Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Fega/próbalap/kardosok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

(Szabadon felhasználható anyag, belejavítani nem ér)

Ez az aloldal a Kardtestvérek, Riga, Albert von ... oldalak szerkesztésénél használt adatokat tárolja, hátha egyszer még vmit.

A balti keresztes hadjáratok tehát öt részre oszthatók:

  • nagyjából 1147-től 1185-ig, a wendek ellen az Elba és az Odera között;
  • 1198-tól 1290-ig a livóniai és az észt keresztes hadjáratok;
  • 1230-tól 1283-ig a porosz keresztes hadjáratok;
  • 1280-tól 1435-ig a litván keresztes hadjáratok; és
  • körülbelül 1243-tól a 15. század végéig a Német Lovagrend és Novgorod közötti konfliktusok64. (64)

Finnország nem szerepel a dolgozatban.

REFek

[szerkesztés]

Albert von Buxthoeven nagyapja Albert, Jerichow grófja volt[1]. Két fia született, I. Albert[2] és Rudolf (1130? – ?)[3]. I. Albert Adelheid von Aumund-ot[4] vette feleségül, aki Dietrich I von Aumund[5] és Kunigunde Alheidis von Stade[6] lánya volt. Adelheid von Aumund-ot férje halála után N. von Utlede[7] vette el, egyik fiúk II. Hartwig, Bréma érseke[8] lett. I. Albertnek hat gyereke született.

  • II. Albert von Buxthoeven, rigai püspök, birodalmi herceg, e szócikk alanya

I. Albert halála után felesége ismét férjhez ment, két gyereke született:

  • Johann[42] Szászországban maradt az Apeldorni uradalom vezetőjeként, de Dorpat ostromában biztos részt vett.[43].
  • Salomon von Apeldern[44]
Absolon érsektől[45]
Theodoric: https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bthiery.html ok, Albert szenteli (és őt egyedül)
Bernard: https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/blippeber.html NEM, nem Albert. Itt van hivatkozásként: [46]
aaa
X:16 Ugyanazon a télen [1207] a nap [febr. 28] folyamán napfogyatkozás volt. https://eclipse.gsfc.nasa.gov/SEsearch/SEsearchmap.php?Ecl=12070228
Meinhard[47]
Bertold[48]
A rendet szokás Kardtestvérek rendje, Livóniai kardtestvérek néven említeni, latinul: Fratres militiæ Christi Livoniae.}}
Dán Észtország
Swordbrothers_in_Livonia_75_[49]
birodalmi herceg[50]
Theodericus (Dietrich, Thierry) von Treiden[51] NAME=TheodoricusvonTreiden
Észt Püspökség (1211)[52]
Zemgale Püspökség (1217)[53]
Ösell Püspökség (1228).[54]
És mivel ez az ember [Albert püspök] rengeteg testvérrel és baráttal (ornatus fratribus et amicis) állt kapcsolatban, sok támogatója volt az Úr szőlőjében. Azt sem tudom könnyen megmagyarázni, hogyan talált kegyre a királyok és mágnások körében, akik pénzzel, fegyverrel, hajókkal és készletekkel segítették.[55]

Képek

[szerkesztés]
  Revala (észt: Revälä, német: Reval, latin Revalia, orosz Revel)
  Virumaa Virumaa (németül: Kreis Wierland, latinul: Vironia, Vyronia)
  Saaremaa (latinul: Oesel, Osilia, svédül: Ösel, dánul: Øsel, finnül: Saarenmaa)
  Läänemaa A területet Henrik is Ridal (észtül: Ridala, latinul: Rotalia) és Sontagana földjének nevezi, de emlegetik a tenger földje néven is.
  Harju (észtül: Harjumaa, latinul: Harria, németül: Harrien)
  Jarva (észtül: Järvamaa, latinul: Jervia, németül: Jerwen)
  Alempois (latinul: Alumbus) kis független, szárazfölddel nem rendelkező megye volt. A Krónika nem említi.
  Nurmekund (latin: Nurmegunde)
  Mõhu Krónikában: Mocha
  Jogentagana Krónikában: Iogen­tagania
  Sakala (latinul: Saccala, Sackala, Saccele, Saccale, a terület lakói: Sackalanenses, Saccalanenses)
  Vaiga Vaiga ősi észt terület volt Észtország keleti részén.
  Ugandi (latinul: Ungannia vagy Ugaunia), Henrik krónikájában: Ugala, Oandi, Uandi, Uhandi, Ugamaa, Ugaunia, Ugania, Ungania, Ungaunia, egyes krónika változatokban Ug(g)annia, Ungannia. Lakói megnevezése: Ugaunenses, Ugaunienses, Ugannenses, egyes krónika változatokban: Ugganenses, Ungannenses is; németül Ugaunien, Hugenhusen, Uggenhusen).
English: A reconstruction of the Viljandi Castle of Teutonic Order. Chapel Administrative building Tower "Tall Hermann" Dansker Residence of the commander (later store room) Granary Living quarters of the clergymen, stable Dining rooms Store room Stable Servants' quarters
  • livek
    livek
  • Daugavas Livi
    Daugavas Livi
  • Metsepole.jpg
    Metsepole.jpg
  • Sēlija Szelének english: Selonians
    Sēlija Szelének english: Selonians
  • Imera
    Imera
  • Idumeja
    Idumeja
  • Koknese területének változása a XII-XIII. században. Albert püspök vazallusává tette a Koknese Hercegséget.
    Koknese területének változása a XII-XIII. században. Albert püspök vazallusává tette a Koknese Hercegséget.
  • Lotigola
    Lotigola
  • Jersika (Letija, Lotgol) területének változása a XII-XIII. században. Albert püspök elfoglalja a Jersika Hercegséget.
    Jersika (Letija, Lotgol) területének változása a XII-XIII. században. Albert püspök elfoglalja a Jersika Hercegséget.
  • Talava
    Talava
  • Атзеле Atzele
    Атзеле Atzele

