Ugrás a tartalomhoz

Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola

Alapítva1950
Típushittudományi főiskola
Elhelyezkedése
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola (Nyíregyháza)
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola
Pozíció Nyíregyháza térképén
é. sz. 47° 57′ 21″, k. h. 21° 42′ 44″47.955747°N 21.712231°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 21″, k. h. 21° 42′ 44″47.955747°N 21.712231°E
Térkép
A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola weboldala

A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola a Magyar Görögkatolikus Egyház felsőfokú oktatási intézménye. Dudás Miklós hajdúdorogi püspök alapította 1950-ben. Jelenlegi nagykancellárja Kocsis Fülöp metropolita.

A főiskola története[1]

[szerkesztés]

A Hajdúdorogi egyházmegye alapításakor (1912) a Christifideles graeci kezdetű pápai alapító bulla a legsürgetőbb feladatok egyikeként az egyházmegyei papnevelő intézet felállítását jelölte meg. A kedvezőtlen külső feltételek azonban hosszú évtizedeken át lehetetlenné tették az önálló magyarországi görögkatolikus papképzés megszervezését. A Hajdúdorogi egyházmegye, majd pedig 1924-től a Miskolci Apostoli Exarchátus papnövendékei az esztergomi szemináriumban, vagy a budapesti Központi Papnevelő Intézetben készültek a papi hivatásra. A trianoni döntésig (1920), illetve Kárpátalja visszacsatolását követően (1939-1944) a Munkácsi Egyházmegye ungvári papneveldéje képezte a magyar görögkatolikus papokat.

A II. világháborút követő kommunista hatalomátvétel súlyos megpróbáltatást hozott a Magyar Görögkatolikus Egyház számára is. A kommunisták éveken át a görögkatolikus egyház erőszakos felszámolásával fenyegették a Hajdúdorogi egyházmegyét 1939-től, a Miskolci Apostoli Exarchátust pedig 1945-től kormányzó dr. Dudás Miklós püspököt. A katolikus oktatási intézmények bezárása és a szerzetesrendek feloszlatása idején dr. Dudás Miklós püspök 1950 szeptemberében Nyíregyházán, a püspöki székház egy részének átengedésével, papnevelő intézetet és hittudományi főiskolát nyitott. Az első tanévnyitóra 1950. október elsején, az Istenszülő Oltalma ünnepen került sor. A kommunista államhatalom tudomásul vette az új intézmény létesítését, de azt – a püspöki hivatallal együtt – az első pillanattól kezdve szigorú ellenőrzés alatt tartotta. A rendkívül szerény körülmények között megnyitott, s az ötvenes években létében fenyegetett intézmény első tanárai és elöljárói között találjuk a feloszlatott bazilita rend tagjait, akiket a kommunista államhatalom fokozatosan eltávolított. A hatvanas-hetvenes években konszolidálódott az intézmény helyzete, sőt 1977-1980 között az épület infrastrukturális fejlesztésére is sor kerülhetett, a szeminárium udvarában nyolc tanári lakás és egy új kápolna épülhetett.

Az egyetlen intézményként működő hittudományi főiskola és papnevelő intézet négy évtizeden át kizárólag a magyar görögkatolikus papi utánpótlás biztosítását szolgálhatta. Az 1989/90-ben bekövetkezett politikai változások alapvetően változtatták meg a Magyar Görögkatolikus Egyház és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola életét. A demokratikus átalakulás új lehetőségeket nyitott meg a főiskola előtt és új kihívásokkal szembesítette. Már 1990-ben meghirdetésre került a levelező tagozatos hittanár-képzés világi hallgatók számára. 1991-ben pedig a Nyíregyházi Főiskolával együttműködésben útjára indult a nappali tagozatos hittanárképzés. Mindkét kezdeményezés a világi (görögkatolikus és római katolikus) hitoktatók iránti igény kiszolgálását célozta. 1994-től világi hallgatók is részt vesznek a nappali tagozatos teológus-képzésben.

A kelet-közép-európai régió egyetlen működő görögkatolikus hittudományi főiskolájaként az intézmény éveken át fogadott papnövendékeket Ukrajnából, Romániából és Szlovákiából, melyek görögkatolikus egyházai ezekben az években nyerték vissza szabadságukat.

