Pszkov
Megjelenés
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Pszkov (Псков) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Pszkovi terület | ||
Alapítás éve | 903 | ||
Polgármester | Ivan Nyikolajevics Cecerszkij[1] | ||
Irányítószám | 200100 | ||
Körzethívószám | +7 8112 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 189 315 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 2134 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 95,6 km² | ||
Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 57° 49′, k. h. 28° 20′57.816667°N 28.333333°EKoordináták: é. sz. 57° 49′, k. h. 28° 20′57.816667°N 28.333333°E | |||
Pszkov weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pszkov témájú médiaállományokat. |
Pszkov (oroszul Псков) nagyváros Oroszország északnyugati részén, a Pszkovi terület és a Pszkovi járás székhelye. Az egyik legrégebbi orosz város. Lakossága: 203 974 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]
Földrajz
[szerkesztés]Éghajlat
[szerkesztés]Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 11,0 | 11,3 | 18,5 | 27,6 | 32,0 | 33,6 | 35,0 | 34,6 | 30,3 | 22,6 | 14,1 | 12,4 | 35,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −3,0 | −2,3 | 2,9 | 11,3 | 18,0 | 21,3 | 23,6 | 21,8 | 16,0 | 9,2 | 2,5 | −1,0 | 10,1 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −5,6 | −5,5 | −1,0 | 6,3 | 12,3 | 16,0 | 18,3 | 16,7 | 11,6 | 6,0 | 0,3 | −3,4 | 6,1 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −8,3 | −8,8 | −4,9 | 1,3 | 6,5 | 10,6 | 13,0 | 11,6 | 7,2 | 2,7 | −1,9 | −5,8 | 2,0 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −34,9 | −35,3 | −29,0 | −14,7 | −4,5 | 0,4 | 3,1 | 1,4 | −3,6 | −12,5 | −23,0 | −28,2 | −35,3 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 48 | 35 | 35 | 35 | 55 | 87 | 76 | 91 | 66 | 62 | 53 | 47 | 690 |
Forrás: Псков - климат и погода |
Fekvése
[szerkesztés]A város 20 kilométerre keletre az észt határtól, a Velikaja folyó partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 45 méter.
Történelem
[szerkesztés]1241-ben a Német Lovagrend és a terbati püspök ostrommal bevette a várost és a várat.[5]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev orosz történész, geográfus, az orosz történelem első összefoglaló művének írója
Látnivalók
[szerkesztés]A városban számos múzeum, templom és történelmi épület található. Műemlékei 2002-től szerepeltek az UNESCO világörökségi javaslati listáján. Végül, 2019-ben ezek jelentős részét A pszkovi építészeti iskola templomai összefoglaló néven felvették az UNESCO világörökség listájára.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Glava goroda. [2011. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ https://pskovstat.gks.ru/storage/mediabank/NAS230403_1.htm
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Pszkov statisztikai hivatala[halott link]
- ↑ Herman von Buxhoevden 1163-ban született. 1219-ben neveztél ki Észtország püspökévé, a püspökség székhelye Leal (Lihula) volt, majd Észtország újabb egyházmegyéi létrejöttekor Dorpat püspökévé vált, e tisztségből 1245-ben mondott le, 1248-ban halt meg Dorpatban. Herman von Buxhoevden öccsének, Albert von Buxhoevden riga alapító püspökének volt a bátjya, egyházi karrierjét testvérének köszönhette. Bishop Herman von Buxhoevden (angol nyelven). Hierarchia Catholica, Volume 1, Page 472
- ↑ Russov Livónia krónikája ... Ezért a mester nagy sereggel Izborszkba érkezett és egy heves csatában sok oroszt megölt, a többieket pedig menekülésre kényszerítette. Ezt követően a mester [Andreas von Felben, a Német Lovagrend livón mestere] és Hermanis[4] terbati püspök minden csapatával Pliskavába érkezett és megkezdte a város meghódítását A pliskavai oroszok békét követeltek és készségesen megadták magukat a rendnek, ami Yaropolk orosz herceg beleegyezésével meg is történt. Pliskava vára és városa a mester kezébe került, akik a rend testvéreit és sok keresztényt a várba helyeztek.
Források
[szerkesztés]- ↑ Russov Livónia krónikája: Baltazara Rusov, Fordító: Valters un Rapa. Livonijas hronika (lett nyelven) (1926. december 5.)
- Világörökség (angolul)