Ordu valdused Liivimaal 1534. aasta paiku. 1 – ordumeistri otsealluvuses, 2 – maamarssali valdused, 3 – Viljandi komtuurkond, 4 – Tallinna komtuurkond, 5 – Järva foogtkond, 6 – Kuldīga komtuurkond, 7 – Aluliina komtuurkond, 8 – Pärnu komtuurkond, 9 – Maasilinna foogtkond, 10 – Rakvere foogtkond, 11 – Narva foogtkond, 12 – Vasknarva foogtkond, 13 – Toolse foogtkond, 14 – Kursi komtuurkond, 15 – Karksi foogtkond (alates 1534 ordumeistri otsealluvuses), 16 – Bauska foogtkond, 17 – Rēzekne foogtkond, 18 – Dünaburgi komtuurkond, 19 – Sēlpisli foogtkond, 20 – Dobele komtuurkond, 21 – Kandava foogtkond, 22 – Grobiņa foogtkond, 23 – Vindavi komtuurkond

A rend birtokai Livóniában 1534 körül. 1 – a rendfőnök közvetlen fennhatósága alatt, 2 – a földmarsall birtokai, 3 – Viljandi rendőrkapitányság, 4 – tallinni rendőrkapitányság, 5 – järvai rendőrkapitányság, 6 – kuldīgai rendőrkapitányság, 7 – aluliinai rendőrkapitányság, 8 – Pärnu rendőrség, 9 – Maasilinna rendőrkapitányság, 10 – Rakvere rendőrkapitányság, 11 – Narva végrehajtó, 12 – Vasknarva végrehajtó, 13 – Tools végrehajtó, 14 – Kurs végrehajtó, 15 – karksi végrehajtó (a Mester közvetlen felügyelete alatt) rend 1534-ből), 16 – bauskas, 17 – Rēzekne, 18 – dünaburgi, 19 – sēlpisli szolgabíró, 20 – Dobele járás, 21 – Kandava járás, 22 – Grobiņa járás, 23 – Vindavi járás

https://et.wikipedia.org/wiki/Liivimaa_ordu

Livónia 1534-ben.
  Riga városa
  Riga egyházmegye[62]
  Dorpat egyházmegye[63]
  Ösell egyházmegye[64]
  Kurföld egyházmegye[65]
  A Lovagrend területe, részletesen:
1. a nagymester/Livón tartomány mester közvetlen irányítása alatt, központ: Wenden
2. a tábori marsall[66] közvetlen irányítása alatt, központ: Segewold
3. Fellin parancsnokság[67][68]
4. Reval parancsnokság[68]
5. Jerwen várkörzet, központ: Weissenstein
6. Goldingen parancsnokság[68]
7. Marienburg parancsnokság[68]
8. Pernau parancsnokság[68]
9. Soneburg várkörzet
10. Wesenberg parancsnokság
11. Narva várkörzet
12. Neuschloss várkörzet
13. Tolsburg várkörzet
14. Talkhof parancsnokság
15. Bauske várkörzet
16. Rositten várkörzet
17. Dünaburg parancsnokság
18. Selburg várkörzet
19. Dobeln várkörzet
20. Kandau várkörzet
21. Grobin várkörzet
22. Windau parancsnokság
  • A képen egy kora-középkori kódex lapja látható. ::Lett Henrik krónikájának egy oldala
  • Remains of the church built by Saint Meinhard in present-day Latvia
    Remains of the church built by Saint Meinhard in present-day Latvia
  • A Teuton rend .... ???? 1260
    A Teuton rend .... ???? 1260
  • A Hanza-szövetség legfontosabb kereskedelmi útvonalai.
    A Hanza-szövetség legfontosabb kereskedelmi útvonalai.
  • Riga és környéke 1200 után. Rigától felfelé haladva a folyón megtalálgató Holm és Ikšķile, a tengernél Daugavgrivánál pedig a megerősített kolostor. A kitöltött (fekete) jelek kővárakat jelentenek, az üres téglalap kis vonallal a tetején a keresztesek favárait. A vonal nélküli üres téglalapok a helyi törzsek fából készült erődjének jele. Piros feliratok az egyes törzsek területei, a fekete vonalak a fontosabb útvonalak. :: Riga és környéke 1185–1230 között. A térkép mindenképp a Riga alapítása utáni éveket mutatja, mert Riga is szerepel rajta. A Daugava torkolatánál található a Riga történetéhez kötődő Daugavgriva, Rigától felfelé haladva a folyón megtalálgató Holm és Ikšķile, kicsivel lejjebb Koknese.
    Riga és környéke 1200 után. Rigától felfelé haladva a folyón megtalálgató Holm és Ikšķile, a tengernél Daugavgrivánál pedig a megerősített kolostor. A kitöltött (fekete) jelek kővárakat jelentenek, az üres téglalap kis vonallal a tetején a keresztesek favárait. A vonal nélküli üres téglalapok a helyi törzsek fából készült erődjének jele. Piros feliratok az egyes törzsek területei, a fekete vonalak a fontosabb útvonalak. :: Riga és környéke 1185–1230 között. A térkép mindenképp a Riga alapítása utáni éveket mutatja, mert Riga is szerepel rajta. A Daugava torkolatánál található a Riga történetéhez kötődő Daugavgriva, Rigától felfelé haladva a folyón megtalálgató Holm és Ikšķile, kicsivel lejjebb Koknese.
  • Albert of Riga, Riga Dome Cathedral
    Albert of Riga or Albert of Livonia or Albrecht (German: Albert von Buxthoeven, Latvian: Alberts fon Buksthēvdens; c.1165 – 17 January 1229) was the third Bishop of Riga in Livonia. In 1201 he allegedly founded Riga, the modern capital of Latvia, and built the city's cathedral in 1221. :: Albert of Riga, Riga Dome Cathedral