1994-ben tárgyalások kezdődtek a római Pápai Keleti Intézettel, melyek eredményeként a főiskola 1995. május 26-án annak affiliált intézménye lett. Az 1995/96-os tanévtől kezdve tehát az intézményben egyetemi szintű képzés folyik.

A 2006/2007-es tanévtől a főiskola – egy újabb lépcsőfokot feljebb lépve – a Pápai Keleti Intézet aggregált intézménye lett. Ez lehetővé teszi a licencia-kurzus szervezését, mely a keleti egyházi tudományok területén az egyetemi diplománál magasabb szintű végzettséget ad. A licencia-kurzus a magyar oktatási szerkezetben a doktori iskolák rendszerébe illeszthető, ezért a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara közötti megállapodás értelmében a nyíregyházi licencia-kurzus végzősei a katolikus egyetem doktori iskolájába nyerhetnek felvételt. 1995-ben a Papnevelő Intézet és a Hittudományi Főiskola kettévált, s utóbbi ideiglenes székhelyre költözött. Több éves előkészítés után dr. Keresztes Szilárd megyés püspök, az intézmény nagykancellárja Balázs Mihály tervei alapján 2001-ben kezdte el a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola új épületének építését a Bethlen Gábor utca 13-19. szám alatti telken.

Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola új épülete

A Főiskola új épületének megáldására 2003 szeptemberében került sor. A 3250 m2 alapterületű épület minden szempontból megfelel a 21. századi felsőoktatási követelményeknek. A háromszintes épület földszintjén helyezkedik el a 220 fő befogadására képes Szent Atanáz-konferenciaterem, a 100 fős Szent Péter-terem és három negyvenfős előadóterem. Szintén az épület földszintjén található a 2010-2012 között kialakított és Szent Atanáz egyházatya tiszteletére emelt főiskolai kápolna. A kápolna falfestményeit és ikonosztázionját Bíró Péter kárpátaljai festő készítette. Az épület első emeletén a tanszéki és kutatócsoporti szobák, a Rektori Hivatal, a Tanulmányi Osztály, a Gazdasági és Pályázati Iroda, valamint egy kisebb tárgyalóterem helyezkednek el. A második emeleten öt kisebb szemináriumi terem, illetve az intézményi könyvtár olvasóterme és raktára kapott helyet, mely a mintegy ötvenezer kötet mellett 145 folyóirat példányait is őrzi. A könyvtár Archiválva 2022. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben antikva-gyűjteményében liturgikus és művelődéstörténeti szempontból is jelentős ószláv nyelvű könyvanyag várja a kutatókat.

A főiskola képzési kínálata[2]

[szerkesztés]

A második tanulmányi ciklus: a keleti teológiai licenciátus: A licencia-kurzus doktori képzés rendszerébe illeszkedő, négy féléves képzési forma teológiai baccalaureátust szerzett hallgatók számára. A második tanulmányi ciklus (licenciátus) közvetlen célja a teológiai ismereteknek a teológia-tudomány egy meghatározott területén belüli elmélyítése és kiteljesítése, valamint a hallgatóknak a kutatási módszerekbe történő elméleti és gyakorlati bevezetése. A főiskola két specializációs irányban teszi lehetővé a keleti teológiai licenciátus megszerzését: teológiai-patrisztikus, illetve egyháztörténelmi-liturgikus szakirányban.

Alapszak:

Osztatlan képzések:

  • osztatlan tanári [10 félév [hittanár-nevelőtanár]] (nappali és levelező tagozaton egyaránt)
  • osztatlan tanári [10 félév [hittanár-nevelőtanár; angol nyelv és kultúra tanára]]
  • osztatlan tanári [10 félév [hittanár-nevelőtanár; ének-zene tanár]]
  • osztatlan tanári [10 félév [hittanár-nevelőtanár; etikatanár]]
  • osztatlan tanári [10 félév [hittanár-nevelőtanár; földrajztanár]]
  • osztatlan tanári [10 félév [hittanár-nevelőtanár; magyar nyelv és irodalom szakos tanár]]
  • osztatlan tanári [10 félév [hittanár-nevelőtanár; mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár]]
  • osztatlan tanári [10 félév [hittanár-nevelőtanár; német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára]]
  • osztatlan tanári [10 félév [hittanár-nevelőtanár; történelemtanár]]
  • teológia, 10 félév (nappali és levelező tagozaton egyaránt)
  • teológia [lelkipásztor], 12 félév

