Szén-diszelenid
| Szén-diszelenid | |||
| |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | Szén-diszelenid | ||
| Szabályos név | Metándiszelenon | ||
| Más nevek | Szén-szelenid, diszelenoxometán, metándiszelon | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 506-80-9 | ||
| PubChem | 68174 | ||
| ChemSpider | 61481 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | JNZSJDBNBJWXMZ-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | WD123H448C | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CSe2 | ||
| Moláris tömeg | 169.93 g/mol | ||
| Megjelenés | Sárgás folyadék | ||
| Sűrűség | 2.6824 g/cm3 | ||
| Olvadáspont | −43,7 °C | ||
| Forráspont | 125,5 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 0,054 g/(100 ml) | ||
| Oldhatóság | Oldódik CS2-ban és toluolban | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Dipólusmomentum | 0 D | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
219.2 kJ/mol (liquid) | ||
| Standard moláris entrópia S |
263.2 J/(mol·K) (gas) | ||
| Hőkapacitás, C | 50.32 J/(mol·K) (gas) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A szén-diszelenid szervetlen vegyület, képlete CSe2. Sárgás színű, átható szagú olajszerű folyadék. A szén-diszulfid (CS2) és a szén-dioxid (CO2) szelénanalógja. Vízben nem, szerves oldószerekben jól oldódik.
Szerkezet, szintézis, reakciók
[szerkesztés]A szén-diszelenid D∞h szimmetriájú lineáris molekula. Szelén és diklórmetán reakciójával állítható elő 550 °C körül.[1]
Először Grimm és Metzger számoltak be róla hidrogén-szelenid tetraklórmetánnal való reakciójakor forró csőben.[2]
A szén-diszulfidhoz hasonlóan a szén-diszelenid nagy nyomáson polimerizálódik. Ez feltehetően (C(=Se)Se)n szerkezetű vegyület.[3] E polimer félvezető, 25 °C-on vezetőképessége 50 S/cm.
Ezenkívül a szén-diszelenid a szerves vezetőkhöz és szupravezetőkhöz használható tetraszelenafulvalének prekurzora.[4]
A szén-diszelenid a szekunder aminokkal reagálva dialkildiszelenokarbamátokat ad:[1]
Biztonság
[szerkesztés]A szén-diszelenid gőznyomása nagy. Enyhén mérgező, de belégzéskor veszélyes. Könnyű membrántranszportja miatt veszélyes. Lassan bomlik (−30 °C-on havi 1%-a bomlik). Ára magas.[5]
A tiszta szén-diszelenid a szén-diszulfidhoz hasonló szagú, levegővel keverve szaga új, mérgező termékeknek felel meg.[6][7] Szaga miatt 1936-os első szintézisekor evakuálni kellett egy közeli falut,[7] és a használatát kerülő eljárásokat fejlesztettek ki.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b szerk.: Fackler, J. P. Jr.: 2. Diselenocarbamates from Carbon Diselenide, Inorganic Syntheses, 6–11. o.. DOI: 10.1002/9780470132524.ch2 (1982). ISBN 978-0-470-13252-4
- ↑ (1936) „Über Darstellung und Eigenschaften des Selenkohlenstoffs”. Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft (A and B Series) 69 (6), 1356–1364. o. DOI:10.1002/cber.19360690626.
- ↑ (2005) „Poly(Carbon Disulfide), Poly(Carbon Diselenide), and Polythiocyanogen”. Inorganic Polymers 21. DOI:10.1002/14356007.a14_241.
- ↑ (1974) „Structure control in organic metals. Synthesis of tetraselenofulvalene and its charge transfer salt with tetracyano-p-quinodimethane”. Journal of the American Chemical Society 96 (23), 7376–7378. o. DOI:10.1021/ja00810a042. PMID 4814748.
- ↑ Carbon Diselenide CSe2. Cse2.com. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
- ↑ Wolfgang H. H. Gunther. Organic Selenium Compounds: Their Chemistry and Biology „carbon diselenide has by far the worst odor this author has experienced in his lifetime of working with selenium compounds”
- ↑ a b Things I Won't Work With: Carbon Diselenide. In the Pipeline. Science, 2005. március 3. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 20.)
- ↑ US patent 4462938. , Wudl, F., "Process for producing chalcogen containing compounds", kiadva: 1984-07-31, tulajdonos: AT&T Bell Laboratories.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Carbon diselenide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.