Kardtestvérek :: Térképek

[szerkesztés]

A Krónika megértéséhez nélkülözhetetlen a helyszín ismerete. Így is nehézséget jelent, hogy még a Krónikán belül is eltérő írásmóddal szerepelhet egy helyiség vagy folyó neve. Nagyon kevés település neve maradt változatlan napjainkig – Bréma, Riga –, a népcsoportokról, törzsekről nem is szólva, a legtöbbjüké eltűnt a történelem süllyesztőében.

IDE MÉG KELL, HOGY EZ ÉSZTORSZÁG, KELLENE LETTORSZÁG

  Revala (észt: Revälä, német: Reval, latin Revalia, orosz Revel) Henrik krónikájában: Revele, Reuælæ, Revelä, Rivälä, Rävala, Räbala...) történelmi terület Észak-Észtországban. A területen a XIII. század elején három plébánia állt: a revalai, az Ocrielae-i és a vomentagana-i.
  Virumaa Virumaa (németül: Kreis Wierland, latinul: Vironia, Vyronia) történelmi megye Észtország északi és északkeleti részén. A megye történelmi területei jelenleg a mai Lääne és Ida-Viru megyék között oszlanak meg. Ugyanakkor Ida és Lääne-Viru megye a történelmi Tartum és Järva megye több részét is magában foglalja, ezért a történelmi Virumaa határai nem egyeznek meg a modern Lääne-Viru és Ida-Viru megyék határaival.
  Saaremaa (latinul: Oesel, Osilia, svédül: Ösel, dánul: Øsel, finnül: Saarenmaa) Az oeseliek (latinul: Oesel, Osilia, svédül: Ösel, dánul: Øsel, finnül: Saarenmaa) történelmileg az északi keresztes hadjáratok előtt egészen a 13. századig használt kifejezés azokra az emberekre, akik a Balti-tengeri Saaremaa szigetén éltek. Az északi keresztes hadjáratok előestéjén Saaremaa lakóit így jellemezte a Livóniai Verses Krónika: „Az öselieket, a kurok szomszédait, a tenger veszi körül, és soha nem félnek erős seregektől, mert erejük a hajóikban van. Nyáron, amikor átutazhatják a tengert, elnyomják a környező vidéket, és megrohanják a keresztényeket és a pogányokat is.”
  Läänemaa A területet Henrik is Ridal (észtül: Ridala, latinul: Rotalia) és Sontagana földjének nevezi, de emlegetik a tenger földje néven is. Korai csatározásokat követően az első keresztes hadjárat Ridal ellen 1214–1215 telén zajlott. Albert püspök irányításával körülbelül háromezer keresztes és hasonló számú szövetséges támadta a még leigázatlan Ridal és Rotelvik megyéket, amelyeket három napig pusztítottak és majd kifosztottak.[69][70][71][72] 1220-ban I. János svéd király nagy sereggel Ridalába érkezett, hogy megszerezze azt. Ridal ura ekkor Albert püspök már testvére, Herman, Észtország püspöke volt. A svédek bejárták Ridalt, tanították és megkeresztelték lakóit, templomokat építettek. A ridaliak azonban a samsaliaiakkal együtt legyőzték a svédeket a lihulai csatában, és Ridal elhagyására kényszerítették őket.[73]
  Harju (észtül: Harjumaa, latinul: Harria, németül: Harrien) a XIII. század elejéig az ókori Észtország földje volt, amelynek területét ma Rapla megye foglalja el Rapla fővárossal. Raikilát Harija fő falujaként említi Indriki krónikájának szövege, ahol akkoriban "minden környező törzs minden évben összegyűlt egy találkozóra". A Harju elleni első keresztes hadjáratot a rigaiak 1216 nyarán vezették.[74]
  Jarva (észtül: Järvamaa, latinul: Jervia, németül: Jerwen) Az első keresztes hadjáratot Jerviába Albert rigai és Theoderich észt püspök vezette 1211–1212-ben. A körülbelül 4 000 keresztes sereget a Kardtestvérek rendje, valamint szövetséges livóniai és lett katonák alkották.[75] A második keresztes hadjárat Jervába 1216/1217 telén zajlott, a keresztesek mellett szövetségeseik livóniai, lett és ugói katonák is részt vettek benne. A keresztesek feldúlták Jerva és Viria földjét. A jervai vének ekkor megígérték, hogy elfogadják a keresztény hitet.[76] Ezt követően Jervia földje a rigai püspök és a Kardtestvérek rendje, a Livónia háború után a svéd észt és az orosz észt kormányzósághoz került.
  Alempois (latinul: Alumbus) kis független, szárazfölddel nem rendelkező megye volt. A Krónika nem említi.
  Nurmekund (latin: Nurmegunde) kis független, szárazfölddel nem rendelkező megye volt. A Krónika szerint 1211-ben a rigai püspök, a Kardtestvérek rendje és a talavai latgalok hadjárata Nurmekundát is kifosztotta.[77] 1220-ban Henrik paptársával együtt ment embereket téríteni, keresztelni Nurmegunde nagyobb falvaiba. Egy héten át naponta 300-400 embert kereszteltek meg, ez a szám kissé eltúlzott.[78] Nurmegunde 1224-ben, a szárazföldi észtek végleges leigázása után Nurmekund a Kardtestvérek rendjéhez került
  mohu
  jogentagana
  Sakala (latinul: Saccala, Sackala, Saccele, Saccale, a terület lakói: Sackalanenses, Saccalanenses) Sakala történelmi terület megye volt a mai Délnyugat-Észtország és Lettország északi részén. A megye fő központjai a Viljandi és a Leole várak voltak. A kereszterháború 1208-ban érte el a területet. Bár 1212-ben aláírt békeszerződésben a rigai püspök fennhatósága alá került, Sakala végül csak 1223-ban szenvedett végső vereséget többszöri felkelés után.
  Vaiga Vaiga ősi észt terület volt Észtország keleti részén. Területe jelenleg Jõgeva megye keleti része. Vaigát a rigai püspök és a Kardtestvérek Rendje 1212-es Järva megyei hadjárata kapcsán említi először a Krónika [79]. A másodszor akkor, amikor 1215-ben az Ugandit kifosztó sereg ért a településre [80] Vaiga harmadik említése békésebb, a Krónika leírja a megye megkeresztelését 1220-ban.[81]
  Ugandi (latinul: Ungannia vagy Ugaunia), Henrik krónikájában: Ugala, Oandi, Uandi, Uhandi, Ugamaa, Ugaunia, Ugania, Ungania, Ungaunia, egyes krónika változatokban Ug(g)annia, Ungannia. Lakói megnevezése: Ugaunenses, Ugaunienses, Ugannenses, egyes krónika változatokban: Ugganenses, Ungannenses is; németül Ugaunien, Hugenhusen, Uggenhusen). Történelmi terület Délkelet-Észtországban, központjai Otepää és Tartu


