Ugrás a tartalomhoz

Szemcsésnyelű fenyőtinóru

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Suillus granulatus szócikkből átirányítva)
Szemcsésnyelű fenyőtinóru
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Boletales
Család: Suillaceae
Nemzetség: Suillus
Tudományos név
Suillus granulatus
(L.) Roussel (1796)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szemcsésnyelű fenyőtinóru témájú médiaállományokat és Szemcsésnyelű fenyőtinóru témájú kategóriát.

A szemcsésnyelű fenyőtinóru (Suillus granulatus) a gyűrűstinórufélék családjába tartozó, kozmopolita elterjedésű, fenyvesekben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A szemcsésnyelű fenyőtinóru kalapja 2-10 (14) cm széles, fiatalon félgömb alakú, később domborúan, széles domborúan kiterül. Színe sárga, okker, barnássárga, vörösesbarna. Felszíne nedvesen nyálkás, ragadós, szárazon fénylő. Széle fiatalon begöngyölt. A kalapbőr könnyen lehúzható.

Húsa eleinte kemény, idősen megpuhul és vizenyőssé válik; színe fiatalon fehér, később halványsárgás, sérülésre nem változik. Szaga kissé gyümölcsös, édeskés; ízű kellemes.

Termőrétege csöves, a pórusok szűkek, idősen kitágulnak. Fiatalon és nedves időben fehéres cseppeket választanak ki. Színük eleinte fehéres, krémsárga, később sárgásbarnára, olívbarnára sötétedik.

Tönkje 4-10 cm magas és 1-1,5 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres vagy a töve felé kissé vékonyodik. Színe világossárga. A tönk csúcsán fiatalon fehéressárgás, később megbarnuló szemcsék, korpák láthatók.

Spórapora barna, fahéjbarna. Spórája megnyúlt ellipszis, majdnem orsó alakú, sima, mérete 7-9 x 2,5-3,5 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A barna gyűrűstinóru vagy a sárga gyűrűstinóru hasonlíthat hozzá.

A szemcsésnyelű fenyőtinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Az Antarktisz kivételével valamennyi kontinensen előfordul. Magyarországon gyakori.

Fenyvesekben található meg, alföldön és hegyvidéken, savanyú vagy meszes talajon egyaránt. Májustól novemberig terem.

Ehető. Elkészítés előtt nyálkás kalapbőrét ajánlott lehúzni a csöves termőréteget pedig eltávolítani.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]