Magnézium-karbonát
Megjelenés
Magnézium-karbonát | |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 546-93-0 |
RTECS szám | OM2470000 |
ATC kód | A02AA01, A06AD01, V03AE04 (kalcium-acetáttal együtt) |
Gyógyszer szabadnév | magnesium carbonate |
Gyógyszerkönyvi név | Magnesii subcarbonas levis, Magnesii subcarbonas ponderosus |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | MgCO3 |
Moláris tömeg | 84,32 g/mol |
Megjelenés | fehér, szilárd |
Sűrűség | 2,958 g/cm³, szilárd |
Olvadáspont | 350 °C elbomlik |
Oldhatóság (vízben) | 10,6 mg/100 ml |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | trigonális |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
-1111,69 kJ/mol |
Standard moláris entrópia S |
65,84 JK‒1mol‒1 |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
R mondatok | Nincs R-mondat[1] |
S mondatok | Nincs S-mondat[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos anion | kalcium-karbonát stroncium-karbonát bárium-karbonát |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A magnézium-karbonát (MgCO3) egy fehér, szobahőmérsékleten szilárd anyag, mely a természetben is megtalálható. A természetben számos hidrát és bázikus formája is előfordulhat. Számos célra hasznosítható.
Tulajdonságok
[szerkesztés]A magnézium-karbonát legismertebb formája az anhidrát magnezit (MgCO3). Ez fehér, trigonális kristályokból áll. Vízben, acetonban és ammóniában nem oldható, savas közegben viszont oldékony. A magnézium-karbonát kalcitként kristályosodik, azaz minden egyes Mg2+ atomot hat darab O atom vesz körbe.
Felhasználása
[szerkesztés]- tűzoltókészülékekben töltőanyagként
- tisztítószerekben
- fogkrémekben és kozmetikumokban
- sportolásnál, ahol nagy tapadásra van szükség (falmászás, sziklamászás, súlyemelés, gimnasztika)
- élelmiszerek esetében savanyúságot szabályozó anyagként, E504i néven alkalmazzák. Élelmiszerek esetén nincs napi maximum beviteli mennyisége, ismert mellékhatása nincs
- Gyomorsav közömbösítésére
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c A magnézium-karbonát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 30. (JavaScript szükséges) (angolul)
Források
[szerkesztés]- Patnaik, Pradyot. Handbook of Inorganic Chemicals. New York: McGraw Hill (2003)
- Trotman-Dickenson, A.F "(ed.)". Comprehensive Inorganic Chemistry. Oxford: Pergamon Press (1973)
- International Chemical Safety Card 0969
- NIST Standard Reference Database
- http://www.food-info.net/uk/e/e504.htm