Dudás Miklós (püspök)
Dudás Miklós | |||
Született | 1902. október 27. Máriapócs | ||
Elhunyt | 1972. július 15. (69 évesen) Nyíregyháza | ||
Állampolgársága | magyar | ||
Foglalkozása |
| ||
Tisztsége | megyéspüspök (1939. április 25. – ) | ||
Iskolái | Gregoriana Pápai Egyetem (1924–1927) | ||
Sírhelye | Szent Mihály-templom | ||
hajdúdorogi püspök | |||
Vallása | |||
Szerzetesrend | Baziliták | ||
Pappá szentelés | 1927. szeptember 8. | ||
Püspökké szentelés | 1939. május 14. Máriapócs | ||
Szentelők |
| ||
Hivatal | hajdúdorogi püspök | ||
Hivatali idő | 1939–1972 | ||
Elődje | Miklósy István | ||
Utódja | Timkó Imre | ||
Hivatal | miskolci apostoli adminisztrátor | ||
Hivatali idő | 1946–1972 | ||
Elődje | Papp Antal | ||
Utódja | Timkó Imre | ||
Szentelt püspökök | |||
| |||
Társszentelt püspökök | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dudás Miklós témájú médiaállományokat. | |||
Dudás Miklós OSBM (Máriapócs, 1902. október 27. – Nyíregyháza, 1972. július 15.) hajdúdorogi püspök.
Pályafutása
[szerkesztés]Földműves családban született. Alap- és középfokú tanulmányait Nyírbátorban és Nagykállóban végezte. 1920-ban belépett a Szent Bazil Rendbe. Novícius éveit a Munkács-Csernekhegyi monostorban töltötte, ahol 1922. október 14-én első fogadalmat tett. Filozófiai tanulmányait a bazilita rend krisztinopoli főiskoláján 1922–1924 között végezte. Teológiát 1924–1927 között Rómában a Gregoriana Pápai Egyetemen (Pontificia Università Gregoriana) tanult, miközben a Német-Magyar Kollégium (Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum) növendéke volt. Ünnepélyes nagyfogadalmat Máriapócson tett 1925. október 18-án. Miklósy István hajdúdorogi megyés püspök szentelte pappá 1927. szeptember 8-án.
1928–1932 között a rend kisbereznai monostorában filozófiát tanított, majd a Munkács-Csernekhegyi monostor novíciusmestere volt. 1932. szeptember 12-től a máriapócsi monostor főnöke, 1933-tól a bazilita rend magyar ágának főnöke. Az ő kezdeményezésére telepedtek le a bazilita szerzetesek Hajdúdorogon, illetve a szerzetesnők Máriapócson. Az 1930-as években több tucat népmissziót tartott Magyarországon, Csehszlovákiában és az Amerikai Egyesült Államokban.
Püspöki pályafutása
[szerkesztés]Miklósy István hajdúdorogi megyés püspök halála után (1937) XI. Piusz pápa 1939. március 25-én hajdúdorogi püspökké nevezte ki. Szentelésére Máriapócson került sor 1939. május 14-én. Szentelői Papp Antal érsek, miskolci apostoli exarcha, Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök és Kriston Endre egri segédpüspök voltak. Jelmondata: „Tökéletes népet készíteni az Úrnak” (Lk 1,17).
Püspökként Nyíregyházán új püspöki székházat épített, de azt a kommunista hatalomátvétel miatt már nem vehette birtokba. 1942-ben Hajdúdorogon líceumot és tanítóképzőt, 1950-ben Nyíregyházán papnevelő intézetet és hittudományi főiskolát (a mai Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolát) alapított a püspöki székház egy szárnyában. Az új intézmény átmenetileg menedéket adott az 1950-ben feloszlatott bazilita rend tagjainak is.
A kommunista államhatalom a püspököt folyamatosan zaklatta, a görögkatolikus egyház betiltásával fenyegette és zsarolta. Bár a békepapi mozgalom megszervezésével az államhatalom a papság egy részét szembefordította főpásztorával, Dudás Miklós püspök sikeresen vette fel a harcot a katolikus egyházzal való egység megtörésére irányuló törekvésekkel.
1965-ben részt vehetett a második vatikáni zsinat (1962–1965) utolsó ülésszakán. 1965. november 19-én a Szent Péter Bazilikában a zsinati atyák jelenlétében teljesen magyar nyelvű görögkatolikus Szent Liturgiát mutatott be.
1968-ban Dudás püspök kérésére a Szentszék kiterjesztette a hajdúdorogi püspök joghatóságát Magyarország egész területére (a Miskolci apostoli exarchátus kivételével). Ez lehetővé tette a Hajdúdorogi Egyházmegye Szórványhelynökségének megszervezését 1969-től, ami a magyarországi görögkatolikusok lelkipásztori ellátása szempontjából döntő jelentőséggel bírt. Az ekkor már nagyon súlyos beteg püspök többször kérte felmentését VI. Pál pápától, aki további szolgálatra kérte őt.
1972. július 15-én halt meg Nyíregyházán. A máriapócsi bazilika kriptájában nyugszik.
Püspöksége 33 éve alatt 166 papot szentelt, 31 új egyházközséget alapított és 44 templomot, kápolnát és misézőhelyet épített, illetve alakított ki.
1944-ben a Munkácsi görögkatolikus egyházmegye, 1946–1972 között a Miskolci apostoli exarchátus apostoli adminisztrátora. Dudás Miklós püspök szentelte püspökké boldog Romzsa Tódort, a Munkácsi egyházmegye vértanú püspökét.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Véghseő Tamás: Bizánci rítus, katolikus hit, magyar identitás. Magyar görögkatolikusok. Nyíregyháza, 2023. Collectanea Athanasiana, I/14.
- Véghseő Tamás – Terdik Szilveszter: "...minden utamat már előre láttad". Görögkatolikusok Magyarországon, Du Sign, Strasbourg, 2012
- Janka György: A 100 éves Hajdúdorogi Egyházmegye, Nyíregyháza, 2013
- Török István Izsák (szerk.): "Egyházamért kész vagyok meghalni". P. Dr. Dudás Miklós szerzetes-püspök emlékére, h.n., 2005
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. március 7.
További információk
[szerkesztés]- Bishop Miklós Dudás, O.S.B.M., Catholic-Hierarchy (angol)
- Dudás Miklós hajdúdorogi püspök; Szt. Bazil Rend Ny., Ungvár, 1939
- Egyház-látogatási jegyzőkönyvek a Görögkatolikus Püspöki Levéltárban. Forráskiadvány; Görög Katolikus Püspöki Levéltár–Hajdúdorogi Egyházmegye, Nyíregyháza, 2014– (A Görög Katolikus Püspöki Levéltár kiadványai)
- 1. Dudás Miklós canonica visitatiói a Hegyaljai Esperesi Kerületben, 1940–1950; összeáll. és a mutatókat kész. Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna; tan. Nyirán János, Terdik Szilveszter; 2014
- 2. Dudás Miklós canonica visitatiói a Miskolci Esperesi Kerületben, 1940; összeáll. Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna, tan. Terdik Szilveszter; 2014