Sotalia guianensis

Sotalia guianensis
	Vízből kiugró példány
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Cetancodontamorpha;
Alrend:	Whippomorpha;
Csoport:	Cetaceomorpha;
Alrendág:	Cetek (Cetacea);
Részalrend:	Fogascetek (Odontoceti);
Csoport:	Delphinida;
Öregcsalád:	Delphinoidea;
Család:	Delfinfélék (Delphinidae);
Alcsalád:	Stenoninae;
Nem:	Sotalia; J. E. Gray, 1866
Faj:	S. guianensis;
Tudományos név
	Sotalia guianensis; (van Beneden, 1864)
Elterjedés
	Elterjedési területe (az egységes kékkel)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sotalia guianensis témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sotalia guianensis témájú kategóriát.

A Sotalia guianensis az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.^[1]

Felfedezése

Habár már 1864-ben, Pierre-Joseph van Beneden belga zoológus önálló fajként írta le ezt az állatot, a többi biológus a Sotalia guianensis-t és a parti delfint (Sotalia fluviatilis) egyazon fajként kezelték; néha különböző alfajnak tartották, néha pedig csak sós-, illetve édesvízi változatnak.^[2] Az önálló faji státusához visszavezető utat Monteiro-Filho és kollégái indították el, amikor is alaktani vizsgálatokat végeztek e delfinek között.^[3] A két külön fajba való sorolást Cunha és társai által végzett mitokondriális genetikai vizsgálatok is alátámasztották.^[4]^[5] 2008-ban a Santiago de Chile-i éves gyűlésen , a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) hivatalosan elfogadta eme delfinfaj önálló faji státuszát.^[6]

Előfordulása

A Sotalia guianensis előfordulási területe Dél-Amerika keleti partvidéke, északon Nicaraguától délre Dél-Brazíliáig. Hondurasnál csak egyszer vették észre. A partok menti óceánban és a folyótorkolatokban él, néha a folyókba is beúszik. 1985-ben, Rio de Janeiro partjainál 400 példánya élt, ez a szám 1995-re 70 egydre csökkent; ugyanitt 2016-ban már csak 34 darab Sotalia guianensis létezett.^[7] Az állomány csökkenésének legfőbb oka a különböző hálókba való gabalyodás.^[8]

Megjelenése

A leggyakrabban a palackorrú delfinhez (Tursiops truncatus) hasonlítják, bár ennél jóval kisebb, legfeljebb 210 centiméteres. Az állat világos szürkéskék színű, az oldalai és hasi része, ennél is világosabb árnyalatú. A hátúszója háromszög alakú a végén egy kis görbülettel. A „csőre” jól látható, de közepes méretű.

Életmódja

A Sotalia guianensis kerüli az ember társaságát, más delfinektől eltérően nem kíséri a hajókat. A kutatók észrevették, hogy ennek a delfinnek van elektromos érzékelő szerve; azt még nem tudják, hogy ez jelen van-e más fogasceteknél is, vagy ez egyedi tulajdonsága ennek a delfinnek.^[9] A megfigyelések szerint legalább 60 különböző fenéklakó és nyílt vízi halból táplálkozik. A legkedveltebbek a 8 centiméteres vagy ennél is kisebb halak. Egyaránt vadászhat magányosan vagy csoportban. Étrendjét kiegészíti kis rákokkal és kalmárokkal.^[8] A kutatások szerint akár 30 évig is élhet.