Aloldal lista

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Albert Graf von Jerichow (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  2. ↑ I. Albert von Buxhovden (1125? Bexhoevede, Loxstedt, Németország – 1186 Riga, Lettország), a rigai püspök apjaAlbert von Buxhoeveden, I. (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  3. ↑ Rudolf I. von Jerichow (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  4. ↑ Adelheid von Aumund (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  5. ↑ Dietrich I von Aumund (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  6. ↑ Kunigunde Alheidis von Stade (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  7. ↑ N. von Utlede (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  8. ↑ Hartwig von Utlede-t 1184-ben nevezték ki Bréma érsekévé, 1207. november harmadikán halt meg.Archbishop Hartwig von Utlede (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
  9. ↑ Hermann von Buxthoeven, németül: Hermann von Buxthoeven, oroszul: Князь-епископ Герман фон Буксгевден (Буксгевден), franciául: Prince-évêque Hermann, finnül: Ruhtinaspiispa Herman von Buxhoevden, észtükl: Vürstlik piiskop Hermann von Buxhövden, svédül: Furstbiskop Herman Herman von Buxhoevden (von Buxhoevden)Hermann of Dorpat (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  10. ↑ a b Herman von Buxhoevden 1163-ban született. 1219-ben neveztél ki Észtország püspökévé, a püspökség székhelye Leal (Lihula) volt, majd Észtország újabb egyházmegyéi létrejöttekor Dorpat püspökévé vált, e tisztségből 1245-ben mondott le, 1248-ban halt meg Dorpatban. Herman von Buxhoevden Albert von Buxhoevden riga alapító püspökének volt testvére, egyházi karrierjét fivérének köszönhette. Bishop Herman von Buxhoevden (angol nyelven). Hierarchia Catholica, Volume 1, Page 472
  11. ↑ Henrik Livónia krónikája XXIII:11 Albert livóniai püspök Theodorik helyére testvérét, Hermannt, a nem kevésbé tiszteletreméltó brémai Szent Pál apátot nevezte ki. Albert püspök hírnököket küldött Kurlandon és Samlandon keresztül Németországba, hogy közölje vele ezt a tényt. Ezért Hermann magdeburgi érsekhez ment, és általa felszentelték Észtország püspökévé.
  12. ↑ Henrik Livónia krónikája XXIV:3 A király a rigaiak által már leigázott és megkeresztelt Saccaliát és Unganniát a szomszédos tartományokkal együtt Livónia egyharmadánt adta nekik (Kardtestvérek), kivéve a rigai püspököt és újonnan felszentelt testvérét, Hermannt.
  13. ↑ Henrik Livónia krónikája XXIV:4 Ugyanez a tiszteletreméltó püspök (Albert) ezért végre elment testvérével, Hermann püspökkel a dán királyhoz.
  14. ↑ Henrik Livónia krónikája XXVI:13 „Ha hajlandó vagy átadni a rigai püspöknek és a Boldogságos Mária-templomnak Észtország egyharmadát, egyharmadát pedig visszaadni Hermann püspöknek, és megelégszel a saját harmadrészeddel, akkor készséggel megtesszük, segítünk neked."
  15. ↑ Henrik Livónia krónikája XXVIII:1 A tiszteletreméltó Albert püspök eközben sok zarándokokkal és egész kíséretével visszatért Németországból. Vele jött a bátyja, a nem kevésbé tiszteletreméltó Hermann püspök, akit már régen megválasztottak és felszenteltek Észtország püspökévé, és akit a dán király már évek óta távol tartott püspökségétől. De miután a dán király szászországban német fogságba esett, a rigai püspök és ez a testvére a királyhoz ment, hogy kikérje akaratát és jóváhagyását. Tetszett a királynak, hogy Hermann Livóniába, Livóniából pedig észtországi püspökségébe menjen.
  16. ↑ Henrik Livónia krónikája XXVIII:2 A Militia Testvérek tanácskoztak a püspökökkel, az egyház embereivel és az összes Rigaival a Rigához tartozó észt tartományok felosztása ügyében. Átadták Hermann Unganniát püspöknek tartományaival... Az unganiak is örültek Hermann püspök uralmának, aki Odenpähben tartózkodott.
  17. ↑ Henrik Livónia krónikája XXVIII:5 Mindnyájan hűségesen engedelmeskedtek neki, és seregükkel összegyűltek a Rastigerwe-tónál, és magukhoz hívták a tiszteletreméltó rigai püspököt és nem kevésbé tiszteletreméltó testvérét, Hermann püspököt minden emberükkel, papjaikkal és lovagjaikkal együtt.
  18. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) F28B2 nevű lábjegyzeteknek
  19. ↑ Theodericus von Buxhoeveden (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  20. ↑ Henrik Livónia krónikája VII:1 Kinevezésének ötödik évében [1203] a püspök magával hozta Németországból Meiendorfi Arnold nemest, Seehauseni Bernardot és testvérét, Theodorikot, sok tekintélyes emberrel és katonával együtt.
  21. ↑ Henrik Livónia krónikája IX:7 A püspök ... a ciszterci szerzetesek kolostorát alapította meg Dünamündében (ma: Daugavgrīva), és testvérét, Theodorik apátnak nevezte ki.
  22. ↑ Henrik Livónia krónikája XII:6 A rigaiak a Mindenható Isten és Mária segítségét kérve a Testvérek Serege, Theodorik, a püspök testvére, a kereskedők és néhány más német megérkezett Treidenbe.
  23. ↑ Henrik Livónia krónikája XV:7 A zarándokok, a Testvérek Serega, Theodorik, a püspök testvére, Caupo az összes livóniaiakkal és Wenden Berthold a lettekkel együtt keltek fel. Hatalmas sereget gyűjtöttek össze Metsepolében, a tengerhez vonultak, és háromnapos utazást tettek a tenger mellett.
