Szepestapolca

	Szepestapolca (Spišská Teplica)
; Szepestapolca címere	; Szepestapolca zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Első írásos említés	1280
Polgármester	Radoslav Šeliga
Irányítószám	059 34
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
	Népesség
Teljes népesség	2253 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	70 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	697 m
Terület	31,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 02′ 50″, k. h. 20° 15′ 00″49.047222°N 20.250000°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 50″, k. h. 20° 15′ 00″49.047222°N 20.250000°E
	Szepestapolca weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szepestapolca témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Szepestapolcáról szól. Hasonló címmel lásd még: Tapolca (egyértelműsítő lap).

Szepestapolca (1899-ig Szepes-Teplicz, szlovákul: Spišská Teplica, németül: Zeplitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Fekvése

Poprádtól 4 km-re délnyugatra, a Poprád mellett, a Hernád forrásvidéke felett fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv toplica (= hévíz) főnévből származik.

Története

Ősidők óta lakott hely, határában bronzkori leletek kerültek elő.

A mai települést a 13. század közepén soltész általi betelepítéssel alapították a savniki apátság birtokán. 1280-ban említik először. 1327-ben „Topoloucha”, 1436-ban „Teplyka” alakban említik a korabeli források. A középkorban a savniki cisztercita apátság jobbágyfalva volt, majd 1530-ban Lőcse zálogfaluja lett. 1613 és 1885 között papírkészítő műhelye volt, melyet Spillenberg Sámuel lőcsei polgár alapított. 1697-ben a jezsuiták vásárolták meg.

Már a középkorban is hetipiacai voltak, majd 1755-től két országos vásárt is tarthatott. 1776-tól az újonnan alapított szepesi püspökséghez tartozott. Lakói zöldségtermesztéssel, a 18. században mezőgazdasággal, favágással, faárukészítéssel és szeszfőzéssel foglalkoztak. 1787-ben 121 házában 1010 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLICZ. Mezőváros Szepes Várm. lakosai többfélék, fekszik Poprádhoz 1/4 mértföldnyire; papiros malma is van, határjában legelője kevés, és sovány, más javai vagynak.”^[2]

1828-ban 1060 lakosa volt. A 19. században lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, később Szvit és Poprád üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Teplicz, tót m. v. Szepes vgyében, egy szép és termékeny térségen, a Poprád jobb partján: 1041 kath., 19 evang. lak., kik hajdan németek és evangelikusok voltak. Van kath. paroch. temploma, papirosmalma, melly 1613. állitatott s igy legelőször hazánkban. Határa nem nagy, de termékeny, különösen sok és hires káposztát terem; erdeje egy a legjobb karban tartottak közül Szepesben. F. u. a szepesi püspök s a schavniki uradalomhoz tartozik. Régenten Lőcséhez tartozott, melly 1569-ben vette zálogba.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 976, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1835 lakosából 1756 szlovák volt.

2011-ben 2175 lakosából 1981 szlovák.

Neves személyek

Itt született 1647-ben Pilarik Jeremiás evangélikus lelkész és tanár.

Nevezetességei

Szentháromság temploma 1837-ben épült a lebontott 14. századi gótikus templom helyén. 14. századi gótikus Madonna-szobra van.
Barokk lakóház a 18. század elejéről.
Első és második világháborús hősi emlékmű.
Egykori papírmalmát Spillenberger Sámuel főorvos alapította 1613-ban

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Poprádi járás m v sz A Poprádi járás települései
Poprád (Poprad)
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar)