Ugrás a tartalomhoz

Szeredás András

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szeredás András
SzületettSzeredás András
1938. szeptember 16. (86 éves)
Budapest
BeceneveKokó
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar, magyar
HázastársaSzántó Ágnes (1963-)
Foglalkozásadramaturg
IskoláiELTE Bölcsészettudományi Kar (1957–1962)
KitüntetéseiBalázs Béla-díj (1986)

SablonWikidataSegítség

Szeredás András (Budapest, 1938. szeptember 16. –) Balázs Béla-díjas (1986) magyar dramaturg.

Családja és származása

[szerkesztés]

A régi római katolikus pesti polgári származású Rupp család sarja. Apja Szeredás Rezső (19071957), pénzügyi főelőadó,[1][2] anyja Rell Irma (1914–†?) volt; Rupp Rezső pénzügyi főelőadó 1936-ban vezetéknevét "Szeredás"-ra változtatta. Az apai nagyszülei Rupp György (18711922), gazdasági felügyelő,[3][4] és Huber Gizella (18781920) voltak.[5] Az apai nagyapai dédszülei Rupp Ignác (18351876), pesti nagykereskedő, bérház tulajdonos,[6] és az előkelő pesti polgári Prückler családból való Prückler Terézia (18451887) voltak;[7] Szeredás Andrásnak az ükapja, azaz Rupp Ignácné Prückler Teréziának az apja Prückler Ignác (18091876), a "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" alapítója és tulajdonosa, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár valamint az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa volt.[8]

Szeredás (Rupp) Rezsőnek (19071957) az elsőfokú unokatestvére ifjabb dr. Temple Rezső (19021947), ügyvéd, Nemzeti Egység Párt országgyűlési képviselője, a Gresham-kávéház tulajdonosa,[9] akinek az anyja idősebb dr. Temple Rezső belügyminisztériumi államtitkárné Rupp Irén (18731945) volt, Rupp György (18711922), gazdasági felügyelőnek a húga; nővérük Rupp Eugénia (18701895), akinek a férje Janicsek Andor (18571926), Budapest tűzoltó-főparancsnoka, a Magyar tűzoltótisztek Egyesületének az elnöke, okleveles mérnök.[10]

Életpályája

[szerkesztés]

1957-1962 között az ELTE BTK magyar-német szakos hallgatója volt. 1962-1964 között a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja volt. 1964-1989 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja, rendezője, szinkrondramaturgja volt. 1990-1993 között a szolnoki Szigligeti Színházban dolgozott dramaturgként. 1993-1996 között a Művész Színház és a Thália Színház irodalmi vezetője volt. 1996 óta szabadfoglalkozású.

2022. december 13-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.[11]

Magánélete

[szerkesztés]

1963-ban házasságot kötött Szántó Ágnessel. Két gyermekük született: Lőrinc (1968) és Krisztina (1970). Unokái: Fiának három fia és egy lánya született (Rozália, Bálint, Bernát és Kristóf), lányának három lánya (Lilla, Flóra és Borbála).

Színházi munkái

[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 4; fordítóként: 10.[12]

Szerzőként

[szerkesztés]
  • Marcello és Camillo (2001)
  • Vihar, avagy a bűnbocsánat színjátéka (2007)
  • A szerelmes nagykövet (2008)
  • Téboly Thébában (2010)

Fordítóként

[szerkesztés]
  • Genet: A balkon (1980, 1983, 1994, 1999)
  • Marivaux: Rabszolgák szigete (1989)
  • Shepard-Wenders-Carson: Párizs, Texas (1994)
  • Carlo Goldoni: A hazug (1995)
  • Claudel: Az angyali üdvözlet (1996)
  • Carlo Goldoni: A velencei ikrek (1996)
  • Duras: Naphosszat a fákon (2009)

Filmjei

[szerkesztés]

Forgatókönyvíróként

[szerkesztés]

Szinkronrendezőként

[szerkesztés]

Dramaturgként

[szerkesztés]

Magyar szöveg

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]