Szirtes

	Szirtes (Strihovce)
; Szirtes címere	; Szirtes zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Szinnai
Rang	község
Első írásos említés	1635
Polgármester	Iveta Ihnatková
Irányítószám	067 74
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	SV
	Népesség
Teljes népesség	142 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	11 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	425 m
Terület	13,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 53′ 49″, k. h. 22° 16′ 34″48.896944°N 22.276111°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 49″, k. h. 22° 16′ 34″48.896944°N 22.276111°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szirtes témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szirtes (1899-ig Sztriócz, szlovákul: Strihovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

Szinnától közúton 35 km-re, légvonalban 14 km-re északkeletre, a Vihorlát-hegység keleti részén fekszik.

Története

A település 1600 körül, a ruszin lakosság soltész általi betelepítésével keletkezett, ezzel a vidék egyik legfiatalabb községe. Első írásos említése 1635-ben történt. Jobbágyok lakta település volt, a homonnai uradalom része. 1715-ben és 1720-ban 8 adózó háztartása létezett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTRIVÉZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura B. Vécsey Uraság, lakosai g. katolikusok, fekszik Hrabovához, Rosztokához n. ny. 3/4, és Mihajlótól n. k. is annyi órányira; határja 2 nyomásbéli, hegyes, kavitsos, sovány, sárga, agyagos a’ földgye, többnyire zabot terem, középszerűen pedig árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt, erdeje van, kenyér dolgában szűkölködik; piatza Homonnán és Ungváron.”^[2]

1828-ban 48 házában 364 lakos élt. A községben vízimalom működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztrihócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fiókja: 354 g. kath., 10 zsidó lak., 441 h. szántófölddel. F. u. b. Vécsey. Ut. posta N. Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szirtes, azelőtt Sztriócz. Ung vármegye határán fekvő ruthén kisközség 51 házzal és 344 gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalomhoz tartozott. A hagyomány szerint már a tatárjárás előtt fennállott és beljebb, a hegyek között feküdt, a hol földbe vájt búvóhelyek még ma is láthatók. Állítólag a tatárjárás után telepedett mai helyére. Újabbkori birtokosai a gróf Van Dernáth, báró Vécsey, gróf Schmiddegh, gróf Nádasdy és herczeg Lobkovitz családok voltak és most herczeg Lobkovitz Rudolfnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. fatemplomát 1790 körül építették. A benne látható, poklot ábrázoló kép, 1796-ból való. Az egyház vert ezüst-kelyhet őriz, mely mintegy kétszáz éves.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 315, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 196 lakosából 172 szlovák, 17 ruszin és 7 ukrán volt.

2011-ben 147 lakosából 113 szlovák és 20 ruszin volt.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma a 18. század végén épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 6.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 6.)

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Szinnai járás m v sz A Szinnai járás települései
Szinna (Snina)
Barkócháza (Ruská Volová) · Berezóc (Brezovec) · Cirókabéla (Belá nad Cirochou) · Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou) · Csukaháza (Čukalovce) · Görbeszeg (Uličské Krivé) · Harcos (Zboj) · Jármos (Jalová) · Józsefhámor (Zemplínske Hámre) · Juhászlak (Runina) · Juhos (Parihuzovce) · Kálnarosztoka (Kalná Roztoka) · Kelen (Klenová) · Kisgereblyés (Hrabová Roztoka) · Kispereszlő (Príslop) · Kistölgyes (Dúbrava) · Kiskolon (Kolonica) · Kistopolya (Topoľa) · Kismihály (Michajlov) · Ladomér (Ladomirov) · Méhesfalva (Pčoliné) · Oroszpatak (Ruský Potok) · Sugó (Šmigovec) · Szirtes (Strihovce) · Takcsány (Stakčín) · Telepóc (Osadné) · Tüskés (Pichne) · Ugar (Ubľa) · Újszék (Nová Sedlica) · Utcás (Ulič) · Végaszó (Kolbasov) · Vendégi (Hostovice) · Zuhatag (Stakčínska Roztoka)