  24. ↑ Henrik Livónia krónikája XV:7 Theodorik, a püspök testvére szolgáival és Wenden Bertholddal szintén sereget gyűjtött. Most, hogy visszatért a tél, Unganniába mentek.
  25. ↑ Henrik Livónia krónikája XVI:3 Ratzeburgi Fülöp, János prépost, Theodorik, a püspök testvére, Caupo és még sokan mások követet küldtek a livekhez. Mindannyian leültek a livekkell az erődjük előtt, és újra megvitatták az igazságosság és a béke ügyeit.
  26. ↑ Henrik Livónia krónikája XIX:2 A rigaiak a távolba pillantottak, és hirtelen két kogge közeledését látták. Rajtuk volt Burchard aldenborchi gróf, valamint Rothmar és Theodorik, a püspök testvérei. Amikor a Dvinához közeledtek, a hajósok látták a víz egyik oldalán az ellenséget maguk körül, a másik parton a Rigaiakat, de nem tudták, kik a keresztények.
  27. ↑ Henrik Livónia krónikája XIX:3 Aztán örömmel tértek vissza otthonaikba minden zsákmányukkal együtt. Hasonlóképpen összegyűlt Wenden Berthold embereivel, Theodorik, a püspök bátyja lovagjaival és szolgáival, valamint Thalibald fiai lettjeikkel.
  28. ↑ Henrik Livónia krónikája XX:8 Vlagyimir király (helyesen: pszkovi herceg) felszólította vejét, Theodorikot, hogy jöjjön vele Pszkovba, hogy megerősítse a békét. Theodorik megbízott benne, és lement hozzá. A novgorodiak azonnal kiragadták Theodorikot a király kezéből, és magukkal vitték fogságba.
  29. ↑ Henrik Livónia krónikája XXIII:9 Aztán ismét nagy seregnyi livóniaiak, lettek és németek gyűltek össze. Albert szász herceg, főméltóságuk velük volt, Volquin mester testvéreivel és Theodorik, a püspök testvére, a templom többi emberével. Saccalia közelében, a hadsereg helyén gyűltek össze imára és tanácsadásra.
  30. ↑ Henrik Livónia krónikája XXVI:3 Az oeseliek hét dánt és Theodoricot, a rigai püspök testvérét is túszként tartották ott a béke megerősítése érdekében. A többiek mind visszatértek a dánokhoz Revalban.
  31. ↑ Sofija von Pleskau, Princess of Pskov (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  32. ↑ Hildegunde Buxhövden (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  33. ↑ Rothmar de Bekeshoveden (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  34. ↑ Henrik Livónia krónikája IX:6 Miután Németország-szerte sok embert megnyert a keresztesháborúnak, a püspök végül visszatért a hajókhoz, és magával vitte testvérét, Rothmart a segebergi kolostorból, a Innocent atyától, alegjámborabb apostoltól kapott felhatalmazás alapján, mely szerint minden kolostorból bármelyik testvért felfogadhatja munkatársául.
  35. ↑ Henrik Livónia krónikája XIX:2 A rigaiak a távolba pillantottak, és hirtelen két kogge közeledését látták. Köztük volt Burchard aldenborchi gróf, valamint Rothmar és Theodorik, a püspök testvérei.
  36. ↑ Henrik Livónia krónikája XVIII:8 Rothmart, bátyját nevezte ki prépostnak, kolostorának helyének Dorpatot jelölt ki, és huszonnégy falut adott számára megfelelő jövedelemmel és földekkel. Állandó kanonokokat rendelt oda, és ezt jelölte ki székesegyházának.
  37. ↑ Henrik Livónia krónikája XIII:3 Englebert, a Boldogságos Mária templom prépostja ugyanabban az évben (1209) meghalt.
  38. ↑ Engelbert von Buxhoeveden (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  39. ↑ Henrik Livónia krónikája VI:2 Távozása után testvére, Engelbert, a Neumünsterből elhívott szerzetes az első polgárokkal Rigába érkezett, és együttműködve azzal, aki az Igét adta az evangélium terjesztőinek, elkezdte terjeszteni Krisztus nevét az emberek között. a treideni Theodorik és Aldebrand testvérrel és a többi, Livóniában szerzetesként élő testvérrel.
  40. ↑ Henrik Livónia krónikája X:13 Lund érseke és Miklós püspök két élelemmel megrakott hajóval és egész kíséretükkel Rigába hajóztak. Mikor behajóztak a Dvinába, Englebert, a Boldogságos Mária prépostja és az egész kolostor fogadta őket a legnagyobb odaadással.
  41. ↑ Henrik Livónia krónikája XI:6 Amikor nagy sereget gyűjtött össze, a püspök elküldte Theodorik apátot és Engelbert prépostot saját embereivel és a zarándokokkal, akikhez szintén csatlakoztak Krisztus Milíciájának Testvérei, hogy támadják meg a Seloneket.
  42. ↑ Johannes von Apeldern (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  43. ↑ Henrik Livónia krónikája XXVIII:6 Appeldorni János, a püspök testvére és kiváló lovag, kezébe vette a tüzet, és először mászni kezdett a sáncokon. Péter, a szolgája azonnal a második lett, aki ezt tette. Késlekedés nélkül gyorsan odaértek a sánchoz. A katona többi embere látta ezt, és mindannyian futottak és követték.
  44. ↑ Salomon von Apeldern (német nyelven). Geni.com. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  45. ↑ Absalon Hvide 1128-ban született. Harminc éves korában, 1158-ban nevezték ki Roskilde püspökének, 1177-ben pedig Lund érsekének. Roskilde püspöki székéről 1192-ben mondott le, és 1201. március 21-én halt meg, mint Lundi érsek.Archbishop Absalon Hvide (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2022. november 28.)