Mesterszakok:

  • tanári [2 félév [hittanár-nevelőtanár]]
  • tanári [4 félév [hittanár-nevelőtanár]]

Kutatócsoportok

[szerkesztés]
  • A „Görögkatolikus Örökség” Kutatócsoport a Kárpátok Eurorégió görögkatolikus közösségeinek történeti, teológiai, liturgikus, egyházművészeti örökségét kutatja. A kutatócsoport munkáját 2009 és 2012 között az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus is támogatta. 2013-2017 között ismét OTKA-támogatott kutatásokat végzett. 2018-tól kezdve a kutatócsoport MTA Lendület kutatócsoportként működik az alapító, Véghseő Tamás vezetésével.
  • A Bizánci Teológiai Műhely feladata a bizánci teológia mint a közép-kelet-európai kulturális tér jellemző szellemi-kulturális szegmensének nemzetközi együttműködésben végzett kutatása.

A kutatócsoportok rendszeresen szerveznek nemzetközi tudományos konferenciákat.

A főiskola kiadványai[3]

[szerkesztés]

Folyóiratok

[szerkesztés]

Athanasiana: 1995-ben indult útjára a főiskola első tudományos folyóirata, mely évente kétszer jelenik meg.

Folia Athanasiana: Az évente egyszer megjelenő folyóirat idegen nyelvű tanulmányokat közöl.

Studia Biblica Athanasiana: A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolával együttműködésben kiadott folyóirat a Szentírástudományok köréből közöl tanulmányokat.

Eastern Theological Journal: 2015-ben alapított lektorált, idegen nyelvű szakfolyóirat, a keleti szent tudományokhoz kapcsolódó tanulmányokat közöl.

Eastern Canon Law: 2013-ban alapított lektorált, idegen nyelvű keleti kánonjogi szakfolyóirat.

Sorozatok

[szerkesztés]
  • Collectanea Athanasiana: A 2008-ban alapított sorozat monográfiákat, tanulmány- és konferenciaköteteket, tankönyveket és forráskiadványokat jelentet meg.
  • Liturgikus örökségünk: A sorozat füzetei a liturgikus szimpozionok előadásait közlik.
  • A Liturgia Tanszék Kiadványai: Liturgikus témájú jegyzetek, forráskiadások és segédkönyvek.
  • Szisztematikus Teológiai Munkák: A sorozat a szisztematikus teológiai konferenciák előadásait jelenteti meg.
  • Erkölcsteológiai Munkák: A sorozat az erkölcsteológiai szimpozionok anyagai mellett, morálteológiai tanulmányokat közöl.
  • Athanasiana-füzetek: A sorozat kisebb terjedelmű tanulmányokat közöl hazai és külföldi szerzőktől.

A főiskola rektorai

[szerkesztés]
  • 1950–1959: Liki János Imre OSBM
  • 1959–1984: Bacsóka Béla
  • 1984–1992: Pregun István
  • 1992–1993: Fodor György
  • 1993–1995: Orosz Atanáz
  • 1995–1999: Fodor György
  • 1999–2006: Pregun István
  • 2007–2012: Soltész János
  • 2012–2022: Véghseő Tamás
  • 2022– : megbízott rektorként Odrobina László rektorhelyettes

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2013. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 9.)
  2. http://www.atanaz.hu/?q=content/k%C3%A9pz%C3%A9si-k%C3%ADn%C3%A1lat Archiválva 2013. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben - A képzési kínálat részletes ismertetése: http://www.atanaz.hu/sites/default/files/file/vademecum_nyomdai_2013_03_19_honlapra.pdf Archiválva 2014. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. webmaster: Kiadványaink (hu-HU nyelven). szentatanaz.hu. (Hozzáférés: 2019. március 6.)

Források

[szerkesztés]