Jegyzetek

↑ {{{assessors}}} (2008). Sotalia. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 25 February 2009. Includes a lengthy justification of the data deficient category. Treats Sotalia guianensis and Sotalia fluviatilis as subspecies.
↑ Borobia, M. (1991). „Distribution of the South American dolphin Sotalia fluviatilis”. Canadian Journal of Zoology 69 (4), 1024–1039. o. DOI:10.1139/z91-148.
↑ Monteiro-Filho, E.L.D.A. (2008). „Skull shape and size divergence in dolphins of the genus Sotalia: A morphometric tridimensional analysis”. Journal of Mammalogy 83, 125–134. o. DOI:<0125:SSASDI>2.0.CO;2 10.1644/1545-1542(2002)083<0125:SSASDI>2.0.CO;2.
↑ Cunha, H.A. (2005). „Riverine and marine ecotypes of Sotalia dolphins are different species”. Marine Biology 148 (2), 449–457. o. DOI:10.1007/s00227-005-0078-2.
↑ Caballero, S. (2007). „Taxonomic status of the genus Sotalia: species level ranking for "tucuxi" (Sotalia fluviatilis) and "costero" (Sotalia guianensis) dolphins”. Marine Mammal Science 23 (2), 358–386. o. DOI:10.1111/j.1748-7692.2007.00110.x.
↑ (2010) „PROPOSED ENGLISH COMMON NAME FOR THE NEOTROPICAL DELPHINID SOTALIA GUIANENSIS (P-J. VAN BÉNEDÉN, 1864)”. Latin America Journal of Aquatic Mammals 8 (1-2), 179–181. o. DOI:10.5597/lajam00167.
↑ „Rio 2016: Dolphins threatened by toxic waters where sailing event to be held”, Australian Broadcasting Corporation, 2016. június 27. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
↑ ^a ^b Berta, Annalisa, editor. Whales, Dolphins & Porpoises: A Natural History and Species Guide. University of Chicago Press, 2015.
↑ (2011) „Electroreception in the Guiana dolphin (Sotalia guianensis)”. Proc. R. Soc. B 279 (1729), 663–8. o. DOI:10.1098/rspb.2011.1127. PMID 21795271. PMC 3248726.

Források

(2008) „Density, abundance and distribution of the Guiana dolphin (Sotalia guianensis van Benéden, 1864) in Sepetiba Bay, Southeast Brazil”. The Journal of Cetacean Research and Management 10 (1), 31–36. o, Kiadó: International Whaling Commission. ISSN 1561-0713. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
(2002) „Reproduction of the Estuarine Dolphin (Sotalia guianensis) on the Coast of Paraná, Southern Brazil”. Journal of Mammalogy 83 (2), 507–515. o. DOI:<0507:ROTEDS>2.0.CO;2 10.1644/1545-1542(2002)083<0507:ROTEDS>2.0.CO;2.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Guiana dolphin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Whale and Dolphin Conservation Society (WDCS)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[iucn-1] {{{assessors}}} (2008). Sotalia. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 25 February 2009. Includes a lengthy justification of the data deficient category. Treats Sotalia guianensis and Sotalia fluviatilis as subspecies.

[Borobia-2] Borobia, M. (1991). „Distribution of the South American dolphin Sotalia fluviatilis”. Canadian Journal of Zoology 69 (4), 1024–1039. o. DOI:10.1139/z91-148.

[Monteiro-Filho-3] Monteiro-Filho, E.L.D.A. (2008). „Skull shape and size divergence in dolphins of the genus Sotalia: A morphometric tridimensional analysis”. Journal of Mammalogy 83, 125–134. o. DOI:<0125:SSASDI>2.0.CO;2 10.1644/1545-1542(2002)083<0125:SSASDI>2.0.CO;2.

[Cunha-4] Cunha, H.A. (2005). „Riverine and marine ecotypes of Sotalia dolphins are different species”. Marine Biology 148 (2), 449–457. o. DOI:10.1007/s00227-005-0078-2.

[Caballero-5] Caballero, S. (2007). „Taxonomic status of the genus Sotalia: species level ranking for "tucuxi" (Sotalia fluviatilis) and "costero" (Sotalia guianensis) dolphins”. Marine Mammal Science 23 (2), 358–386. o. DOI:10.1111/j.1748-7692.2007.00110.x.

[Flores-6] (2010) „PROPOSED ENGLISH COMMON NAME FOR THE NEOTROPICAL DELPHINID SOTALIA GUIANENSIS (P-J. VAN BÉNEDÉN, 1864)”. Latin America Journal of Aquatic Mammals 8 (1-2), 179–181. o. DOI:10.5597/lajam00167.

[7] „Rio 2016: Dolphins threatened by toxic waters where sailing event to be held”, Australian Broadcasting Corporation, 2016. június 27. (Hozzáférés: 2016. július 16.)

[Berta,_Annalisa_2015-8] Berta, Annalisa, editor. Whales, Dolphins & Porpoises: A Natural History and Species Guide. University of Chicago Press, 2015.

[Czech-Damal-9] (2011) „Electroreception in the Guiana dolphin (Sotalia guianensis)”. Proc. R. Soc. B 279 (1729), 663–8. o. DOI:10.1098/rspb.2011.1127. PMID 21795271. PMC 3248726.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]