  46. ↑ Bernard de Lippe. 1217-ben Albert rigai püspök kezdeményezi a Semgallen (Semigallen, Selburg, Sēlpils) püspökség létrehívását, Bernard de Lippe-t pedig a püspökének kinevezni. 1218-ban Otto de Lippe, Utrecht püspöke szenteli püspökké Bernard de Lippe-t, aki haláláig, 1224- április 30-ig viseli ezt a tisztséget.Bishop Bernard de Lippe (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. december 4.)
  47. ↑ Meinhard, (Meinhard von Segeberg, St. Meinhard, Augustus Chorher) 1130 körül született. Üxküll (Uxhall, Ikšķile) püspökévé 1186-ban nevezték ki és iktatták be, 1196-ban halt meg Üxküllben. Bishop St. Meinhard (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
  48. ↑ Berholdot 1196-ban nevezték ki, és iktatták be Üxküll (Uxhall, Ikšķile) püspöki székébe, 1198-ban halt meg Üxküllben. Bishop Berthold (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
  49. ↑ Chris Parry: Swordbrothers in Livonia (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. december 4.)
  50. ↑ Faure, Gunter, Teresa Mensing. 3, The Estonians: the long road to Independence (angol nyelven). London: Lulu.com, 68. o. (2012. november 11.). ISBN 978-1-105-53003-6. Hozzáférés ideje: 2022. december 2. „Bishop Albert had thus accomplished his mission and was rewarded by King Philip (of Germany) who elevated him to be a Prince of the Holy Roman Empire and appointed him ruler of Livonia. In 1225 King Henry VII of Germany confirmed the title of "Prince" for Albert and for his brother Hermann who was the Bishop of Dorpat (Tartu). On January 17, 1229, Albert Buxhoeveden, Prince Bishop of Livonia, died in Riga. A statue in his likeness in Figure 3.1 stands on a pedestal in the front wall of the cathedral of Riga.” 
  51. ↑ Theodericus (Dietrich, Thierry) von Treiden 1160-ban született, 1211-ben szentelte fel Albert von Buxhovden az észt Leal (Lihula) püspökévé. E címmel egyidejűleg lett Liège és Köln segéd-püspökévé. 1218. július 18-án halt meg Revealban.Bishop Theodericus (Dietrich, Thierry) von Treiden (angol nyelven). Catholic-Hierarchy. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
  52. ↑ Az Észt püspökség első püspöke Fulco volt 1170 körül, akit a lundi érsek nevezett ki. Sem Fulco életéről, sem tevékenységéről, sem haláláról nincs megbízható információ. LETÖLTÖTT DOKSI A megbízható források szerint az Észt egyházmegyét 1211-ben alapították. Első püspöke Theodericus von Treiden volt, a második Albert von Buxhovden testvére, Herman von Buxhovden. Herman, Alberthez hasonlóan birodalmi hercegi címet kapott, így ő is hercegpüspök volt. 1224-ben a püspökség székhelye Dorpat lett. Herman utóda, Johann Buxhoevden von Roppa, szintén a Buxhovden családhoz tartozott.Diocese of Dorpat (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. december 4.)
  53. ↑ 1217-ben Albert rigai püspök kezdeményezi a Seloniensis/Semigallen (Sēlpils, Semigallen, Selburg) püspökség létrejöttét és Bernard de Lippe-t pedig a püspökének kinevezni. 1218-ban Otto de Lippe, Utrecht püspöke szenteli püspökké Bernard de Lippe-t, aki haláláig, 1224 április 30-ig viseli ezt a tisztséget (Bishop Bernard de Lippe (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. december 4.)Diocese of Semgallen (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. december 4.)
  54. ↑ A Ösell (Oesell) [Saare-Lääne] (Saaremaa) püspökséget 1228-ban alapította Albert püspök, az egyházmegye 1560-ig állt fent.
  55. ↑ Arnoldi Chronica Slavorum Loud, Graham. The Chronicle of Arnold of Lübeck (angol nyelven). London: Routledge. DOI: 10.4324/9780429053245 
  56. ↑ A méhfa olyan fa, amelyben mézelő méhcsalád talál otthont. Egy méhcsalád sok évig élhet egy méhfán. A legtöbb méhfa nagy belső üreggel rendelkezik, gyakran felső és alsó bejárattal.
  57. ↑ Anders Sunesen-t 1201-ben nevezték ki az akkor a Dán Királysághoz tartozó Lund érsekének, 1223-ban lemondott. Lund ma Svédország városa.Archbishop Anders Sunesen (angol nyelven). Hierarchia Catholica, Volume 1, Page 317. (Hozzáférés: 2022. november 15.)
  58. ↑ Paterell. A középkori fegyverzet elnevezések nem egyértelműek. A paterell (ballista) vélhetően – a képpel ellentétben – két kerekű kocsira szerelt számszeríj.
    A képen két katona látható lóvontatású ballistával. A kocsira szerelt eszköz számszeríj, amivel nagy nyilak lőhetők ki az ellenséges erődítményre. A lovakat páncélzat fedi. Az ábra Gelenius Zsigmond (1477–1554) által szerkesztett Notitia utraque cum orientis tum occidentis ultra Arcadii Honoriique Caesarum tempora (1552) gyűjteményből való.
  59. ↑ Propugnaculum: erősített hely, erőd, bástya, ahol az emberek harcolnak.
  60. ↑ Ericeos: éles tüskékkel tűzdelt gerendákból álló katonai eszköz, amelyeket a támadók távol tartására használnak.
  61. ↑ A „sertés” egy mozgatható kunyhó vagy fedél volt, mint egy kandalló, amelyet különösen az ostromháborúban használtak, hogy megvédjék a támadókat az ellenség lövedékeitől.
  62. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) rigaem nevű lábjegyzeteknek
  63. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) dorpatem nevű lábjegyzeteknek
  64. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) ösellem nevű lábjegyzeteknek
