Szerbőc
| Szerbőc (Svrbice) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nagytapolcsányi | ||
| Első írásos említés | 1268 | ||
| Polgármester | Vladimír Hromádka | ||
| Irányítószám | 956 06 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | TO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 186 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 30 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 271 m | ||
| Terület | 6,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 31′ 20″, k. h. 17° 53′ 10″48.522222°N 17.886111°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 20″, k. h. 17° 53′ 10″48.522222°N 17.886111°E | |||
| Szerbőc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerbőc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szerbőc (1898-ig Szvrbicz, szlovákul Svrbice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagytapolcsánytól 10 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1268-ban "Surbich" alakban említik először. 1317-ben "Zerbuch", 1399-ben "Zerbecz" néven szerepel a korabeli forrásokban. Királyi birtok, majd a 14. századtól nemesi családoké volt. A 16. században a Nyáry családé, 1650-ben a Goszthonyiaké és a Sándor családé, a 18. században pedig a Bossányiak tulajdona. 1715-ben szőlőskertje és 15 háza volt. 1787-ben 29 házában 164 lakos élt. 1828-ban 20 házát 209-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, mészégetéssel foglalkoztak. Később a mezőgazdaság került előtérbe.
Fényes Elek szerint "Szvrbicz, (Szorbicze), tót falu, Nyitra vmegyében, Galgóczhoz 1 1/2 órányira: 246 kath. lak. F. u. többen."[2]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szvrbicz, a galgóczi hegységnek a Vágvölgyre dülő oldalán fekvő tót falu, 183 r. kath. vallásu lakossal. Postája Felső-Attrak, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. A község a XIII. században királyi birtok volt. 1317-ben Szerbucs (Zerbuch) név alatt említtetik. Későbbi földesurai a Nyáryak voltak."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 219, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 213 lakosából 209 szlovák volt.
2011-ben 209 lakosából 206 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1957-ben épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
A Nagytapolcsányi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagytapolcsány (Topoľčany) | ||
|  | |
