Ugrás a tartalomhoz

Stroncium-karbonát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stroncium-karbonát
IUPAC-név stroncium-karbonát
Más nevek Stroncianit
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1633-05-2
PubChem 15407
ChemSpider 14666
RTECS szám WK8305000
SMILES
[Sr+2].[O-]C([O-])=O
InChI
1/CH2O3.Sr/c2-1(3)4;/h(H2,2,3,4);/q;+2/p-2
UNII 41YPU4MMCA
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet SrCO3
Moláris tömeg 147,63 g/mol
Megjelenés Fehér vagy szürke por
higroszkópos
Sűrűség 3,5 g/cm³
Olvadáspont 1290 ºC
Oldhatóság (vízben) 0,0011 g/100 ml (18 ºC)
Törésmutató (nD) 1,518[1]
Veszélyek
MSDS Külső MSDS adatok
EU Index Nincs listázva
NFPA 704
0
1
0
 
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Magnézium-karbonát
Kalcium-karbonát
Bárium-karbonát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A stroncium-karbonát (SrCO3) a stroncium karbonátsója, fehér vagy szürke színű por. A természetben a stroncianit ásványban fordul elő.

Kémiai tulajdonságok

[szerkesztés]

A stroncium-karbonát fehér színű, szagtalan, íztelen por. Az elemi összetétele: 8,14% C, 32,51% O, 59,35% Sr. Mivel szénsavszármazék, a stroncium-karbonát gyenge bázis és emiatt savakkal reagál, de egyébként stabil és biztonságos anyag. Gyakorlatban vízben nem oldható (1:100 000 arányban oldódik). Az oldhatóságot nagyban növeli, ha szén-dioxiddal dúsítják a vizet, 1:1000 arányban. Híg savakban oldható.

Előkészítés

[szerkesztés]

A természetes, ásványként való előfordulásán kívül a stroncium-karbonátot kétféleképpen lehet mesterségesen előkészíteni: vagy a természetesen előforduló cölesztinből, azaz stroncium-szulfátból, vagy oldható stronciumsókat használva egy oldható karbonátsóval történő, oldás közben végbemenő reakcióval (általában nátrium- vagy ammónium-karbonáttal). A változás egyenlete, ha nátrium-karbonátot használunk stroncium-nitráttal:

Sr(NO3)2 (aq) + Na2CO3 (aq) → SrCO3 (s) + 2 NaNO3 (aq).

Használata

[szerkesztés]
A salétromsav reagál a stroncium-karbonáttal, stroncium-nitrát képződik.

Leggyakrabban színezőanyagként használják tűzijátékokban. A stroncium és sói vörösre festik a lángot. A karbonátsót, más stronciumsókkal ellentétben, jobban szeretik alkalmazni részben kedvezőbb ára miatt, és amiatt, hogy nem nedvszívó (higroszkópos). A savsemlegesítési képessége a pirotechnikában nagyon hasznos. Egy másik hasonló alkalmazása az út menti jelzőfényeknél van.

A stroncium-karbonátot elektronikus berendezések előállításában is alkalmazzák. A színes televíziókban a katódból kilépő elektronok elnyeletésére használják.

Irizáló üveg, világító festék, stroncium-oxid és stroncium-sók előállítására, valamint cukor és egyes gyógyszerek finomítására használják.

A kerámiaiparban széles körben alkalmazzák a mázak összetevőjeként. Folyósítószerként viselkedik és néhány fém-oxid színét is változtatja. Bizonyos tulajdonságai hasonlóak a bárium-karbonáthoz.

A hangszórókban és ajtómágnesekben használt állandó mágnesekben alkalmazott stroncium-ferritek gyártásához is jó alapanyag.

Mivel gyenge Lewis-bázis, a stroncium-karbonátot sok különböző stronciumvegyület létrehozására hasznosíthatjuk a hozzájuk tartozó sav segítségével.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Pradyot Patnaik. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2002, ISBN 0070494398

További információk

[szerkesztés]