Szent Miklós-társszékesegyház
| Szent Miklós-társszékesegyház | |
| Konkatedrála svätého Mikuláša | |
| |
 | |
| Vallás | római katolikus egyház |
| Egyházmegye | Kassai főegyházmegye |
| Védőszent | Szent Miklós |
| Építési adatok | |
| Építése | |
| Stílus | gótika |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 54,7 m |
| Szélesség | 34 m |
| Település | Eperjes |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Miklós-társszékesegyház
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 59′ 53″, k. h. 21° 14′ 23″48.998087°N 21.239847°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 53″, k. h. 21° 14′ 23″48.998087°N 21.239847°E | |
 | |
| A Szent Miklós-társszékesegyház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Miklós-társszékesegyház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Miklós-társszékesegyház (szlovákul: Konkatedrála svätého Mikuláša) római katolikus templom a szlovákiai Eperjesen, a Kassai főegyházmegye társszékesegyháza. Háromhajós, késő gótikus[1] csarnoktemplom.[2] Védőszentje Szent Miklós püspök.[1][3] Búcsújáróhely.
Eperjes belvárosában, 255 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.[4] A városközpont domináns épülete.[5][6] Korábban Magyarország egyik legtökéletesebb csarnoktemplomának számított.[2] Méreteivel (54,7 m-es hosszúság, 34–45 m-es szélesség, 16 m-es magasság) Szlovákia legnagyobb templomai közé tartozik;[1] az azonos típusú templomok között közvetlenül a lőcsei Szent Jakab-templom és a pozsonyi Szent Márton-dóm után.[2]
Történelem
[szerkesztés]
Helyén valószínűleg a 13. század óta állt a német telepesek temploma.[2]
A templom építését 1347-ben kezdték el a régebbi templom helyén. Erről tanúskodik, hogy Erzsébet királyné engedélyezte az eperjesieknek, hogy követ fejtsenek Sáros vármegye területén.[1][2] 1501-ben a lőcsei Péter építőmester készítette el a végleges terveket; az építkezést Brengiszen János eperjesi mester vezette, Miklós és Mihály mesterek segítségével. 1505-ben bővítették háromhajósra; 1509-ben épült meg a déli előcsarnok,[1] 1515-ben pedig a torony felépítésével készült el a teljes épület.[1][6]
1531-ben a város nagy részének áttérése nyomán az evangélikus felekezethez került, és 140 évig a német evangélikusok templomaként szolgált.[2][3] Egy tűzvész után 1624-ben átalakították.[1] A város Habsburg-kézre kerülése után, 1671-től[7] újra katolikus, majd Thököly Imre felkelése alatt (1682–1868), illetve a Rákóczi-szabadságharc alatt (1705–1711) rövid ideig ismét evangélikus, azóta katolikus templom. Főoltára 1696-ból származik.[6] 1768-ban felújításon esett át, és ekkor épült a déli klasszicista portál is.[1] Összesen hatszor égett le az idők folyamán, legutóbb 1887-ben.[2]
Az 1950-es általános felújítás során a templom új travertin burkolatot, új vakolatot, festést, színes ablakokat, keresztút-állomásokat és tetőjavítást kapott. A legújabb felújítás 1982-ben kezdődött, majd 2010-ben kapott új lendületet: megtörtént a freskók restaurálása, új bútorzat, a szentély és az oltár megújítása, az elektromos kábelek teljes cseréje, új lámpák felszerelése, a harangok rekonstrukciója és a sekrestye átalakítása. Teljesen megújult a tetőzet. 2018-ban kezdődött az orgona két évig tartó rekonstrukciója, 2019-ben pedig az ólomüvegek rekonstrukciója. 2012-ben szobrot állítottak Szent II. János Pál pápának.[1]
A Szent Miklós-plébániatemplomot 2008-ban emelték társszékesegyházzá.[2]
Épület
[szerkesztés]Háromhajós, gótikus templom.[6] Magas, zömök tornya is gótikus stílusú.[5] Gótikus jegyeit az átépítések és az 1788-as tűzvész okozta károk ellenére megőrizte, például a hálózati boltozatok, ablakok és kapuk révén.[6]
Eredeti gótikus berendezéséből kevés maradt meg.[1] Eredeti 12 gótikus oltárának többsége tűzvészekben, illetve a Habsburg-ellenes felkelések alatti vallási harcok következményeként elpusztult.[2] A megmaradtak közé tartozik az 1490–1506 között készült hármasoltár, melyet később a barokk főoltárba foglaltak, valamint három szobor (Szűz Mária, Szent Miklós és Szent Adalbert).[1] Főoltárára így a gótika és a barokk összhangja jellemző. Késő gótikus angyalszobrai a 16. század elejéről, a lőcsei Pál mester műhelyéből származnak.[6] Egyes freskótöredékek 15. századiak, a főhajóban a 17. századból származnak. A szószék és az orgona barokk stílusúak.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l Prehľad dejín Konkatedrály sv. Mikuláša v Prešove (szlovák nyelven). Farnosť sv. Mikuláša Prešov, 2020. (Hozzáférés: 2020. december 25.)
- ↑ a b c d e f g h i Konkatedrála sv. Mikuláša (szlovák nyelven). Gopresov.sk, 2019. (Hozzáférés: 2020. december 25.)
- ↑ a b Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998.
- ↑ Geografia Prešova (szlovák nyelven). Gopresov.sk, 2019. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
- ↑ a b Eperjes (Prešov) (magyar nyelven). Travel to Slovakia, 2015. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ a b c d e f Szent Miklós templom - Eperjes (magyar nyelven). Travel to Slovakia, 2015. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ vagy 1673-tól (Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998. )
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (szlovák)