  65. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) kurem nevű lábjegyzeteknek
  66. ↑ A tábori marsall a nagymester helyettese volt.
  67. ↑ A Kardtestvérek rendjének székhelye.
  68. ↑ a b c d e A terület vezetője tagja volt a Rend vezetésének.
  69. ↑ Henrik Livónia krónikája XVIII:3 Átmentek a tenger jegén, megkerülve Sallatse-t, míg el nem értek a kívánt helyre, nevezetesen Rotáliára.
  70. ↑ Henrik Livónia krónikája XIX:1 A rotaliaknak megtámadták a treideni livoniakat.
  71. ↑ Henrik Livónia krónikája XIX:3 ...a rotáliaiak hadsereget gyűjtöttek tengeri tartományaikból, és bevonultak Livóniába. Kifosztottak és felgyújtottak Metsepole falvait, de a livoniakat nem találták meg, mert az utóbbiak asszonyaikkal és gyermekeikkel együtt az erődökbe menekültek.
  72. ↑ Henrik Livónia krónikája XIX:8 A rotáliaiak még mindig lázadtak, és még mindig nem voltak hajlandók elfogadni a keresztény törvényeket. Expedíciót küldtek ellenük.
  73. ↑ Henrik Livónia krónikája XXIV:2 Eközben János svéd király hercegével és püspökeivel nagy hadsereget gyűjtve Rotáliába érkezett, remélve, hogy uralmat szerez Észtország egyes részein. A király Leal várában telepedett le... A svédek körbejárták a tartományt, tanítottak és kereszteltek embereket, és templomokat építettek. Eljöttek a dánokhoz Revalban és tanácskoztak velük. A rigaiak követeket is küldtek a svédekhez, hogy elmondják, hogy ezeket a tartományokat embereik alávetették a keresztény hitnek. ... Történt egy napon az első hajnali fénykor, hogy az oeseliek nagy sereggel jöttek a tenger felől. Megostromolták a svédeket, harcoltak velük, és felgyújtották erődítményüket. A svédek kimentek és küzdöttek velük, de képtelenek voltak ellenállni egy ekkora tömegnek...
  74. ↑ Henrik Livónia krónikája XX:2 Boldogságos Szűz Mennybemenetele napján [aug. 15], bementek Harrien tartományba, amely Észtország közepén található. Ott minden évben az összes ember megszokta, hogy összegyűljön Raelában, hogy döntéseket hozzon.
  75. ↑ Henrik Livónia krónikája XV:7 A negyedik napon Jerviába mentek. A hadsereg megszállta a tartományt, a falvakat és házakat. Sok pogányt elfoglaltak és megöltek. Fogságba vitték az asszonyokat és gyerekeket, és sok nyájat, lovat és zsákmányt ejtettek. A Carethen (ma: Kareda) nevű falut bázisukká tették, köröskörül mindent felégettek. Carethen falu akkoriban nagy volt, népes és nagyon kedves, akárcsak Jervia és egész Észtország összes faluja. Később ezeket a falvakat gyakran elpusztították és felgyújtották embereink. Három nap múlva a katonaság minden zsákmányával visszatért, felgyújtotta a szomszédos falvakat és tartományokat... A jégen haladva vidáman tértek vissza Livóniába.
  76. ↑ Henrik Livónia krónikája XX:6 Ott jöttek hozzájuk annak a tartománynak a Jervia vénei, békét kérve, és azt, hogy a hadsereg hagyja el területüket. Azt mondták a véneknek: "Ha igazi békét akartok, ahhoz az szükséges, hogy az igazi Béketeremtő – Krisztus – fiai legyetek, akik miután megkeresztelkedtek, elnyerik örök barátságunkat." A jerwaniak örültek ennek hallatán, és a rigaikkal való béke megteremtése érdekében megígérték, hogy megtartják keresztségüket, és örökre illetéket fizetnek a rigaiak számára. Egy részük ennek megfelelően ott keresztelkedett meg, és miután fiaikat túszul ejtettük, minden zsákmányunkkal visszatértünk Livóniába, dicsérve Istent a nemzet megtéréséért.
  77. ↑ Henrik Livónia krónikája XV:7 A harmadik napon a sereg erősebb emberei átkeltek a Pala folyón, és kifosztották az egész tartományt, amelyet Nurmegundének hívnak. Felgyújtották az összes falut, megölték a férfiakat, elvitték az asszonyokat, lovakat és jószágokat, és Jerviába mentek.
  78. ↑ Henrik Livónia krónikája XXIV:5 Eközben, amikor mások a földek feletti uralomért küzdöttek, a seddai lettek papja ismét Észtországba ment, és magával vitt egy másik papot, Theodorikot is, akit akkor újonnan szenteltek fel. Átkeltek Sakalán, eljutottak a Palá folyóhoz, és azt keresztelő kútként használták a szomszédos tartományban, amelyet Nurmegundének hívnak. Minden nagyobb faluban megálltak, összehívták az embereket, és átadták nekik az evangélium tanítását. Hét napig jártak körbe, és naponta három-négyszáz embert kereszteltek meg mindkét nemből.
  79. ↑ Henrik Livónia krónikája XV:7 Amíg a zarándokok ott pihentek, a livonok és lettek, valamint a sereg gyorsabb emberei bevonultak Waigába. Kifosztották az egész tartományt, és összegyűltek Fort Somelinde-ban. Másnap megérkeztek népükhöz Waigába, és háromnapi pihenés után az egész országot kifosztották.
  80. ↑ Henrik Livónia krónikája XIX:3 Bejárták az összes tartományt, és átkeltek a Vizek Anyján, felmentek Waigába. Nem kímélve pusztították és felégették a falvakat a folyó túloldalán.
  81. ↑ Henrik Livónia krónikája XXIV:1 Eljöttek Waigába, megtanították annak a tartománynak a férfiait a szent misztériumokra, és megkeresztelték őket. Végül Rialében, erődjük legtávolabbi helyén összegyűjtötték a férfiakat, és átadták nekik az evangélium tanát. Miután megkereszteltek ötszázat mindkét nemből, bementek Wierlandba.

