine Józan ész c. szórólapja is hatást gyakorolt rá. Erősen hitte, hogy minden embernek vannak bizonyos „elidegeníthetetlen jogai”, köztük az önrendelkezés és a szabad gondolkodás. Jefferson igen jelentős szerepet vállalt abban, hogy pontosan kifejtse, mit is értünk „szabadság” alatt. Elmondása szerint a személyi szabadság abban merül ki, hogy azt cselekszünk, amit csak az akaratunk diktál, bizonyos határok között, amelyeket csak a személyi egyenjogúság szabhat meg. Az ezzel ellenkező törvényeket a „zsarnok akaratának” hívta, melyek alapvetően megsértik az emberi jogokat. Egy megfelelő kormány csak abba szólhat bele, amikor az egyéni szabadság veszélyezteti az egyenlőséget.

Számos alkalommal, főleg írásaiban arról tett tanúbizonyságot, hogy csodálja a kormány nélküli indián törzsek életmódját, az egységet, amiben élnek.

Post mortem

[szerkesztés]
A Jefferson-emlékmű

Jefferson szültésének kétszázadik évforulóján, 1943. április 13-án felavatták a Jefferson-emlékművet Washington, D.C.-ben. Az épület belsejében 19 Jefferson-szobor található, illetve különböző műveiből falmetszetek. Ezek közül a legemlítésreméltóbb a tető körüli véset:

„Örök ellenséget esküdtem Isten oltárán az emberi szellem fölötti zsarnokság minden formája ellen.”


Jefferson arcképe a mostani kétdolláros bankjegyen látható.

Érdekességek

[szerkesztés]
  • 189 cm magas volt.
  • A Julián-naptár szerint április 2-án született. A Gregorián naptár szerint április 13. Az utóbbi a hivatalos.
  • 1779 és 1781 között Virginia állam kormányzója volt.
  • Amikor 1962-ben Kennedy elnök 49 Nobel-díjast köszöntött a Fehér Házban, azt mondta, hogy „Azt hiszem, most gyűlt össze a legkiválóbb emberi tudás a Fehér Házban, talán azzal a kivétellel, amikor Thomas Jefferson egyedül vacsorázott”.
  • Csak Thomas Jefferson és John Adams lett elnök a Függetlenségi nyilatkozat írói közül.
  • Elnöksége alatt mindössze két beszédet tartott.
  • Monticello és a Virginiai Egyetem együttesen egyike a négy, Egyesült Államokban található, ember által alkotott világörökségnek.
  • Miután 1814 augusztusában a britek felégették a kongresszusi könyvtárt, Jefferson 6487 kötetet ajánlott fel, amiért 23 950 dollárt kapott.
  • Személyes bejegyzései szerint 187 volt a legnagyobb számú rabszolga, ahányat tartott.
  • John Adams előtt halt meg néhány órával.

Elődök és utódok

[szerkesztés]
Elődje:
John Adams 		Utódja:
James Madison
Elődje:
John Adams 		Utódja:
Aaron Burr

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Bennett, William J.. The Greatest Revolution, America: The Last Best Hope (Volume I): From the Age of Discovery to a World at War. Nelson Current, 99. o. (2006). ISBN 1-59555-055-0 
  2. ↑ Ferling 2004, p. 26
  3. ↑ augusztus 6-án érkezett Párizsba, 1784; Julian P Boyd, "The Papers of Thomas Jefferson", Vol. 7, Princeton University Press, 1953, p. 2.
  4. ↑ szeptember 26-án érkezett vissza az Egyesült Államokba, 1789; Julian P Boyd, "The Papers of Thomas Jefferson", Vol. 15, Princeton University Press, 1958, p. 2.
  5. ↑ Julian P Boyd, The Papers of Thomas Jefferson, Vol. 8, Princeton University Press, 1953, p. 2.
  6. ↑ http://www.loc.gov/rr/program/bib/ourdocs/jay.html
  7. ↑ Table 1.1 Acquisition of the Public Domain 1781–1867 (PDF). (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
  8. ↑ R.B. Bernstein: Thomas Jefferson, S. 2.
  9. ↑ Thomas Jefferson Encyclopedia – Welsh Ancestry. Retrieved June 2, 2010.
  10. ↑ Merrill D. Peterson, ed. Thomas Jefferson: Writings, p. 1236
  11. ↑ Thomas Jefferson on Wine by John Hailman, 2006

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kozika20/TJ témában.
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozika20/TJ témájú médiaállományokat.


{{DEFAULTSORT:Jefferson Thomas}} [[Kategória:Az USA elnökei]] [[Kategória:Az USA alelnökei]] [[Kategória:Amerikai építészek]]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Kozika20/TJ&oldid=26984528”