Ugrás a tartalomhoz

Skarlát bikapók

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Skarlát bikapók
A hím bikapók
A hím bikapók
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Alországág: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Főtörzs: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Főtörzs: Panarthropoda
Csoport: Eubilateria
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Törzs: Vedlő állatok (Ecdysozoa)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Öregcsalád: Bikapókszerűek (Eresoidea)
Család: Bikapókfélék (Eresidae)
Nem: Bikapók (Eresus)
Tudományos név
Eresus kollari
(Olivier, 1789)
Szinonimák

Aranea nigra

  • Aranea cinnaberina
  • Aranea moniligera
  • Aranea quatuorguttata
  • Chersis dubius
  • Eresus 4-guttatus
  • Eresus cinnaberinus
  • Eresus guerinii
  • Eresus fulvus
  • Erythrophorus 4-guttatus
  • Erythrophorus cinnaberinus
  • Chersis niger
  • Eresus ruficapillus
  • Eresus niger
  • Eresus tristis
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Skarlát bikapók témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Skarlát bikapók témájú médiaállományokat és Skarlát bikapók témájú kategóriát.

A skarlát bikapók (Eresus kollari) a pókszabásúak (Arachnida) osztályába, a pókok (Araneae) rendjébe és a bikapókfélék (Eresidae) családjába tartozó védett pókfaj.

Elnevezésük onnan ered, hogy a hím veszélyhelyzetben fejét leszegi, mint a bika, potrohát pedig felemelve tartja.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Elterjedési területe Európától Közép-Ázsiáig (a palearktikus faunatartomány nyugati részén foltosan összefüggő (24.hu).

Magyarországon egyik élőhelye a Sas-hegy. Megtalálható a Kelet-Cserhátban is, továbbá a Debegió-hegy északi lejtőjén.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]
Nőstény

Ivari dimorfizmusa szembeötlő. A 7–8 mm-es hím élénk piros utótestét négy, négyzet alakban elhelyezkedő fekete pont díszíti. A hímnél jóval nagyobb nőstény potroha egyszínű fekete.

Életmódja

[szerkesztés]

A középhegységekben, dombvidékeken a délnek néző, napsütötte lejtők sztyepprétein és a sziklagyepekben él; az alföldeken a laza, homokos talajon kialakult, hiányosan záródó gyepekben, valamint a ritkás cserjésekkel tarkított, száraz erdőszegélyekben figyelhető meg (24.hu).

Néhány cm mély, pókselyemmel bélelt aknájának kijáratához sugárirányban buktató- és fogófonalakat is húz. A kifejlett hímek tavasztól őszig kóborló-vadászó életmódra térnek át és erős, hegyes csáprágójukkal önmaguknál jóval nagyobb, akár 3 cm-es, kemény páncélú bogarakat (futrinkákat, ganajtúró) is elejthetnek. Élőhelyükön csak ilyen, portyázó hímekkel találkozhatunk.

Források

[szerkesztés]