Források

[szerkesztés]

LVK

C1123568

With never more than 180 full members and a following of some 6,000 ecclesiastics, merchants, servants, paid soldiers and crusading pilgrims, they succeeded in introducing on a permanent basis both Christianity and trade with the west to a population of over 250,000.


MÁS

  • ↑ Zeids: Riga a középkorban: Zeids, Teodors. Feodālā Rīgā (lett nyelven). Rīgā: Zinātne (1978. november 11.). Hozzáférés ideje: 2022. november 1. „Kollektív monográfia Riga történetéről a 19. század elejétől a közepéig. A tanulmányt a Lett SSR Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében dolgozták ki, a felelős szerkesztő, Teodors Zeids.” 
  • Innocent III and the Origins of the Order of Sword Brothers (angol nyelven). Weapons and Warfare, 2018. szeptember 22. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
  • Fonnesberg-Schmidt, Iben. The popes and the Baltic crusades, 1147-1254 (angol nyelven). Leiden: Brill, 80. o.. ISBN 9789047418917 „"Chapter Two Innocent Iii (1198–1216) And The Crusades In The Baltic Region" The events in the Baltic region during the pontificate of Innocent III” 
  • ↑ Riga 1812: Rīga 1812. gada karā (lett nyelven). Nacionālā muzeju Krājuma kopkatalogs. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Fega/próbalap/kardosok&oldid=26369666”